Köztelek – 1917. 1-26. szám
1917-03-24 / 12. szám
454 kapálandók: tolókapával, fogatosan, vagy kézzel. Ha azonban ehhez az erőnk hiányoznék, harmatszikkadása után, a tábla óvatos fogasolását duplexfogással megkísérelhetjük. Ha ez sikerül, ez által a kapálást jó pár nappal elodázhatjuk. E művelet végrehajtását azért kötöm feltételhez, mert ha a fogas nagyon sok növényt eltakar és ezek, kitakarására nem áll nyomban elegendő kéz rendelkezésre, e munkát inkább hagyjuk abban, mivel általa igen könnyen több kárt, mint hasznot okozhatnánk. Ugyanis, amilyen hatalmas a csirának a föld mélyéről történő előtörő ereje, annyira gyámoltalan a fiatal ciroknövényke a betakarással szemben. Erre az első kapálás alkalmával is figyelemmel legyünk s a leföldelt növénykéket nyomban takartassuk ki, mert ellenkező esetben, azok könnyen elpusztulhatnak. A kapálást minél előbb, amint a növények, kézzel jól megfogható nagyságot értek el, az „egyélés" kövesse, mert itt is, épp úgy, mint a répánál, ennek idejében történő, helyes végrehajtásától függ a termés biztossága és jóformán nagysága is. Ez a művelet a fölösleges növények „tökéletes" eltávolításából áll, ami a ciroknak ezen fejlettségi fokán, kézzel történő kihúzás révén gyorsan és gyermekek által jól elvégeztethető. A legmegfelelőbb tenyészterület kipuhatolására több ízben végeztem Csorváson megfelelő kísérleteket, amelyek — az ottani átlagos 488 milliméter évi csapadékmennyiség mellett, azt a végleges eredményt szolgáltatták irányadóul, hogy a 62 cm. szélességű sorokban, minden 15 cm. távolságra hagyva 2—2 szál növényt, a termés a legnagyobb. A tenyészterület így mintegy 465 cm 2.-ben volt megállapítható. Ennek a tenyészterületnek ilyetén elosztása mellett, úgy szakálban, mint magban a megfelelő termést értük el és a szakás minősége is kielégítette várakozásunkat. Utóbbi ugyan, nem annyira a tenyészterülettől, mint a tenyészidő alatt uralkodó időjárási tényezőknek nemcsak összességétől, de főképpen elosztódásától függ s e tekintetben még, a már valamennyire kitenyésztett növényegyedek jellemzőnek látszó tulajdonságai is nagy ingadozást mutatnak, úgyannyira, hogy ennek a kérdésnek tüzetes tanulmányozása is nagyon megérdemelné a vele való foglalkozást. Azonban a mai viszonyok annyira lefokozták, úgy a gyáros, mint a kereskedő, de még inkább a fogyasztó nagyközönség igényeit, hogy a minőségi termelésnek ma sem ideje, sem értelme nincsen, hanem itt is a többtermelés egyoldalú elve követendő és valósítandó meg. Mihezképest tehát a tenyészterület a helyi csapadék és egyéb viszonyok szerint állapítandó meg, és e tekintetben úgy vélem, hogy az 20—25'/o-kal sok helyen csökkenthető lesz most, amit legegyszerűbben a sorközök szűkítésével érhetünk el. A megritkított cirkot természetesen a szükséghez képest ismét kapálni kell, amikor pedig ez szokásos vagy kívánatos, töltögetni is kell. Ugyan megjegyzem, hogy én a cirkot, épp úgy, mint a tengerit, sem töltögettem, mivel ennek is a simán művelése nyomán jobb üzleti eredményhez jutottam,ésezzel a talajnak is jobb állapotát, beérettségét biztosíthattam mindenkor. Csakis e művelési mód mellett történhetik a cirokföldnek a szántás mellőzésével, csupán a tárcsások nyomán való bevetése őszszel és tavaszszal egyaránt, aminek nagy horderejű jelentősége, manapság még fokozottabb mértékben tarthat figyelemre számot. Fontos, hogy a cirok földje, ameddig csak azt a növény magassága megengedi, gyommentes, porhanyó állapotban tartassék, hogy ezáltal a nagy tömeg előállításához szükséges vízkészletet és a táplálóanyagokat a konzerválás, illetőleg a talaj tevékenységének élénkítése révén biztosítsuk. A cirok különben nagyon élelmes növény és csak zsenge korában érzékeny a gyomok iránt, későbben azonban, amikor már növekedése is gyorsabb s ez a meleg mennyiségével arányos (mert hiszen a cirok mintegy 7000 C fokot igényel) a gyomokat nagyobbrészt elnyomja, sőt teljesen tönkre is teszi és ezt az áldásos tulajdonságát manapság nem lehet eléggé hangsúlyozni. A cirok még egyelés után — az időjárás és talán egyéb körülmények szerint is — a szükséghez mérten fattyazandó lesz. Ugyanis tapasztalatom szerint a fattyak képződésére az időjárásnak van döntő befolyása, bár más tényezők is befolynak erre. A fattyak nagy mértékben csökkentik úgy a szakát, mint a magtermést, ezért a fattyazás méltó figyelmet érdemlő munka és ez a kérdés is tüzetesebb tanulmányozást érdemelne meg. A fattyazás felületes végzése tehát termésünket nagyban csökkentheti és főképpen annak értékét szállíthatja nagyban le. A fattyazás a maga idejében, gyermekek által is jól és gyorsan végezhető munka s itt a főfigyelem arra fordítandó, hogy minden fattyú lefelé történő ujjnyomással távolittassék el, mert igy ez a munka könnyű, kevés erőt kiván s inkább nagyobb ügyességet igényel, de tökéletes. A fattyaknak húzás által történő letépése, a sokkal nagyobb erőszükséglet mellett, annyiban is kevesebbet ér, mert az elszakadt fattyú újból fattyakat hajt; ilyen eredményt szolgáltat a kések használata is, mert a hajtások a tövében ülő alvó rügyek a kések által sem távolíthatók teljesen el. Ilyen hiányos, vagy felületes fattyúzás esetén lehet értelme a töltögetésnek, mert a föld felhalmozása által — ha ez megfelelően történik — az újabb fattyúhajtások keletkezését legnagyobbrészben elkerülhetjük. És érdekes, hogy e tekintetben, ennek a műveletnek megelőző hatását sohasem tapasztaltam és ez csak a másodlagos alvós-ügyek kihajtását gátolja meg. Különben itt erre az előrehaladott időnek is mindenesetre beható nagy szerepe van. És bár, amint említem, magának a töltögetésnek, úgy a ciroktermelés üzleti, eredményére, mint a talaj állapotára gyakorolt hátrányos befolyásáról győződtem meg, azonban azt mégis a mai viszonyok, sok esetben megokolttá tehetik. Rovarellenségei közül a levéltetvek tesznek benne foltonként, néha a tönkretételig is menő nagy kárt, kiváltképpen, ha ezek nagy számmal a cirok zsengekorában lépnek fel. Az ellenük való védekezés, valamint irtásuk szempontjából a cirokon való megjelenésüket kísérjük a legéberebb figyelemmel és ennek nyomán, azonnal és haladéktalanul gondoskodjunk irtásukról. Ez eddig a legteljesebb eredménnyel abból állott, hogy gyermekek, a ciroknövény leveleit, két ujjuk között végig simítják és ezenközben az azokon lévő levéltetveket szétnyomják. A levéltetvek ugyanis a levelek hátsonák lapján helyezkedvén el, ellenük a permetezés, porozás és ezekhez hasonló más irtási mód eredményre nem vezetett; ellenben az említett eljárással, idejében alkalmazva azt, mindenkor eredményt értem el. És e munka nagyságától és körülményességétől senki vissza ne rettenjen, mert a levéltetvek életmódjából tudva azt,hogy ezek foltonként és foltokban szoktak fellépni, e foltok felderítésével, az irtás e foltok határait csak néhány méterrel megnagyobbított körzetre fog szorítkozni, ha éber figyelemmel résen voltunk. Ellenkező esetben minden esetre a munka költségesebb voltával kell számolnunk, de aggodalomra csak a levéltetvek tömegesebb fellépése esetén és akkor lehet okunk, ha az irtáshoz megfelelő erővel nem rendelkezünk, amikor is nincsen más hátra, mint az ellepet foltokon a cirkot levágatni s azt ott helyben elégetni. Igy legalább a meg nem támadott rész lesz megmenthető. A cirok fejlődöttebb korában fellépő levéltetűjárással, többnyire már látható kár nélkül megbirkózik, bár természetesen ez sincsen hasznára. Másik veszedelmes rovarellensége a ciroknak a bagolypille hernyója. Ez azonban megfigyeléseim szerint csakis akkor jelentkezik tömegesebben a cirokban, ha az alája szánt területen az előző nyáron a gyomokat felburjánzani engedtük, vagy ha az ilyen terület szomszédságában terül el, avagy ha a nyáron kihordott istállótrágyát hosszabb ideig hagytuk csomósan, elteregetetlenül és alászántatlanul a táblán heverni, mert a bagolypille a kedvelt gyomnövényein, főleg a keresztes virágúakon kívül, nagy előszeretettel petézik le a föld felületén szerte heverő trágyacsomókra is, amint azt Jablonowski is észlelte (Köztelek 1914. év 2026. és 2094. és következő oldalain.) és ez ellen ő is óva int bennünket attól, hogy a trágyát alászántatlanul hevertessük a bagolypille rajzási idején a földön. Ennek a pillének a hernyója a cirokba is éppen úgy, mint a kukoricába annak fiatalabb korában és közvetlenül a föld fölött fúrja be magát és annak belsejét (a tenyészkúpját) pusztítja el és hossznövekedését akasztja annyira meg, hogy — bár ettől a növény el nem pusztul — de az, szakás- és magterméssel alig fizet; mert az, csak hitvány fattyúhajtásokat hoz, de ezt annál nagyobb számban, melyeknek mag- és szakástermése is, egyaránt kevés és csekély értékű. (Debrecen.) Váradi Szabó János. (Vége köv.) WOHANKA ÉS TÁRSA UTÓDA R.-T. Budapest, V. ker., Ifilmes császár-ut 76. szám. Nyersolajmotorok, nyersolajlokomobilok minden nagyságban azonnal szállíthatók. Olcsó üzem, tökéletes szerkezet, tartósság, nyugodt járás, egyszerű kezelés stb. Olajokat, tömítéseket, technikai üzemszükségleti cikkeket szállít. 1 . • 7034 KÖZTELEK, 1917. MÁRCIUS HÓ 24. 12. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM. Paprikatermesztés. (Egyúttal válasz több ezirányú kérdésre.) A paprika termesztése két szempontból jöhet tekintetbe, úgymint kerti és mezei, vagy szántóföldi termesztés. Előbbeni a háztartás, vagy a napi zöldségpiac részére, utóbbi pedig a paprikatörők, vagy paprikaőrlőmalmok részére termeszt. Mezőgazdasági szempontból ez az utóbbi hirka.