Köztelek – 1917. 1-26. szám
1917-03-24 / 12. szám
12. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1917. MÁRCIUS HÓ 24. gyobb jelentőséggel, bár tagadhatatlan, hogy a zöldségpiacon is igen nagy mennyiségű zöld vagy nyers paprika értékesítődik, lévén a zöld paprika hazánkban igen kedvelt, keresett és igen különböző módon elkészíthető és élvezhető konyhakerti cikk. A paprika hazánkban úgyszólván mindenütt megterem, ott találjuk még a legészakibb vidékek védett kertjeiben is, teljesbeéredését azonban csakis a melegebb éghajlatú vidékeken éri el tökéletesen. A tulajdonképpeni helye tehát a melegebb éghajlatú televényes,középkötött agyagvagy vályogtalaj, de megterem a jó televénydús homokon is. A szántóföldi vetésforgóba két gabona közé állitható és mert a trágyát igen meghálálja, bőven juttassunk alája, habár való igaz, hogy a trágya után ültetve, kevésbbé buja fejlődésű lesz ugyan, de virágzása hamarább beáll és bár kevesebb, de zamatosabb, illetve fűszeresebb termést ad s azt hamarabb s tökéletesebben beérleli. A talaj előkészítése : őszi mélyszántás, trágyaaláforditás és kiültetés előtt grubberolás, vagy esetleg csak boronálva rónázás. A paprika azon növények közé tartozik, amelyek teljes kifejlődésükhöz és termésük tökéletes megérleléséhez hosszú tenyészidőt igényelnek, azaz minél inkább módunkban van tenyészidejét meghosszabbítani, annál több és annál tökéletesebb érett termést nyerünk. A paprika termését fejlődése közben fokozatosan hozza és pedig eleinte kevesebb, később, amint a növény erősödik és terjed, mindig többet és többet. Már most, ha azt akarjuk, hogy a termés minél nagyobb része beéredjen, még mielőtt az őszi derek jelentkeznének s tönkretennék azt, el kell követnünk mindent a tenyészidő meghosszabbításáért. A tenyészidő meghosszabbításáért kell a paprika magvát metterágyba vetni, illetve palántáit melegágyban nevelni, hogy mire a kiültethetés ideje elérkezik, minél szebb, fejlettebb és minél erősebb palántával végezhessük azt. A zeller és paradicsom után a paprika az a növény, amely mennyiség és minőségében is csak akkor lesz teljesen kielégítő, ha palántáit a kiültetés idejére jól elő tudtuk készíteni. Hiszen ezen fordul meg tulajdonképpen az egész termelés sikere, mert ha a hely és talaj megfelelő, az időjárás kedvező és az ültetést is módjával végeztük, csak a palántától, illetve minőségétől függ a teljes és legteljesebb siker. Éppen azért ne elégedjen meg az értelmes gazda olyan melegágygyal és palántával, aminőt a falusi kisgazdák készítenek, ami nem egyéb, mint egy halom trágya földdel borítva, bevetve s a fagy és szárnyasok ellen jól-rosszul védve. A rendes és minden körülményeknek megfelelő melegágy annak módja szerint friss lótrágya, vagy ló-, szavas marhatrágya és falevél keverékéből megvetett ágy, amely fölé melegágykeret, arra melegágyablak s végre az ablakra szalma, deszka vagy gyékénytakaró jön. Vagy legyen legalább is olyan, amely szintén trágyaágyra helyezett deszkakeret, ablak nélkül bár, de mégis jobban takarható, védhető módon. A melegágyba kerülő föld legyen porhanyó, laza, jól összeaprított, esetleg nagyszemü, durva rostán átdobott. Ha módunkban van, keverjünk bele bőven falevélföldet, gyepszint és homokot, utóbbit azért, hogy jó áteresztő legyen. A földet csak akkor hordjuk reá a trágyára, illetve melegágyládába, ha már a trágya jól átmelegedett s addig ne vessünk bele, amig a föld is jól át nem melegedett. Vetés előtt a melegágy földjét meg kell forgatni, szellőztetni, azután gereblyével elzónázni s a magot egyenletesen szórva belevetni. Végre a magot jó porhanyó homokos földdel behintjük, egy simitódeszkával mérsékelten lenyomjuk és ha szükséges, langyos vizzel gyengén megpermetezzük. A vetés ideje ablakos melegágyba március közepe, március második fele; ablak nélküli ágyakba április első fele. Mag-, illetve palántaszükséglet holdanként körülbelül 1/1 kilogramm . 40—50.000 palánta, aminek 5—60 méter melegágyterület szükséges és elég, de csak az esetben, ha a kikelés után legfölebb három hétig állanak. Ellenben, ha tovább is vetőágyban maradnának, ritkítani, vagy az öszszeset egy újabb és legalább négyszer olyan tágas ágyba áttizedelni, pikkozni kell. Szép, erős, jól fejlett palántát egyébként csakis pikkozással érhetünk el s erre ne sajnáljuk a költséget, ne kíméljük erőnket. Hatványozottan visszafizeti azt több és jobb termésével. Eszerint a dolog sorrendje lenne: A melegágykezelés és palántanevelésre visszatérve meg kell még jegyeznem, hogy amint igyekeztünk egyfelől a palánták hidegtől való óvása, másfelől éppen olyan szorgosan óvni kell verőfényben a rekkenő hőtől, vagyis éjjel takarunk, nappal bőségesen szellőztetünk, sőt a végén az ablakokat is eltávolítjuk, így szoktatván a palántákat a szabad levegőhöz. Öntözni csak szükség szerint és mindig temperált vízzel ! Szóval mindenben úgy kell igyekezni, hogy palántáink a hideg vagy túl sok öntözés miatt meg ne sárguljanak, vagy ki ne pálljanak, a a szorult levegő vagy rekkenő hő miatt fel ne nyurguljanak! Rövid, vastagszáru, egészséges, zöldlevelű palánta legyen a jelszó. A palánták 50 cm. sor-és 25—30 cm. növénytávolságra ültettetnek és pedig a sort sorhúzavonóval, gereblyével, a palántatávolságokat az ültetőfán jelöljük Az ültetés szintén egyike a legfontosabb munkáknak. A jól és idejében végzett ültetés egyszerre beáll, ellenben a hanyagul, vagy nem kedvező időben végzett örökös utánpótlást kívánó kultúránk ennek dacára egyenetlen, foltos, hiányos marad. Ültetésnél, amit enyhe, borongós, csepergős időben végeztünk, a lyukat jól meg kell készíteni, hogy a palánta gyökere össze ne lapuljon, tömödjön, se vissza ne kunkorodjon, se meg ne nyomódjon. A palántát csak olyan mélyen ültessük, aminő mélyen eredeti helyén állott! Mennél mélyebben ültetjük a palántát, annál nehezebben gyökeresedik s annál bizonytalanabb fennmaradása. Az elültetett palánták megfogamzását pedig beöntözéssel, beiszapolással biztosítjuk. Ha mind ez eddig elmondottakat pontosan megtettük, a dolgok legfontosabbjait elvégeztük s ha ezek után növényeinket a fagy és jégverés is megkíméli, az szinte befejezettnek mondható. A további dolog a talaj porbanyitása, gyomtól való tisztántartása, amit egyszerre végez a kapa. Kapálni rendszerint kétszer, nagyon gyomos talajon, a gyomlálást elkerülendő, háromszor is kapálnak, sőt van rá eset, hogy kövér időjárás mellett még a harmadik kapálás után is gyomlálni kell, különben a gyom mihamar úrrá lenne a paprika felett s nagyban akadályozná beéredését. A töltögetés bár némi támasztékot ad a terhelt töveknek, felesleges s így mellőzendő, vagy csak igen gyengén történjék s inkább csak a homoktalajokon engedhető meg. A jól fejlett palánta bimbóval megy a földbe és május végén, júniusban virágzik és nemsokára utána termése már zölden használható is. Ellenben az érés körülbelül augusztusban kezdődik. Az eredés színváltozással s így a zöld, fehér, fekete, vagy sárga színűek, piros, sárga, fehér színűvé változnak (fajtáik szerint), héjuk megdurvul és száradásnak indul. Az érés s így a szedés is fokozatosan történik. Az őrlés vagy törésre szánt érett paprikát verőfényes, száraz időben szedik. Kiteregetve szikkasztják, száraikat füzetűvel átszúrva zsinegekre fűzik és ágasokra aggatva napos helyen, vagy az eresz alatt, padláson stb. száraz, szellős helyen szárogatják. Kellő szárogatás után a paprikát porrá törik vagy őrlik. Kisebb gazdák, vagy a malmoktól távol esők fedett mozsaiban maguk töri és a piacon maguk értékesítik. A malmokhoz közelebb esők és nagytermesztők őrölik, illetve füzér, vagy súly szerint adják el a paprikaőrölőknek termésüket. A paprkát feldolgozás előtt osztályozzák, a romlottakat kiselejtezik, szárat a magcsomóval együt kiveszik, a magvakat összegyűjtik, mossák, szárítják s végre a paprika szintén megtakarított és bordás ereitől megfosztott és forgácsszárazra úszott termésével együtt felaprítják s az őrlőn porrá zúzzák. Szinét, izét, zamatját a termés húsos héja, csipősségét a mag adja s ezért a magból csak bizonyos meghatározott mennyiséget kevernek és őrlenek közé. Szokás az érett paprikát egészben, illetve őrletlen állapotban is használni. Az én háztartásomban is igy használjuk s igy bizonyíthatom is, hogy a paprika felséges izét, zamatját igy érezhetjük csakugyan. Az ételbe, pl. levesbe főzött szárított paprikahéj szinte szétmálik s a tányéron kanállal könnyen szétnyomkodható s ekkor együtt van a paprikának szine, ize, zamatja, minden delikát füszerességével. Nagyon természetes, hogy e célra sem minden fajta egyformán jó, sőt vannak, amelyek inkább rontanak, mint javítanak. A paprikafajták közül az elsőség elvitathatlanul a „szegedi rózsapaprikát" illeti. Ez a melegágykészítés pl. március 8 án beföldelés ... „ 14-én vetés ... „ . 20-án kelés „ 28-án ritkítás és pikkozás április 15—20-án kiültetés a szabadba május 10—20-án. 455 gazdasági és konyhakerti magvak nem is ajánlhatók,mint aminőket 44 év óta szállit MLAUTHNER ÖDÖN cs. és kir. udvari magkereskedése Budapesten, VII., Rottenbiller utca 33. sz. Árjegyzék kivonatra ingyen és bérmentve.