Köztelek – 1917. 1-26. szám

1917-01-20 / 3. szám

80 tudni és hogy azt minő mértékben képes haszno­sítani, másrészt a trágyának és mű­trágyának helyes adagolását akartam megállapítani. E célból kísérletem egyikét egy már nyolc év óta egyáltalán nem trágyázott 240 G­m.-es táblán végeztem a következőképpen : A használt műtrágya a 40% káli (ff), chili (N) és 18% szuperfoszfát (P) volt, amelyek kg % szerint adagolva, kitűnt, hogy a h­osszú , évek óta nem trágyázott sovány talajban a fokhagyma kiváltképpen a nitrogént és foszfort igényelte és hasznosította, míg a kili egymagában hatás­talannak bizonyult. Ellenben, ha chilivel (5. tétel) vagy még inkább szuperfoszfáttal adjuk (7. tétel), igen jól érvényesül, sőt ha a 6-ik tételt a 8-ka... összehasonlítjuk, kitűnik, hogy a fokhagymának, valamint majdnem minden más haszonnövény­nek mind a három tápsóra egyformán szüksége van s hogy azt helyesen adagolva és alkalmazva, nagymértékben képes hasznosítani is. Kitűnik végül az is, hogy a növényi tápsók helyesen ada­golva, egymást mintegy kiegészítik, érvényre juttatják, amit fényesen bizonyít az alábbi kép és az is, hogy ezen tábla, amely istállótrágyá­ban is részesült, még szembeszökőbb eredményt, illetve különbözetet mutat. E másik tábla 120 C­m. rendszeres három­éves trágyázási forgóban tartott és az előtte való 1910. év őszén istállótrágyában részesült. Adott: Utóbbi kísérlet is azt bizonyítja, hogy a mű­trágyák kombináltan sokkal hatásosabb cs­ak kiváltképpen hatásosak a rendszeres mivelés­ben, illetve istállótrágyában is kellőképpen része­sített talajon. A fentebbi első tétel 56 kg.-jával szemben az alábbi első tétel 72 kg.-os termése és a fentebbi 8. tétel 74 kg.-ja az alábbi 4. tétel 96 kg.-os eredménye kizárólag a jobb karban tartott talajnak, illetve istállótrágyának tulajdonítható egyfelől, másfelől, meg annak az ismételten bebizonyult ténynek, hogy a műtrá­gyák teljes határukat kifejteni és fokozottabb mértékben hatni, csakis az egyébként is jó erő­ben tartott és istállótrágyával is rendszeresen trágyázott talajokon képes. A fokhagyma termesztése terén járatlanab­baknak még megjegyzem, hogy az itt, feltünte­tett eredmények a lehető legjobbak és bár meg­engedem, hogy némely kiválóan kedvező viszo­nyok és kisebb területű, aprólékosabb művelésben részesített helyeken ennél talán valamivel maga­sabb terméseket is képesek feltüntetni, a nagyobb kiterjedésű külterjesebb művelés után azonban az itt feltüntetettek felével is meg lehet elégedni. Tudni kell ugyanis, hogy a fokhagyma termés­mennyiségét az eldugdosott maggerezdek száma is befolyásolja; például ha a mezei vagy szántó­földi művelésnét a gerezdeket 30—35 cm., sor 8—10 cm. egymástóli távolságra dugdosom (mint ahogy ezt általában szokás), akkor kat. holdan­ként körülbelül 175,000 vagy 250,000 gerezdet dugunk, tehát legjobb esetben is csak ugyan­annyi fokhagymafejre számíthatunk, ellenben, ha párzstól 20—10 cm. sor- és növény távolságot adunk, akkor még egyszer annyit, körülbelül 575.000 gerezdet ültetve a fejek száma és a termés is még egyszer annyi lesz, vagyis, ha a fentebbi mód szerint 70—80 q termés nyerhető, akkor az alábbi szűkebbre vett tenyészterület után méltán várhatunk 120—150 q fejet. A tenyészterületnek a végtelenségig való szűkítése azonban (mint némelyek hiszik) nem lehetséges, mert a sűrűbb ásásban a fejek mindinkább aprób­bak maradnak s egy bizonyos méreten túl való­sággal aprók, egygerezdnek maradnak s a sürü vet­éssel csak a költséget szaporítjuk s a mag­gerezdet prédáljuk. Tapasztalatom szerint ahhoz, hogy a fokhagyma kellően kifejlődhessen, gerez­dekre osztható legyen, legalább is 30 cm. tenyész­területre van szüksége, melyet már most tet­szés szerint adhatunk 20 -1- 10, avagy 15 -1-15 cm. sor- és növénytávolságu beosztással. Jelen kísérletem szintén eszerint a megen­gedhető legszűkebb tenyészt­erületű beosztás szerint végeztük és pedig 15-1-15 cm. sor­növénytávolságra dugdosva a gerezdeket, mivel a minden irányba való egyenlő kiterjeszkedhetés mellett a növények egyenletesebben fejlődhet­nek s ami a jelen esetben döntő fontosságú, hogy a nekik nyújtott táplálékokat is tökéle­tesebben felvehetik és hasznosíthatják. A fokhagymatermés mennyisége és minősé­gére igen nagy befolyással van az, hogy mikor vetetjük. Nevezetesen az őszi vetés után rend­szerint nagyobb, jobban fejlett* gerezda fejeket nyerünk, mint tava­szi, kivált a megkésett tavaszi vetés után, amidőn is akárhányszor megesk, hogy a fejek, illetve gerezdjeik fejlet­lenek maradnak, szét nem oszthatók, tovább­szaporításra egyáltalán nem alkalmasak, sőt háztartási célokra is kevésbbé értékesek. Veté­sét legcélszerűbb október második felében, vagy november első felében végezni és pedig úgy, hogy a fejeket már napok vagy hetekkel előbb szétszedjük, gerezdjeikre szétosztjuk s azután meleg szellős és száraz helyen kiteregetve, alaposan megszikkasztjuk, hogy sebhelyei jól beszáradjanak. E célból vetés alkalmával még faszénporban is megforgathatjuk, miáltal sebei betömődnek s a rothadástól megóvatnak. A fokhagyma kiváltképpen a középkötött és mérsékelten meleg talajokat kedveli. A tulságo­ VI/ Vi/ V|/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ V|/ VI/ a •3 K 09 U Ji! Műtrágya Termés a •3 K 09 U H 01 H 30 D­ m.-re 1 kat. holdra kb. 10 • -m -en 1 kat. holdon t/3 •-m k­r­­­o­g­r­a­m­m 1. 2. 30 30­­ K 0-6 K 120 56 56 10,752 10,752 3. 30 P 1-2 P 239 62 11,904 4. 30 N 0-3 N 60 63 12,096 5. 30 K0'6, N 0-3 K 120, N 60 64 12,288 6. 30 P1-2, N 0-3 P 230, 2V60 66 12,672 7. 30 Pl-2, K 0'6 P230, K 120 68 13,056 8. 30 Pl 2, K. 0'6, N 0;3 P230, K120, N 60 74 14,208 w VI/ VI/ vi/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ Ufa Kat. holdanként 1. 30 D-m.-en — 72 kg'. 13,824 kg. 2. 30 0-3 kg. N 78 „• 14,976 „ 3. 30 1-2 kg. P, 0-6 kg. K 87 „ 16,704 „ 4. 30 1*2 kg P,0 6kg. K, C3N 96 „ 18,442 „ 8. ábra. Gerezdekre bomló fokhagymafejek. : ' ' v, • 9. ábra. A fokhagymaműtrágyázás hatásának szemléltetése. KÖZTELEK, 1917. JANUÁR HÓ 20 3. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM. Lin­a Sürgöny­cím: HALKLEE. HALDER IGNÁC UTÓDA MAG NAGYKERESKEDÉS. Budapest, VI., Nagymező­ utca 43. sz. Cégtulajdonos: GREINER SOMA a Haditermény Részvénytársaság főbizományosa. Vásárolj Ajánl: Nagyarankás, tisztit­ható és arankamentes Tavaszi bükkönyt és kölest miniszteri engedély alapján, nemkülönben minden szabad forgalomba eső gazdasági magvakat. Elsőrendű északnémetors­zági cukor- és takarmányrépamagvakat. Telefon: 18­62.

Next