Köztelek – 1917. 27-51. szám

1917-10-06 / 40. szám

40. SZÁM 27-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1917. OKTÓBER HÓ 6. kupacba hordott burgonya és répa be legyen földelve, ez azért fontos, mert a burgonya és répa ilymódon a nedvességtől, fagytól, lopástól jobban meg van védve." Az eljárás képben és írásban nagyon tetsze­tősnek látszik. Mindenesetre a talajviszonyoktól is függhet, hogy miként válik ez be a gyakor­latban. Azt hiszem, inkább a könnyebb talajo­kon lehet ezt a munkát géppel végeztetni. Az tény, hogy érdemes lesz a mi gazdáinknak is ezt az eljárást megkísérelni, mert ahol beválik, a gazdaságnak, kivált a jelen viszonyok közt, nagy hasznára lesz. —dh — eh. VEGYESEK. Mai számunk tartalma Oldal Az OMGE közleményei . 1647 Egyről-másról .. 1647 Reflexiók ... ... ... 1654 Siessünk az őszi vetéssel 1656 A tök termesztése a háború alatt ... 1656 A dry-farming jelentősége a nemzetközi termelésben 1657 Burgonya- és répakupacföldelés gép segitségével... 1658 Vegyesek _ 1659 A „Köztelek" uj rovatvezetői. — A miniszterelnök köszönete. — Kitüntetés. — Kinevezések. — A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület. — Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesü­lete. — A Tordaaranyosvármegyei Gazda­sági egyesület új elnöke. — A bácsmegyei kendertermelők. — Vacsora a torontáli fő­ispán tiszteletére. — Az idei takarmány­hiány. — Kosárfonás cirokszárból. — A Keleti Gazdasági Központ. — Mezei egerek irtása. — Állandó felügyelet melletti pálinka­főzés. — A többtermelés. — A Mezőgazda­sági Szemle. — „Nimród" .. 1661 Kereskedelem, tőzsde ... ... 1663 Szerkesztői üzenetek ... 1664 A »Köztelek" uj rovatvezetői. Őszinte örömmel és büszkeséggel jelentjük, hogy a „Köztelek" kitűnő, országos hírnévnek és tekintélynek örvendő rovatvezetői kara négy újabb kiváló szakerővel gazdagodott. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tanácsa, mint lap­felügyelő-bizottság ugyanis legutóbbi ülésén négy új rovatvezetőt választott meg, illetve kért fel. Még­pedig „Növénytermesztés és műtrágyázás" című rovatunkhoz a nagymértékben felszaporodott munka megosztása céljából Kerpely Kálmán eddigi rovatvezető mellé társrovatvezetőül fel­kérte Gitár­fás Józsefet, a magyaróvári gazdasági akadémia tanárát és az ottani m­. kir. növény­kisérleti állomás igazgatóját. Munkakörüket oly­képpen osztotta meg, hogy a rovat keretébe tar­tozó szakkérdésekre, akár a „ Levélszekrény"­ben, akár szerkesztő üzenet alakjában, való válaszadásra Gyárfás Józsefet kérte fel, aki a növénytermelési tárgyú cikkek felülbírálását is szíves volt elvállalni, míg a talaj­művelés, mű­trágyázás és dohánytermesztés körébe vágó cikkek felülvizsgálata továbbra is Kerpely Kálmán ki­próbált kezében marad. Kosutány Tamás halála óta elárvult „Mező­gazdasági Vegytan" rovatunk vezetőjéül egye­sületünk tanácsa­­Sie­mond Elek dr. műegyetemi nyilvános rendes tanárt kérte fel, aki lapunknak évek óta kiváló és nagyszorgalmú munkatársa, egyben pedig vegytani és talajismereti szak­értője. A háborús viszonyok hatása alatt annyira fel­halzározódtak a „Takarmányozás" rovatunk körébe tartozó kérdések, hogy az egyesületi tanács, e rovat kettéosztásával kívánt a kitűnő rovat­vezetőnk, Csi­lkó István vállára nehezedő ter­heken könnyíteni. A „Takarmányozás" rovatnak Csilkó István vezetésével való változatlan fenn­tartása mellett tehát „Állatélettan" címen uj rovatot nyitott f. hó 1-jétől kezdve s e rovat vezetőjéül Weiser István dr.-t, a m. kir. Takar­mányozás és Állatélettani Intézet tudós aligaz­gatóját, egyetemi m. tanárt s az Állatorvosi Főiskola ny. rendkívüli tanárát sikerült meg­nyernie, aki mezőgazdasági szakirodalmunknak és lapunk minkatársi karának régi dísze. Végül kettéválasztotta egyesületünk tanácsa a „Kertészet és szőlőművelés" címü munkát is. A „Szőlőművelés és borászat" cimü rovat veze­tője Pettenkoffer Sándor m. kir. vincellériskolai igazgató, e téren egyik legkiválóbb szaktekin­télyünk maradt, az új „Kertészet" című rovat vezetőjéül pedig L'Huillier István m. kir. állami főkertész, előbb a magyaróvári, most a kassai gazdasági akadémia kertészeti tanszékének elő­adója választatott meg. Őt is, éppen úgy, mint többi új rovatvezetőinket csak ebben a minő­ségükben kell, hogy bemutassuk lapunk olvasói­nak. Mert hiszen mindannyian régi, kipróbált és buzgó munkatársaink, elsőrendű, országos nevű művelői szakmájuknak, akik már rovat­vezetőkké történt megválasztásuk előtt is állan­dóan támogatták a szerkesztőséget értékes szak­tanácsaikkal. Amidőn most a rovatvezetői tisztre az OMGE tanácsának bizalma folytán vállalkoz­tak, hisszük, hogy velünk együtt a „Köztelek" körül sorakozó egész magyar gazdatábor is őszinte örömmel üdvözli őket, szívből jövő Isten hozott !-tal. A miniszterelnök köszönete. Az OMGE­ leg­utóbbi igazgatóválasztmányi gyűlésén hozott határozat értelmében feliratban üdvözölte We­kere Sándor v. b. t. t., miniszterelnökké tör­tént kinevezése alkalmából. A miniszterelnök az OMGE­ üdvözletét a következő leiratban kö­szönte meg: „Fogadja a tisztelt igazgató választ­mány miniszterelnökké történt legkegyelmesebb kinevezésem alkalmából az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nevében folyó évi szeptember hó 20-án 3555. szám alatt hozzám intézett jóleső üdvözléséért őszinte, hálás köszönetemet. Mindenkor nagyrabecsültem az egyesület való­ban országos érdekű működését és biztosít­hatom, hogy felelős állásomban is teljes mérték­ben számíthat rokonszenvemre és legmesszebb­menő támogatásomra. Igaz tisztelettel: Wekerle Sándor s. k. Kitüntetés A király szeptember 8-án kelt leg­felsőbb kéziratával a háborúban teljesített kitűnő szolgálatainak elismeréséül kvassai Kvassay Jenő földművelésügyi minisztériumbeli miniszteri taná­csosnak a Ferenc József-rend hadiékítményes középkeresztjét a csillaggal adományozta. Kvassay Jenő a Közt­­ek lapnak már a bölcsőjét ringatta, lapunk alapításakor tagja volt az ötös lapfel­ügyelő-bizottságnak, majd kezdettől fogva veze­tője a Köztelek „Talajjavítás és vízszabályozás" című rovatának, mely rovat utóbb a rézműve­léssel bővült, míg másfél évtizeddel ezelőtt ismét csak a talaj­vizsgálás szakkérdéseire szorítkozott. Huszonhat esztendei munkássága a magyar gazdatársadalom minden rétegében ismertté és nagyrabecsültté tette Kvassay Jenő nevét. Tanulmányai, tervezetei, irodalmi és gyakorlati alkotásai maradandó értékűek és nemcsak szak­irodalmi, hanem országos közgazdasági szem­pontból is nagyérdemű, szorgos munkásságról adnak tanúbizonyságot. Újabb kitüntetése alkal­mával a magyar gazdatársadalom őszinte örö­mét és tiszteletét tolmácsoljuk jeles munkatár­sunknak és rovatvezetőnknek. Kinevezések. A földművelésügyi miniszter Thaisz Lajos vetőmagvizsgáló-állomási vezetőt a mezőgazdasági, kisérletügyi személyzet egyesített tiszti létszámában, illetményeinek érintetlenül hagyásával igazgatóvá nevezte ki. Thaisz Lajos a Köztelek lapnak negyedszázada, 1892. óta, jeles munkatársa és a vetőmagvizsgálat keretébe tar­tozó szakkérdésekre évek hosszú során ő adott feleleteket. Szakírói működése felölelte a rét és legelő létesítésének és ápolásának kérdéseit, a kaszálók szakszerű kezelését, a famagvak helyén való alkalmazását. A mezőgazdasági és növény­tan szakirodalomban Thaisz Lajos neve a leg­ismertebbek és közbecsülésnek örvendők közé tartozik. Szakcikkeit mindenkor a tömör tárgyi­lagosság és az alapos szaktudás jellemezték. Igazgatóvá történt kinevezése alkalmából a magyar gazdatársadalom szíves üdvözletét tol­mácsoljuk régi, kedves munkatársunknak. — A m. kir. földművelésügyi miniszter a kertészeti tisztviselők létszámában L'Huillier István állami ! A folyamatban levő vagyon-, jöve­delem- és hadinyereségadókivetések során minden gazdára nézve nélkü­lözhetetlen segédkönyv és gyakorlati tanácsadó: A iii uj mm. (Cryakoplati útmutatások­.) Irta: Túry Zoltán dr., pénzügyi tanácsos, a m. kir. közigazgatási bíróság tanácsjegyzője, az OMGE által a Köztelken rendezett adóügyi szaktanfolyamok volt előadója. Áfa térmentes küldéssel 2 .- A jövedelemadó, vagyonadó és hadi nyereség­adó kivetése folyamatban van s a földbirtokos­osztályt, valamint a haszonbérlőket is túlnyomó részben fogja egyik-másik, sőt mind a három új adó terhelni. Az új adótörvények értelmében ugyanis 1. jövedelemadót fizet az, akinek évi összes jövedelme a 10.000 koronát meghaladja; 2­.Vagyonadót fizet az, kinek 50,000 koroná­nál több vagyona van; és 3. Hadinyereségadót fizet az, akinek 1914., 1915. vagy 1916. évi jövedelme egyenként a 13,000 koronát meghaladta és a háborús évek valamelyikében a békeévnek jövedelmével szem­ben jövedelmezőbbnek mutatkozik. A „Köztelek" szerkesztősége átérezte a három új adónem nagy fontosságát e lap olvasóinak nagy részére nézve s ezért felhívta Túry Zoltán dr. pénzügyi tanácsost, a m. kir. közigazgatási bíróság tanácsjegyzőjét, lapunk kiváló adóügyi szaktanácsadóját s az OMGE által két ízben rendezett, nagyon látogatott adóügyi szaktan­folyamok volt előadóját, hogy akkori előadásának anyagából foglalja össze azokat a gyakorlati útmutatásokat, amelyek az érdekelt gazdaközön­ségre nézve az adófelszólamlási bizottságok előtt folyamatban levő tárgyalások alkalmával időszerűek és kellő útbaigazítást adnak arra nézve, miként lehet a gazdaközönség jogos érdekeit az esetleg téves alapon készített kivetési javaslatokkal szem­ben megvédelmezni. A teljesen gyakorlati irányú és felette szük­séges, minden olvasónknak legmelegebben ajánl­ható, kis kézikönyvet a „Pátria" r.-t. nyomdája állította elő s bérmentes küldéssel 2 korona. Rendelések a 2 korona egyidejű beküldésével a Pátria könyvkiadóhivatalhoz (Budapest, IX., Üllői­ út 25.) címzendők. „Köztelek" szerkesztősége. 1659

Next