Köztelek – 1918. 1-26. szám
1918-03-09 / 10. szám
10. SIZAM 28-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELBEN 1998. MÁRCIUS HÓ - ban, a többi pedig a szükséges próbaidő eltelté- vel a X. fizetési osztály különböző fokozatai-ban nyerhessen elhelyezést. Ez a rendezés , amellett, hogy alkalmas volna arra, hogy a státus legjobban rászorultjainak egészségtelen előmeneteli állapota gyorsan orvosoltassék, a sokmilliárdos háborús kiadásokhoz, de még az állam rendes költségvetéséhez képest is alig számbavehető áldozatot igényelne az állam részéről, ha ugyan áldozatnak és nem a legjobb befektetésnek lehet nevezni azt, ha, az állam olyan intézmények fejlődését biztosítja, amelyek arra vannak hivatva, hogy a mezőgazdaság haladásához és szebb jövőjéhez, a többtermeléshez, múlhatatlanul szükséges tudományos és gyakorlati alapot adják meg. LEVÉLSZEKRÉNY. S rovatban csak a közérdekű kérdésekre adjuk meg a választ, ezért tessék állandóan figyelemmel kisérni a „Szerkesztői üzenetek"-et is. A szerkesztőséghez csak a lap szellemi részére vonatkozó levelek intézendők, hirdetési, lapreklamálási, címváltoztatási stb. ügyekben tessék egyenesen a kiadóhivatalhoz fordulni. —— . —. Vöröshagymamagtermesztés. 21. sz. kérdés. Vöröshagymamagot szándékozom termeszteni. Mivel a szakkönyvek erre vonatkozóan nem nyújtanak elég tájékozást, kérdem: 1. A hagymák mikor rakandók ki a szabad földbe, milyen sor- és növénytávolságra, milyen hely a legmegfelelőbb és milyen kötözési mód a legcélszerűbb ? 2. A beérett bördökből a mag miként és milyen eljárással választható ki legalkalmasabbat nehogy sok mag kárba veszszen. 3. 1 q hagymából hány kg. magtermésre lehet számítani? 100 Dölnyi területre 1 q vöröshagyma elégséges-e? 4. Iszapos, laza réti föld megfelelő-e termesztésre ? S. J. Felelet a 21. sz. kérdésre. Válaszom megfordított sorrendben a következő: Az iszapos, laza réti földhagyma és hagymamag termesztésére is alkalmas, feltéve, hogy már az őszszel felszántotta, előkészítette. A maghagymák kiültetési ideje, amint a hólé felszikkadt s a földben munkálkodni lehet, elérkezett. Ez az időpont beállhat délibb vidéken és könnyen művelhető laza és áteresztő talajon már februárban, de legkésőbben március végéig mindenesetre el kell a maghagymát ültetni, hogy az újhodás már helyén érje. Az anyahagymákat rendszerint 120—150 cm. széles és 4, illetve 5 sorba osztott ágyásokba ültetjük, egymástól 30 cm. távolságra lerakva egy-egy jól fejlett hagymát, az apróbbakból kettőt-hármat is teszünk egy fészekbe, illetőleg egymás mellé. Az ágyásos művelésnek előnye, hogy tenyészetünknek jobban közé férhetünk, karózhatjuk, kötözhetjük anélkül, hogy közé kellene lépni, sőt mivel magcsomói sem egyszerre érnek, a keskeny ágyásban könnyebb a magvak folytonfolyvást való szedése. A hagymaszárak karózása, kötözésével határozottan nagyon elősegíthetjük a jobb, a szebb és több magterméshozamot, ám ahol ez a dolog nehézségbe ütközik, ott nem karóznak, nem kötöznek, hanem legföljebb csak az ágyasokat kerítik és fogják körül madzaggal, dróttal esetleg hosszú vesszőkkel vagy erős nádszálakkal. A nagybani szántóöldi termesztésnél még ezt sem teszik, hanem legfölebb csak arra törekednek, hogy tábláik a fejlődés első időszakában folyton kapu alatt, teljesen gyommentesen álljanak, nehogy későbben, amidőn már a felnyúló és lehajtó magszárak miatt a táblába lépni nem szabad, a gyomok elhatalmasodjanak és az érésével elnehezedő és aláhajló hagymamagfejeket eltakarják, maguk alá temessék. A magtermelő ágyasokban és táblákban tehát a tisztaság a fő. A hagyma magva augusztus-szeptemberben érik. Learatva száraz szellős helyre elteregetjük és szorgalmasan forgatjuk, nehogy összemelegedve a mag kicsirázzon, amit, különösen esős időben, hamar megcselekszik. Lehet magvas fejeket szárastól csomóba kötve fel is aggatni s alá ponyvát terítve, a kipergő magot menteni. A magtokok hosszas utóérést, száradást igényelnek, úgy, hogy kicsépelésük, még helyesebben kidörzsölésük a téli időszakba is elhúzódik, amikor verőfényes, száraz fagyos időben megtakarítjuk. A jól kifejlett, érett mag fényes feketeszínü, kemény, telt és súlyos; kettévágva, hófehér belű. A tompaszinü, lágy, könnyű és belül sárgás mag vetésre nem érdemes. A friss jó magvak legalább 70° e csíraképes és 8—10 nap alatt csírázik. Csírázó erejét 2—3 évig tartja s egy kilogramban van 260,000 tiszta mag. Kat. holdankénti hozadéka 5—6 g. Vetésre kell holdanként 5—6 kg. fekete mag, vagy 250—300 kg. dughagyma. Anyahagymából minősége szerint 10—15 g. A hagyma és minden egyéb zöldség-, főzelékféle mag termesztése még részletesebben leírva fellelhető L'Huillier „A konyhakerti magvak termesztése" füzetében, megrendelhető „Pátria" könyvkiadóvállalatnál, Budapest, IX., Üllői út 25. szám. L Nyusogott gyümölcsfűk kezelése 22. sz. kérdés. A nyulak 30 drb almafámról körülbelül 30—40 cm. magasságban, részben teljesen, részben '/•1 és 3A részben a fa kérgét lerágták. Kérdem van-e remény a fák életben maradásához és mi a teendő ? Sch. L. Felelet a 22. sz. kérdésre. A nyufrágott fák sebei haladéktalanul kezelés alá veendők. Sebeiket éles késsel le kell simítani, meg kell tisztítani s utána (tekintve, hogy most sem oltóviasz, sem más kenő , fedőanyag be nem szerezhető) sűrü péppé áztatott és kevés marhatrágya hozzákeverésével szívósabbá tett agyagsárral be kell kenni és zsákvászonnal becsavarva bekötni. Oltáshoz értő ügyes ember jelenlétében hosszú oltóvesszők beékelésével a folytonossági hiányokat még jobban helyre lehetne hozni s ezúton a teljesen körülvágott fát is meg lehetne menteni. L. Marok magtermesztés. 23. sz. kérdés. Gazdaságomban körülbelül 100 g fejletlen sárgarépám van, amelyet magtermesztésre akarnék elültetni. Kérdem, mennyi ültetődik ki műholdanként s körülbelül mennyi a várható hozam? 200 g takarmányrépát is kiültetnék magnak, ha a várható hozam megfizetné e drága takarmányt ? „ Kertész." Felelet a 23. sz. kérdésre. Ha a fejeletlen murok jól telelt és idő előtt, telelő helyén ki nem hajt, magtermesztésre alkalmas. A hely védett, szélmentes, meleg, a talaj jól előkészített, tiszta és inkább száraz, mint túlságosan nedves legyen. A kiültetés ideje körülbelül március vége, április eleje, szóval, mihelyt a földdel dolgozni lehet. Az iltetés történhetik, ha a gyökerek nem túlságosan fejlettek, nagyok, zsinór mellett ültetőfával vagy sorjelző után, sőt nagyobb területeken ásó- vagy ekével vont barázdába. A sor- és növénytávolság ágyásos ültetésnél 25-1-25 Cm., táblába ültetve és kiváltképpen nagy hosszú markát feltételezve 30-1-30 vagy 35+30 cm. távolságra. Mivelési mukái a gyomtól való tisztántartás, kapálás és az esetleg fellépő rovarok ellen való védelem. Virágzik julius, érik szeptember hóban. A legtöbb figyelmet eredése követeli, mivel fokozatosan és nem egyszere érik s igy folytonfolyvást szedni kell, nehogy éppen az eleje, a szebb, a fejlettebb mag s ezzel a termés jó része is veszendőbe menjen. Arra nézve, hogy mennyi gyökér ültetendő, illetve szükséges egy holdra, könnyen megtehető a számítás, ha pl. egy fölnyiterületet előbb jelzett módon beosztunk és átlagos súlyú markáinkat reá kirakjuk, illetve lemérjük. Hasonló módon számítható ki a takarmányrépamag termesztéshez szükséges répa menynyisége is, amelyet, ha nagyok, súlyosak 50—50, 60—60 cm., ha pedig csak duggató répák, legföljebb 40-1-40, illetve 45-1-50 cm.-re ültetünk. A murok maghozama lehet (ha el nem pergett) 250—300 kgr, de a mostani magárak mellett megtaláljuk számadásunkat feleannyi hozam mellett is. A takarmányrépamag termesztésével is nagyon érdemes foglalkozni. A takarmányrépamag felllesztéséről. 24. sz. kérdés. A takarmányrépamag termesztésére kérek részletes útmutatást. S. J. Felelet a 24. sz. kérdésre. A takarmányrépamag mai ár és keresleti viszonyai már az előző években előreláthatók voltak és azért e növény magtermesztésére már a „Köztelek" 1917. évi 11. számában külön cikkben részletes útbaigazítást adtunk,*) de mert a mostani viszonyok a takarmányrépamag forgalma terén jövő esztendőben még inkább súlyosbbodhatnak, mert könynyen lehetséges, hogy Németországból jövő esztendőben ismét bajosan, vagy találni egyáltalában nem kapunk ilyen vetőmagot, nagyon ajánlható, hogy mindegyik takarmányrépáit termesztő gazdaság önmaga termeszsze a jövő évi takarmányrépa vetőmagszükségletét. Ahol ez lehetséges, a magtermesztést eladás céljából is érdemes kiterjeszteni, mert az a mag nagy ára folytán jól jövedelmező. Ezért a termesztési eljárást röviden újból ismertetjük. Miután a takarmányrépa kétéves növény, a mag termesztése az idei év tavaszán csak ott állítható be, ahol áttelelt répagyökerek vannak. Ezek gondos kiválasztásán múlik az, hogy milyen fajtaértékű magot kapunk. Ezért a magtermesztés céljaira a veremből, vagy prizmából csakis olyan anyagyökereket válasszunk, amelyeken a termelt fajta jellemző tulajdonságai gyökérformára és szinte teljes fokban kifejlődtek és más takarmányrépafajtára nem hasonlítanak, vagyis, nem korcsok. Ezenkívül természetesen az anyarépáknak egészséges szívlevélzettel kell bírniük, mert ebből fejlődik a magszár és ha ott betegek, vagy hibásak, az a magtermés rovására esik. Ugyanez áll az esetben is, ha az anyarépák sérültek vagy részben romlottak. Hogy fajtiszta takarmányrépamagunk teremjen, még arra kell vigyázni, hogy két- vagy több takarmányrépafajtát (de cékla- vagy cukorrépát sem) ne termeljünk egymás közelében, mert azok épp úgy, mint például a tengeri vagy a rozs egymással korcsosodnak. Legtöbbször ez az oka annak, hogy a saját termelésű takarmányrépamag rövid idő alatt elfajtázik, ezt az anyarépák hanyag *) Legány Ödön cikke: Termeljünk takarmányrépamagot. 1917. évf. 411. oldal. MARTOS ÉS HERZ MOTORCÉPLYÁR BUDAPEST, VII. KER., ERZSÉBET-KIRÁLYNÉ UT 87. SZÁM. STABILMOTOROKÉsfOKOMOBIlOK takarmánygépek,, szivattyúk, dinamók és cséplőgépek hajtására, minden nagyságban Benzin beszerzésénél segédkezünk. 9795 363