Köztelek – 1918. 1-26. szám
1918-05-04 / 18. szám
704 5. Az egyesületi tanács előterjesztései: a) Barcza Károly, Bujanovics Gyula és Hoffer Sándor köszönőlevelei. Az ügyvezető-titkár bemutatta köszönőleveleket az igazgató-választmány tudomásul vette. b) Képviseletek és kiküldetések. Ügyvezető-titkár bejelentése alapján tudomásul szolgál, hogy az OMGE képviseletében a cukorrépamag-bizottságba elnökül Somssich László gróf, rendes tagokul Károly Rezső dr. és Szilassy Zoltán, póttagul Krolopp Hugó jelöltettek s illetve neveztettek ki a földművelésügyi miniszter által; a Hadianyagértékesítő Intézet igazgatóságába a mult választmányi gyűlés hozzájárulása alapján kineveztettek Rubinek Gyula és Krolopp Hugó, az országos lóügyi tanács tagjaiul jelöltettek Andrássy Sándor gróf és Konkoly Thege Sándor titkár, a kievi kiállítás előkészítő bizottságába Jeszenszky Pál, a vallás-és közoktatásügyi miniszter által kiadandó gazdasági káté biráló bizottságába Szilassy Zoltán, az Országos Molnárkongresszusra Szilassy Zoltán és a gazdasági kötéláruszükséglet biztosítása tárgyában tartott ankétre Krolopp Hugó titkár küldette ki. Tudomásul szolgál. c) Jelentés néhai Jattka Ferenc hagyatékáról. Darányi Gyula dr. egyesületi ügyész: előadja, hogy amiként már jelentve volt, néhai Jattka Ferenc volt jószágigazgató egy 10,000 koronás alapitványt tett az OMGE részére és azonkívül egy 25,000 koronást az OMGE által kezelendőleg. A 10,000 koronás alapítványt örökös alapítványi tagsági díj címén hagyta az OMGE-nek. Ellenben a 25,000 koronás alapítványt két trencséni vagy árvamegyei szegényebb sorsú és szorgalmas Ma Maróvári Gazdasági Akadémiai tanuló ösztöndíjára hagyta, oly módon, hogy ez az OMGE által leszen kezelendő. Ezen utóbbi alapítványra vonatkozólag a közalapítványi kir. ügyigazgatóság kívánja, hogy ez úgy tekintessék, mintha ezen alapítvány az OMGE-nek, mint jogi személy részére létetett volna, minélfogva kívánja, hogy az OMGE erről egy rendes alapítványi levelet állítson ki, mely aztán az illetékes minisztérium által jóváhagyandó leszen. E hagyatéki ügyben a tegnapi napon, vagyis folyó hó 26-án megtartott közjegyzői tárgyaláson, az egyesületi ügyész mindkét alapítványt az OMGE nevében elfogadta, egyszersmind pedig az egyesületi tanácstól nyert felhatalmazás alapján kijelentette, hogy a fent említett 25.000 koronás alapítványra vonatkozólag a kivánt Alapítványi oklevelet megfelelő tartalommal ki fogja állítani. Ha majd az alapítványokat az Egyesület tényleg is kézhez veendi, erről a t. választmánynak ismét jelentés fog tétetni. Helyeslőleg tudomásul szolgál és a nemeslelkű hagyományozó emlékét kegyelettel örökíti meg jegyzőkönyvében az igazgató-választmány. d) Magyar Mezőgazdák Szövetkezete átirata a Mezőgazdák Állatértékesítő rt. alapítása tárgyában. Rubinek Gyula igazgató: A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete bejelentette, hogy megalakítja a mezőgazdák állatbizományi részvénytársaságát, amelynek az a feladata, hogy átvegye a fővárosi vásárpénztártól az állatbizományi üzletet, amint ez a fővárossal kötött egyezményből folyik. A dolog előzménye az, hogy még a háborút megelőzőleg kifogásoltuk, hogy a vásárpénztár húskereskedelmi részvénytársaságot alakított, amiből kifolyólag előállott az a szerződéses sérelem, hogy a saját számlájára vásárlásokat eszközölt, holott a kormánnyal és az OMGE-val kötött megállapodás szerint erre nem volt jogosult. Akkor bejelentettük a fővárosnál, hogy a kölcsönös viszonyt megszüntetjük és az igazgatóságból kiküldöttünket visszavonjuk. A főváros erre azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az egyesület ne vonja meg erkölcsi támogatását a vásárpénztártól, hanem keressen valami olyan megoldást, amely az egyezménybe foglalt alapelveknek és az egyesület által hangoztatott kívánságoknak megfelel. Bizottság küldetett ki az alelnök úr elnöklete alatt, amely arra a megállapodásra jutott, hogy a vásárpénztár kikapcsolja üzletköréből a bizományi üzletet s azt átadja a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének, oly módon azonban, hogy a szövetkezet külön társaságot alapít, amelyben a főváros, az OMGE és a földművelésügyi miniszter is részt fog venni. A háború következtében ez az alakulás eddig nem jöhetett létre. Most a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete megküldte az alapítási tervezetet. A társaság feladata lenne, hogy bizományi üzletet létesítsen, az egész hízó állatkereskedelmet a kezébe vegye és Budapesten és a külföldön bizományilag lebonyolítsa; ezzel szemben a főváros kötelezi magát, hogy a vásárpénztárból teljesen kikapcsolja a bizományi üzletet és támogatása jeléül jegyzi az alapítási tőke 25%-át. Tárgyalások folynak az O. K. H.-val is, abból a célból, hogy szintén társuljon ehhez a társasághoz. Ennek a részvételnek az volna a célja, hogy a községi szövetkezetek szerveznék és irányítanák Budapestre a felhajtásokat, úgy, hogy maga a központ abban a helyzetben volna, hogy hétrőlhétre irányítani tudná a felhajtást. Ez nálunk annál is inkább fontos, mert itt nemcsak a budapesti állatvásár bír fontossággal az árak alakulására, hanem ezenfelül a bécsi vásár is; módunkban lenne már a vidéken úgy irányítani az állatforgalmat, hogy az a rész, amely Bécsbe gravitál, ne Budapesten át menjen Bécsbe, hanem közvetlenül Bécsbe irányíttassék, a legfinomabb áru pedig természetesen Németországba. Megemlítem még, hogy a vásárpénztárban való képviseletünk továbbra is fenmarad, mert ahhoz köti magát a főváros, bár a mi részünkről ottani ellenőrző szerepünk meg fog szűnni, legfeljebb annyiban nem szűnik meg, hogy a vásárpénztár által szedhető díjak szintén a mi hozzájárulásunkkal állapíttatnak meg és amennyiben ezen a téren valamelyes változást javasolna a főváros, ez mindenkor csak a mi meghallgatásunkkal és hozzájárulásunkkal történhetik. Ezt egyébként a kormány is mindig respektálta és mielőtt a főváros kérését teljesítette volna, mindig meghallgatott bennünket ebben a tekintetben. Egyébként csak egyszer történt a vásárpénztár megállapítása óta — mégpedig az előző évben — hogy a díjakat emelni kellett. Ez is mutatja, mennyire fontos az egyesület és a gazdaközönség érdekében, hogy a fővárosnak ez intézményeiben az egyesület képviselve legyen, mert a fővárosnak ilyképp teljesen meg van kötve a keze és határozott ellenőrzést tudunk arra a politikára gyakorolni, amelyet a főváros a közélelmezés és a vásárok ellátása körül folytat. (Helyeslés.) Az egyesületi tanács tisztelettel javasolja, hogy 5000 koronát méltóztassanak jegyezni a Mezőgazdák Állatértékesítő részvénytársaságánál és hogy az igazgatóságba Koropp Hugó titkár urat méltóztassanak hivatalból kiküldeni. VaaGaszton: A bizományi üzlet jellegére nézve szeretne felvilágosítást kapni, mert ezt fontosnak tartja, abból a szempontból, hogy adhat-e az OMGE bárminő erkölcsi támogatást ennek az új intézménynek. Ez voltaképp házi alapítás, a részvények nem lesznek közjegyzésre kibocsátva. Méltóztatott említeni, hogy az O. K. H.-t is be akarják vonni és hogy a vidéki szövetkezeteket mintegy ügynöki funkciókra akarják megnyerni. Erre vonatkozólag volnának némi erkölcsi aggályaim. Ha a vidéki szövetkezetekjegyezhetnének bizonyos mennyiséget a részvényekből és amellett szerepelnének ügynökökként, ezt megnyugtatóbbnak találom. De kizárólag ügynökséggé degradálni a vidéki szövetkezeteket, magában a szervezetben, magában az üzletnek rendelkező részében pedig nem részeltetni őket, ezt nem találom helyesnek. Azért szükségesnek tartottam, hogy erre az OMGE figyelmét idejében felhívjam. Rubinek Gyula igazgató: Nem lehet a társaságot kizárólag egyéni vállalkozásnak tekinteni, amikor a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, amely általában alapszabályszerűleg a mi erkölcsi támogatásunkat élvezi, 51%-al van az alaptőkében képviselve, tehát az abszolút többséget biztosítja magának. Ha nem lennénk nyugodtak, hogy ilyen módon abszolút befolyást gyakorolhatunk az intézmény üzletvitelére, akkor nem is adnók meg az erkölcsi támogatást. Egyébként a Mezőgazdák Szövetkezete nem nagyon akarta ezt vállalni, mert az üzlet nem valami nagy jövedelemmel kecsegtet, de kényszerítettük rá, mondván, hogy erkölcsi kötelessége, hogy a gazdaközönségnek evvel az intézménnyel rendelkezésre álljon. A vidéki szövetkezetek bevonása másodlagos lépés. Mi nem tudjuk 1800 szövetkezetnek megmagyarázni ezt a dolgot, hiába fordulnánk hozzájuk, hogy jegyezzenek. De azoknak megvan a maguk központja, az OKH, amellyel tárgyalások vannak, hogy a mezőgazdák által jegyzett részvények felét vegyék át. Miránk teljesen megnyugtató, ha a részvények fele szövetkezeti kézben van, akár a Mezőgazdák, akár az OKH. kezében. Abban a tekintetben is tárgyalunk, hogy az OKH. azután helyezze el a maga részvényeit a vidéki szövetkezeteknél és adjon azoknak módot, hogy részt vehessenek az üzlet vezetésében. Ennek annál nagyobb örömmel tesz eleget az OKH, mert ilyképp saját központi tőkéje mentesülne ettől a tehertől. Ez a gondolat tényleg foglalkoztatja az alapítókat és remélem, ha a kormány is hozzájárul és megadja erre az OKIt.-nak az engedelmet, akkor az igazgatóság nem fog elzárkózni az elöl, hogy ebbe belemenjen. Elnök: A választmány elfogadja az előterjesztést, 5000 koronát jegyez és Krolop Hugó titkárt küldi ki az igazgatóságba. e) A Kenderközpontban való képviselet ügye. Rubinek Gyula igazgató : Az egyik mult igazgatóválasztmányi gyűlésen azt az előterjesztést tettem, hogy szüntessük be a Kenderközpontba való képviseletünket. Azóta ez tényleg végre is hajtatott, amennyiben Szilassy Zoltán helyettes igazgató úr bejelentette a központ igazgatóságának, hogy a választmány határozata alapján kilép az igazgatóságból és a"végrehajtó bizottságból. Időközben a Kenderközpont memorandumot intézett a földművelésügyi miniszterhez, amelyben közbenjárásra kérte a tekintetben, hogy ezt a visszalépést az OMGE-nél simítsa el, miután erre nézetük szerint semmi ok nincsen. A miniszter áttette hozzánk a memorandumot avval a Minden gazdaságban nélkülözhetetlenek. Európaszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és leg-EREDETI KALHAR-ROSTOK ES II HERKULES" TENOEHIMORZSOLOK rr ZZ KALMÁR ZS. ÉS TSA, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ban megfelelő KÜLÖNLEGES TERMÉNYTISZTITÓ GÉPGYÁR ÉS VASÖNTÖDE. Ezévi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. KÖZTELEK, 1918. ÁPRILIS HÓ 27. 17. SZÁM 28-IK ÉVFOLYAM.