Köztelek – 1918. 1-26. szám
1918-05-04 / 18. szám
18. SZÁM 28-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1918. MÁJUS HÓ 4. kéréssel, hogy vonjuk vissza a lemondást, amely csak „sajnálatos félreértésből származhatott", minthogy az elnöknek „jóhiszemű magánténykedése kötelességszerű pártatlanságát nem érinti." Mindazonáltal a minisztérium felhívta a kereskedelmi miniszter figyelmét, az ügyre, oly kéréssel, hogy a Kenderközpont vezetését alkalmas módon helyes irányba terelje. Az eset úgy áll, hogy mi kifogásoltuk a központ elnökének eljárását, aki az OMGE és a gyári érdekeltség közt a kender árának megállapítása körül felmerült vitában cikket írt a mi mozgalmunk ellen és felhívta a hadügyminisztérium és az osztrákok figyelmét, hogy a magyar kendertermelők meg akarják zsarolni az osztrák fogyasztókat és a hadsereget. A miniszteri leirat az elnöknek ezt az eljárását jóhiszeműnek mondja, de én ezt az elnöki szék pártatlanságával összeegyeztethetőnek nem tartom. Mit szóltak volna a kendergyárosok, ha egy gazda ülne az elnöki székben és az cikkezett volna arról, hogy a kendergyárak megzsarolják a hadügyminisztert, mert túlságosan magas árat számítanak fel a készítményeikért? Sem az egyik, sem a másik eljárás nem lett volna legális, legalább nem, annak részéről, aki mint elnök meri elvállalni egy központ vezetését, ahol a legteljesebb pártatlanságra van szükség. Mi akkor felterjesztést intéztünk a kereskedelmi miniszterhez és kértük, hogy az elnököt, mozdítsa el helyéről és szervezze át a központot hivatalos központtá, amely teljesen a miniszter rendelkezése alatt áll. Erre választ mai napig nem kaptunk. Akkor a földművelésügyi miniszter úrhoz fordultunk; erre a megkeresésünkre sem kaptunk választ. Ennek volt a következménye, hogy miután egyik minisztérium sem adott nekünk elégtételt, ottmaradásunk lehetetlenné vált. Most a Kenderközpont panaszára azonnal itt van a miniszteri leirat, amely arra kér bennünket, hogy képviseletünket tartsuk fenn. Igaza van a leiratnak abban, hogy igenis fontos érdek, hogy a gazdatársadalom képviselve legyen az igazgatóságban, de nem tűrhető meg, hogy maga a Kenderközpont és annak, állásánál fogva legelőkelőbb tagja, a kendertermelők érdekei ellen izgasson. Mindenki exponálhatja magát, csak az elnök nem. Azt hiszem, megfelelő elégtétel és jogorvoslat nélkül nem képzelhető el, hogy az OMGE igazgatóválasztmánya újból képviseletet és közösséget vállaljon a Kenderközpontnál. A tanács tiszteletteljes javaslata tehát az, hogy mi ma is ragaszkodunk a központ átszervezéséhez és különösen az elnöki állásnak pártatlan egyénnel való betöltéséhez, legyen az miniszteri kiküldött, vagy pártatlan ember, de ne kendergyáros. Teljes lehetetlenség, hogy a kendergyárak képviselőjével, pláne ilyen exponált képviselőjével, töltsék be ezt a széket. De ezen kívül más igen súlyos körülmények is szólanak az ellen, hogy képviseletet vállaljunk. Amikor megjelent a 38 koronás árakra vonatkozó rendelet, akkor összejöttek a kendergyárosok — ismét a Kenderközpont elnökének a vezetése alatt — és elhatározták a sztrájkot. Kifogásolták a rendelet törvényességét, megtagadták a 38 K. fizetését, avval, hogy pártatlan bírósághoz fognak fordulni jogorvoslatért és azt hiszik, hogy majd ott megkapják az igazságot. Rögtön felírtunk a földművelésügyi miniszterhez, rámutattunk arra, hogy lehetetlen állapot, a háború sok mindenféle tapasztalata, mellett is sohasem volt tapasztalható, hogy egy érdekeltség kifogásolja egy miniszteri rendelet törvényességét és egyenesen megtagadja annak végrehajtását, olyan érdekeltség pláne, amely egész exisztenciájában a kormány kegyétől függ. Ebből is látható, minő bátorsággal és önteltséggel intézik ezek a maguk ügyeit, minő biztonságban érzik magukat a kormánnyal és a kormány intézkedéseivel szemben, hogy ilyen hallatlan álláspontra mernek helyezkedni a kormánnyal szemközt háború idején. Beadványunkra azt a választ kaptuk, hogy világosítsuk fel az egyes termelőket, hogy forduljanak a bírósághoz jogorvoslatért. Egyszóval a kendergyárak megkapták azt az erkölcsi elégtételt a kormány részéről, hogy az ő álláspontjuk a helyes, az ő aggodalmuk a jogosult, még talán akkor is, ha a bíróság nem fog nekik igazat adni, mert íme, maga a miniszter kétségben van az iránt, hogy rendelete törvényes-e vagy sem. Mert bocsánat, ha a miniszter tudja, hogy törvényesen járt el, akkor miért nem parancsol rá az államtól anynyira függő helyzetben levő gyárakra, hogy hajtsák végre a rendeletet? De nem, hanem a gazda legyen kénytelen ügyvédet fogadni, bírósághoz fordulni, az ő becsülettel megérdemelt keresményét bírói úton behajtani. A tanács tiszteletteljes javaslata, hogy a második kikötés, amelyhez részvételünket kötjük, az legyen, hogy a földművelésügyi miniszter szerezzen a rendeletének érvényt és ne kelljen a kendertermelőknek a bírósághoz fordulni. Az esetben, ha a központ átszerveztetik és oda más elnök kerül, másrészt, ha a rendeletnek foganat szereztetik, akkor méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy az elnök felhatalmaztassék, hogy a képviseletről újból gondoskodjék. (Helyeslés.) 1. A Magyar Rovartani Társulat kérelme. Ügyvezető-tittkár javaslatára a választmány 500 korona alapítványt szavaz meg a Magyar Rovartani Társulatnak. 6. Folyó ügyek. Ügyvezető titkár jelenti, hogy a földművelésügyi miniszter ellátta láttamozási záradékkal a mult közgyűlésen elfogadott alapszabály módosítását s kéri a választmány hozzájárulását a módosított alapszabályok kinyomatásához. Megadatik. B) Szövetségi ügyek. 1. A mult végrehajtóbizottsági gyűlés jegyzőkönyvének bemutatása. Szilassy Zoltán bemutatja a mult végrehajtóbizottsági gyűlés jegyzőkönyvét. Tudomásul szolgál. 2. Két jegyzőkönyvhitelesítő kijelölése. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Graefl Jenőt és Székács Elemért. 3. Tagsági ügyek. Szilassy Zoltán igazgatóhelyettes jelenti, hogy a Szabadkai G. E. a GEOSz kötelékébe való felvételre jelentkezett. Javasolja, hogy az alapszabályszerű kikötésekkel ajánltassék felvételre a szövetségi nagygyűlésnek. A végrehajtóbizottság ehhez hozzájárul t. Jelentés az adójavaslatok tárgyában a kormánynál történt eljárásról. Rubinek Gyula : A múlt héten tisztelegtünk Osztroluczky Miklós alelnök úr vezetése alatt a pénzügyminiszternél a vidéki gazdaegyesületek részvételével és a Magyar Gazdaszövetség bevonásával. A küldöttség a miniszterelnök úrnál volt bejelentve, de mivel a válság miatt hirtelen Bécsbe kellett utaznia, a küldöttséget a pénzügyminiszter fogadta. Osztroluczky alelnök úr vezette a küldöttséget, aki részletesen előadta a gazdaközönség álláspontját, különösen hangsúlyozván azt a sérelmet, amely az új törvényjavaslatban helyet foglal, hogy t. i. a jövedelmi adó többé nem vonható le a vagyonadóból és ezáltal a vagyonadó megterhelése majdnem 100% kal emelkedik. A pénzügyminiszter legnagyobb sajnálatára kijelentette, hogy bár ő a maga részéről nagyon mellette volna a levonásnak, azonban a pénzügyi érdekek ezt nem engedik, mivel másképp a költségvetési egyensúlyt biztosítani nem tudja. Félig-meddig ugyan kilátásba helyezte, hogy amennyiben tudna időközben máshonnan fedezetet találni, nincs kizárva, hogy ez a kívánságunk is teljesülni fog, ami nemcsak a mi kívánságunk, hanem a fővárosé is s egyáltalán mindazoké, akik ingatlanoknál érdekelve vannak. A pénzügyi bizottság jelentése ugyanezt hangsúlyozza és jóformán teljesen a mi indokolásunkkal ajánlja a levonás eszközlését a kormány figyelmébe. Egyébként a bizottság jelentésében más kérelmeink is bent foglaltatnak, így a most vásárolt ingatlanok és ingóságok értékelési, módja tekintetében, ami szintén értékkel bír a gazdák számára. Megállapíthatjuk, hogy az OMGE-nak ebben a tárgyban indított mozgalma, ha nem is ért el mindent, de mégis nagyjában és egészében eredménynyel járt. (Helyeslés.) A pénzügyi bizottság azt is javasolta, hogy az adózás terjesztessék ki a létminimumig és hangoztatta, hogy a mai adózási rendszer nem tartható fenn. Ebben a tekintetben mi a pénzügyi bizottságban teljes elégtételt kaptunk, ha nem is tudtunk mindent elérni. Majd a végleges adórendszer felépítésénél meg lesz tehát a támaszpontunk, hogy a jövedelmi adó a létminimumig terjesztessék ki és ha bekövetkezik, hogy minden kereseti ág egyformán lesz megadóztatva, akkor lesz alkalmunk azokat a panaszokat is orvosolni, amelyek tekintetében ma még meghallgatásra nem találtunk. Méltóztassanak tudomásul venni a küldöttség eljárását és azt is, hogy az egyesület mozgalma jelentékeny eredményeket ért el. (Helyeslés.) Osztroluczky Miklós alelnök: Ennek kiegészítéseképpen még arra volnék bátor a t. végrehajtó bizottság figyelmét felhívni, hogy habár a pénzügyi bizottságban kívánságaink nem is nyertek teljes mértékben kielégítést, abban az értelemben, hogy a törvényjavaslatnak szövege megfelelően módosíttatott volna, az a körülmény azonban, hogy a pénzügyi bizottság jelentésében a mi elfoglalt álláspontunknak honorálása a legmesszebbmenőig helyet foglal, bizonyos kötelességeket ró szerintem a gazdatársadalomra. Tudomásom van ugyanis arról, hogy a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület, amely az OMGE-nak adóügyi memorandumát teljes egészében magáévá tette, Nógrád vármegye törvényhatósági bizottságát is felkérte ennek támogatására. 705 A gazda leghasznosabb segítség® a tájékozottság. A mai korral lépést kell tartania minden gazdának. Gazdaember pótolhatatlan segítsége a közgazdasági tájékozottság. Rendkívül sok előnyt biztosít önmagának, ha naponta figyeli a közgazdasági életet. Okvetlenül olvasnia kell tehát a legnagyobb közgazdasági és világpolitikai tájékozottsággal bíró napilapot, a PESTI SIPLÓT. Figyelje meg, hogy a Pesti Napló az ország legkomolyabb és egyik legnagyobb napilapjává emelkedett. Kedveltsége és népszerűsége hónapról-hónapra rohamosan emelkedik. Komoly rovatai és szépirodalmi része egyaránt páratlanok. Gazdasági hírei, ipari, pénzügyi és közgazdasági jólértesültsége pedig minden gazdaember részére hasznossá teszik. Tessék beküldeni 9 kor. 50 fillért, hogy három teljes hónapon keresztül mindennap megkaphassa. A Pesti Napló minden előfizetője a havonta megjelenő „Esztendő", címűszépirodalmi revüt 3 korona helyett 1 koronáiért, vagyis negyedévre 9 korona helyett 11 koronáért kapja. Az előfizetési díj beküldési címe : E'ESTI NAPLÓ kiadóhivatala, BUDAPEST, VII. kerület, Rákóczi út 18. szám. olvasia Esc&Usa Iaplót.