Köztelek – 1918. 1-26. szám

1918-05-04 / 18. szám

18. SZÁM 28-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1918. MÁJUS HÓ 4. kéréssel, hogy vonjuk vissza a lemondást, amely csak „sajnálatos félreértésből származhatott", minthogy az elnöknek „jóhiszemű m­agántény­kedése kötelességszerű pártatlanságát nem érinti." Mindazonáltal a minisztérium felhívta a keres­kedelmi miniszter figyelmét, az ügyre, oly kérés­sel, hogy a Kenderközpont vezetését alkalmas módon helyes irányba terelje. Az eset úgy áll, hogy mi kifogásoltuk a központ elnökének el­járását, aki az OMGE és a gyári érdekeltség közt a kender árának megállapítása körül fel­merült vitában cikket írt a mi mozgalmunk ellen és felhívta a hadügyminisztérium és az osztrákok figyelmét, hogy a magyar kenderter­melők meg akarják zsarolni az osztrák fogyasz­tókat és a hadsereget. A miniszteri leirat az elnöknek ezt az eljárását jóhiszeműnek mondja, de én ezt az elnöki szék pártatlanságával összeegyeztethetőnek nem tartom. Mit szóltak volna a kendergyárosok, ha egy gazda ülne az elnöki székben és az cikkezett volna arról, hogy a kendergyárak megzsarolják a hadügy­minisztert, mert túlságosan magas árat számíta­nak fel a készítményeikért? Sem az egyik, sem a másik eljárás nem lett volna legális, legalább nem, annak részéről, aki mint elnök meri el­vállalni egy központ vezetését, ahol a legtelje­sebb pártatlanságra van szükség. Mi akkor fel­terjesztést intéztünk a kereskedelmi miniszter­hez és kértük, hogy az elnököt, mozdítsa el helyéről és szervezze át a központot hivatalos központtá, amely teljesen a miniszter rendel­kezése alatt áll. Erre választ mai napig nem kaptunk. Akkor a földművelésügyi miniszter úr­hoz fordultunk; erre a megkeresésünkre sem kaptunk választ. Ennek volt a következmé­nye, hogy miután egyik minisztérium sem adott nekünk elégtételt, ottmaradásunk lehetet­lenné vált. Most a Kenderközpont panaszára azonnal itt van a miniszteri leirat, amely arra kér bennünket, hogy képviseletünket tartsuk fenn. Igaza van a leiratnak abban, hogy igenis fontos érdek, hogy a gazdatársadalom képviselve legyen az igazgatóságban, de nem tűrhető meg, hogy maga a Kenderközpont és annak, állásánál fogva legelőkelőbb tagja, a kendertermelők érdekei ellen izgasson. Mindenki exponálhatja magát, csak az elnök nem. Azt hiszem, megfelelő elégtétel és jogorvoslat nélkül nem képzelhető el, hogy az OMGE igazgató­választmánya újból képviseletet és közösséget vállaljon a Kenderközpontnál. A tanács tisztelet­teljes javaslata tehát az, hogy mi ma is ragasz­kodunk a központ átszervezéséhez és különösen az elnöki állásnak pártatlan egyénnel való betöltéséhez, legyen az miniszteri kiküldött, vagy pártatlan ember, de ne kendergyáros. Teljes lehetetlenség, hogy a kendergyárak kép­viselőjével, pláne ilyen exponált képviselőjével, töltsék be ezt a széket. De ezen kívül más igen súlyos körülmények is szólanak az ellen, hogy képviseletet vállal­junk. Amikor megjelent a 38 koronás árakra vonatkozó rendelet, akkor összejöttek a kender­gyárosok — ismét a Kenderközpont elnökének a vezetése alatt — és elhatározták a sztrájkot. Kifogásolták a rendelet törvényességét, meg­tagadták a 38 K. fizetését, avval, hogy pártat­lan bírósághoz fognak fordulni jogorvoslatért és azt hiszik, hogy majd ott megkapják az igaz­ságot. Rögtön felírtunk a földművelésügyi minisz­terhez, rámutattunk arra, hogy lehetetlen álla­pot, a háború sok mindenféle tapasztalata, mellett is sohasem volt tapasztalható, hogy egy érde­keltség kifogásolja egy miniszteri rendelet törvé­nyességét és egyenesen megtagadja annak végre­hajtását, olyan érdekeltség pláne, amely egész exisztenciájában a kormány kegyétől függ. Ebből is látható, minő bátorsággal és önteltséggel inté­zik ezek a maguk ügyeit, minő biztonságban érzik magukat a kormánnyal és a kormány intézkedéseivel szemben, hogy ilyen hallatlan álláspontra mernek helyezkedni a kormánnyal szemközt háború idején. Beadványunkra azt a választ kaptuk, hogy világosítsuk fel az egyes termelőket, hogy forduljanak a bírósághoz jog­orvoslatért. Egyszóval a kendergyárak megkapták azt az erkölcsi elégtételt a kormány részéről, hogy az ő álláspontjuk a helyes, az ő aggo­dalmuk a jogosult, még talán akkor is, ha a bíróság nem fog nekik igazat adni, mert íme, maga a miniszter kétségben van az iránt, hogy rendelete törvényes-e vagy sem. Mert bocsánat, ha a miniszter tudja, hogy törvényesen járt el, akkor miért nem parancsol rá az államtól any­nyira függő helyzetben levő gyárakra, hogy hajtsák végre a rendeletet? De nem, hanem a gazda legyen kénytelen ügyvédet fogad­ni, bíró­sághoz fordulni, az ő becsülettel megérdemelt keresményét bírói úton behajtani. A tanács tiszteletteljes javaslata, hogy a második kikötés, amelyhez részvételünket kötjük, az legyen, hogy a földművelésügyi miniszter szerezzen a rendeletének érvényt és ne kelljen a kendertermelőknek a bírósághoz fordulni. Az esetben, ha a központ átszerveztetik és oda más elnök kerül, másrészt, ha a rendeletnek foganat szereztetik, akkor méltóztassanak hozzá­járulni ahhoz, hogy az elnök felhatalmaztas­sék, hogy a képviseletről újból gondoskodjék. (Helyeslés.) 1. A Magyar Rovartani Társulat kérelme. Ügyvezető-tittkár javaslatára a választmány 500 korona alapítványt szavaz meg a Magyar Rovartani Társulatnak. 6. Folyó ügyek. Ügyvezető­ titkár jelenti, hogy a földművelés­ügyi miniszter ellátta láttamozási záradékkal a mult közgyűlésen elfogadott alapszabály módo­sítását s kéri a választmány hozzájárulását a módosított alapszabályok kinyomatásához. Megadatik. B) Szövetségi ügyek. 1. A mult végrehajtóbizottsági gyűlés jegyző­könyvének bemutatása. Szilassy Zoltán bemutatja a mult végrehajtó­bizottsági gyűlés jegyzőkönyvét. Tudomásul szolgál. 2. Két jegyzőkönyvh­itelesítő kijelölése. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Graefl­ Jenőt és Székács Elemért. 3. Tagsági ügyek. Szilassy Zoltán igazgató­helyettes jelenti, hogy a Szabadkai G. E. a GEOSz kötelékébe való felvételre jelentkezett. Javasolja, hogy az alap­szabályszerű kikötésekkel ajánltassék felvételre a szövetségi nagygyűlésnek. A végrehajtóbizottság ehhez hozzájárul­­ t. Jelentés az adója­vaslatok tárgyában a kormánynál történt eljárásról. Rubinek Gyula : A múlt héten tisztelegtünk Osztroluczky Miklós alelnök úr vezetése alatt a pénzügyminiszternél a vidéki gazdaegyesületek részvételével és a Magyar Gazdaszövetség be­vonásával. A küldöttség a miniszterelnök úrnál volt bejelentve, de mivel a válság miatt hirtelen Bécsbe kellett utaznia, a küldöttséget a pénz­ügyminiszter fogadta. Osztroluczky alelnök úr vezette a küldöttséget, aki részletesen előadta a gazdaközönség álláspontját, különösen hang­súlyozván azt a sérelmet, amely az új törvény­javaslatban helyet foglal, hogy t. i. a jövedelmi adó többé nem vonható le a vagyonadóból és ezáltal a vagyonadó megterhelése majdnem 100% kal emelkedik. A pénzügyminiszter leg­nagyobb sajnálatára kijelentette, hogy bár ő a maga részéről nagyon mellette volna a levo­násnak, azonban a pénzügyi érdekek ezt nem engedik, mivel másképp a költségvetési egyen­súlyt biztosítani nem tudja. Félig-meddig ugyan kilátásba helyezte, hogy amennyiben tudna időközben máshonnan fedezetet találni, nincs kizárva, hogy ez a kívánságunk is teljesülni fog, ami nemcsak a mi kívánságunk, hanem a fővárosé is s egyáltalán mindazoké, akik ingatlanoknál érdekelve vannak. A pénzügyi bizottság jelentése ugyanezt hangsúlyozza és jóformán teljesen a mi indokolásunkkal ajánlja a levonás eszközlését a kormány figyelmébe. Egyébként a bizottság jelentésében más kérel­­­meink is bent foglaltatnak, így a most vásárolt ingatlanok és ingóságok értékelési, módja tekin­tetében, ami szintén értékkel bír a gazdák számára. Megállapíthatjuk, hogy az OMGE-nak ebben a tárgyban indított mozgalma, ha nem is ért el mindent, de mégis nagyjában és egészében eredménynyel járt. (Helyeslés.) A pénzügyi bizottság azt is javasolta, hogy az adózás terjesztessék ki a létminimumig és hangoztatta, hogy a mai adózási rendszer nem tartható fenn. Ebben a tekintetben mi a pénz­ügyi bizottságban teljes elégtételt kaptunk, ha nem is tudtunk mindent elérni. Majd a végleges adórendszer felépítésénél meg lesz tehát a támasz­pontunk, hogy a jövedelmi adó a létminimumig terjesztessék ki és ha bekövetkezik, hogy min­den kereseti ág egyformán lesz megadóztatva, akkor lesz alkalmunk azokat a panaszokat is orvosolni, amelyek tekintetében ma még meg­hallgatásra nem találtunk. Méltóztassanak tudomásul venni a küldöttség eljárását és azt is, hogy az egyesület mozgalma jelentékeny eredményeket ért el. (Helyeslés.) Osztroluczky Miklós alelnök: Ennek kiegészí­téseképpen még arra volnék bátor a t. végre­hajtó­ bizottság figyelmét felhívni, hogy habár a pénzügyi bizottságban kívánságaink nem is nyertek teljes mértékben kielégítést, abban az értelemben, hogy a törvényjavaslatnak szövege megfelelően módosíttatott volna, az a körülmény azonban, hogy a pénzügyi bizottság jelentésé­ben a mi elfoglalt álláspontunknak honorálása a legmesszebbmenőig helyet foglal, bizonyos kötelességeket ró szerintem a gazdatársadalomra. Tudomásom van ugyanis arról, hogy a Nógrád­vármegyei Gazdasági Egyesület, amely az OMGE-nak adóügyi memorandumát teljes egészében magáévá tette, Nógrád vármegye törvényható­sági bizottságát is felkérte ennek támogatására. 705 A gazda leghasznosabb segítség® a tájékozottság. A mai korral lépést kell tartania minden gazdának. Gazdaember pótolhatatlan segítsége a közgazdasági tájékozottság. Rendkívül sok előnyt biztosít önmagá­nak, ha naponta figyeli a közgazdasági életet. Okvet­lenül olvasnia kell tehát a legnagyobb közgazdasági és világpolitikai tájékozottsággal bíró napilapot, a PESTI S­­IPLÓT. Figyelje meg, hogy a Pesti Napló az ország legkomo­lyabb és egyik legnagyobb napilapjává emelkedett. Kedveltsége és népszerűsége hónapról-hónapra roha­mosan emelkedik. Komoly rovatai és szépirodalmi része egyaránt páratlanok. Gazdasági hírei, ipari, pénzügyi és közgazdasági jólértesültsége pedig minden gazdaember részére hasznossá teszik. Tessék beküldeni 9 kor. 50 fillért, hogy három teljes hónapon keresztül minden­nap megkaphassa. A Pesti Napló minden elő­fizetője a havonta megjelenő „Esztendő", című­­szépirodalmi revüt 3 korona helyett 1 koronáiért, vagyis negyedévre 9 korona helyett 11 koronáért kapja. Az előfizetési díj beküldési címe : E'ESTI NAPLÓ kiadóhivatala, BUDAPEST, VII. kerület, Rákóczi­ út 18. szám. olvas­ia Esc&U­sa I­aplót.

Next