Köztelek – 1919. 1-22. szám
1919-10-18 / 13. szám
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona. Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Kiadásért felelős : Szilassy Zoltán, az OMGE. k. igazgatója. Felelős szerrkesztő : Buday Barna. Tár»K«pteazto : Konkoly Tl»f»« Sándor dr. Szerkesztőség: Budapest, XX., Köztelek-utcza 8. Kiadóhivatal, Budapest (Köztelek), IX. kerület, Üllői út 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. Cenzurat: Gavrilescu. XXIX. évfolyam. Budapest, 1919. október hó 18. 13. (2566.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. • Az átmeneti idő alatt hetenként egyszer jelenik meg. TARTALOM: Az új földbirtokpolitikáról. Irta: Rubiuk Gyula földművelésügyi miniszter. A kétéletűs eszme. (B. B.) Veszélyes versengés. — Agrárbolsevizmus. — A szén pótlása. — Hasbőség vagy husinség ? Buza Barna birtokrendezői. A földművelésügyi atanisiter nyilatkozatai. Hogyan lehet a husinségen segíteni? Törvények és rendeletek. Ereky Károly könyve. Az OMGE Szántartási Osztálya munkába állott. Közélelmezések javítása. A drága „Köztelek". Vegyes közlemények. Kereskedelem és tőzsde. AZ OMGE KÖZLEMÉNYEI. A „Köztelek" lap pótdíjának befizetése. Lapunk előző számaiban ismételten közöltük, hogy ez év utolsó negyedére csak azoknak az egyesületi tagoknak és előfizetőknek küldhetjük meg a „Köztelek" lapot, akik minden eddig beküldött összegen felül még 50 korona pótdíjat fizetnek be. E pótdíj beküldésének megkönnyítése céljából vidéki olvasóink részére mai számunkhoz postatakarékpénztári csekklapokat mellékeltünk és kérjük ezek felhasználásával a pótdíj mielőbbi beküldését. A pótdíjat valamely Budapesten székelő pénzintézet vagy szövetkezeti központ folyószámlájáról is célszerűen át lehet utalni. Budapesten lakó tagjainkat pedig arra kérjük, hogy kiadóhivatalunk jelentkező megbízottja kezéhez fizessék az 50 korona pótdíjat, kettős aláírással ellátott nyugta átadása ellenében. Helyettes igazgató. Mai számunk 12 oldal. Az uj földbirtokpolitikáról. Irta: Kabinek Gyula, földművelésügyi miniszter. A földbirtokpolitika jegyében indul meg a békés kibontakozás az egész világon, illetve abban a világban, amely a világháborúban részes. Anglia még a háborút megelőzőleg állapította meg Lloyd George javaslata alapján új földreformját s ez új földbirtokpolitika és az adóreform juttatta Lloyd Georget a mai hatalomhoz. Németország évtizedek óta folytat részben gazdasági és szociális, részben nemzeti szempontok által sugall földbirtokpolitikát. Az ütemet a világháború következményei ott is gyorsították. De amint Angliában, úgy Németországban sem nyúltak radikális felforgató eszközökhöz, amennyiben mindkét helyen a fokozatos haladás, a létező állapotok megfontolt átalakítása, a kisbirtokok fokozatos fejlesztése a program, és nem — mint nálunk a Buza-féle szerencsétlen forradalmi tervezet szándékolta — az ország gazdasági képének teljes felforgatása. Németország csakis azokban a kerületekben ad helyet magántulajdon kisajátításnak, ahol a latifundiális birtokok területe a 30%-ot meghaladja. Itt ezekben a kerületekben kisajátításnak van helye. Természetes, hogy az elővásárlási jogot a kormány maga, illetve a parcellázással foglalkozó állami intézetek részére szintén biztosította. A csehek, valamint a szerbek is a Magyarország testéből elszakított területeken már radikális földbirtokpolitikát követnek, sőt a csehek, mint Blahó Pál hirdeti, agrár bolsevista földbirtokpolitikát akarnak Slovákiában megvalósítani. A célzat nyilvánvaló. Földbirtokpolitika révén óhajtják magukhoz édesíteni a megszállt területek lakosságát. Ez a célzat annál is inkább nyilvánvaló, mert eddig még egyetlen egy állam sem alkotott olyan szerveket, amelyek a földbirtokpolitika irányítására és végrehajtására volnának hivatva. Csakis jelszókat hallunk hangoztatni, csakis ideiglenes rendelkezésekről értesülünk, amelyek alkalmasak arra, hogy mint nálunk is történt a Buza-féle javaslat nyomán, általános elégedetlenséget, sőt új forradalmat keltsenek. Nálunk a földbirtokpolitikát a háború tette aktuálissá. A háborús kormányok tárgyalásai már annyira megérlelték a közvéleményt ebben a tekintetben, hogy ha az októberi forradalom a Wekerle-kormányt el nem söpri, a törvényhozásnak alkalma lett volna a földfelosztással foglalkozó törvényjavaslattal foglalkozni. A szerencsétlen Buza-féle javaslat a földkérdés megoldását meglehetősen megnehezítette, amennyiben tudatosan oly reményeket keltett a földnélkülieknél, amelyek kielégítése lehetetlen volna még az esetben is, ha ingyen osztanák a földet. Az igényjogosultak olyan nagy tömegét állapítja meg a javaslat, hogy ha Magyarország földbirtokterületét egész újra osztanák fel, még akkor is jó volna, ha ezzel az igénylők fele részét ki lehetne elégíteni. A helyzet a múlthoz képest azzal súlyosbodott, hogy országunk nemcsak kisebb, de szegényebb is lett és a kisbirtok vásárló ereje, a pénz elértékelenedése következtében jelentékenyencsökkent; hogy hitelünk a külföldön a két forradalom pusztítása következtében jóformán teljesen megsemmisült; hogy állatállományunk és felszerelési eszközeink csökkenése, mezőgazdasági gépeket gyártó iparunk teljes megszüntetése következtében, kisbirtokok alakításának a lehetősége a minimumra csökkent és hosszú időnek kell lefolynia, míg gazdaságilag annyira megerősödünk, hogy a földosztást gyors ütemben folytathatjuk. Ennek első feltétele a földet igénylő egyedek gazdasági megerősödésén felül az, hogy a földosztás kapcsán kibocsátott kötvényeket a külföldön el tudjuk helyezni. Nyilvánvaló tehát, hogy a jövő földbirtokpolitikának alapja a külföldi hitel megerősödése, illetve valutánk rendelése. A kisbirtokososztály számának emelése pedig sohasem volt aktuálisabb, mint éppen a Egyes számára .