Köztelek – 1919. 1-22. szám

1919-10-18 / 13. szám

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona. Az egyesületi tanács felü­gyelete alatt: Kiadásért felelős : Szilassy Zoltán, az OMGE. k. igazgatója. Felelős szerrkesztő : Buday Barna. Tár»K«pteazto : Konkoly Tl»f»« Sándor dr.­­ Szerkesztőség: Budapest, XX., Köztelek-utcza 8.­­ Kiadóhivatal, Budapest (Köztelek), IX. kerület, Üllői­ út 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. Cenzurat: Gavrilescu. XXIX. évfolyam. Budapest, 1919. október hó 18. 13. (2566.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.­­ • Az átmeneti idő alatt hetenként egyszer jelenik­ meg. TARTALOM: Az új földbirtokpolitikáról. Irta: Rub­i­uk Gyula földművelésügyi miniszter. A kétéletűs eszme. (B. B.) Veszélyes versengés. — Agrár­bolsevizmus. — A szén pótlása. — Hasbőség vagy husinség ? Buza Barna birtokrendezői. A földművelésügyi atanisiter nyilatkozatai. Hogyan lehet a husinségen segíteni? Törvények és rend­el­etek. Ereky Károly könyve. Az OMGE Szántartási Osztálya munkába állott. Közélelmezése­k javítása. A drága „Köztelek". Vegyes közlemények. Kereskedelem és tőzsde. AZ OMGE KÖZLEMÉNYEI. A „Köztelek" lap pótdíjá­nak befizetése. Lapunk előző számaiban ismé­telten közöltük, hogy ez év utolsó negyedére csak azoknak az egyesü­leti tagoknak és előfizetőknek küld­hetjük meg a „Köztelek" lapot, akik minden eddig beküldött összegen felül még 50 korona pótdíjat fizet­nek be. E pótdíj beküldésének meg­könnyítése céljából vidéki olvasóink részére mai számunkhoz postataka­rékpénztári csekklapokat mellékel­tünk és kérjük ezek felhasználásá­val a pótdíj mielőbbi beküldését. A pótdíjat valamely Budapesten szé­kelő pénzintézet vagy szövetkezeti központ folyószámlájáról is célsze­rűen át lehet utalni. Budapesten lakó tagjainkat pedig arra kérjük, hogy kiadóhivatalunk jelentkező megbí­zottja kezéhez fizessék az 50 korona pótdíjat, kettős aláírással ellátott nyugta átadása ellenében. Helyettes igazgató. Mai számunk 12 oldal. Az uj földbirtokpolitikáról. Irta: Kabinek Gyula, földművelésügyi miniszter. A földbirtokpolitika jegyében indul meg a békés kibontakozás az egész világon, illetve abban a világban, amely a világ­háborúban részes. Anglia még a háborút megelőzőleg állapította meg Lloyd George javaslata alapján új földreformját s ez új földbirtokpolitika és az adóreform juttatta Lloyd Georget a mai hatalomhoz. Német­ország évtizedek óta folytat részben gazda­sági és szociális, részben nemzeti szem­pontok által sugall földbirtokpolitikát. Az ütemet a világháború következményei ott is gyorsították. De amint Angliában, úgy Németországban sem nyúltak radikális felforgató eszközökhöz, amennyiben mind­két helyen a fokozatos haladás, a létező állapotok megfontolt átalakítása, a kisbir­tokok fokozatos fejlesztése a program, és nem — mint nálunk a Buza-féle szeren­csétlen forradalmi tervezet szándékolta — az ország gazdasági képének teljes fel­forgatása. Németország csakis azokban a kerüle­tekben ad helyet magántulajdon­ kisajá­tításnak, ahol a latifundiális birtokok területe a 30%-ot meghaladja. Itt ezekben a kerületekben kisajátításnak van helye. Természetes, hogy az elővásárlási jogot a kormány maga, illetve a parcellázással foglalkozó állami intézetek részére szintén biztosította. A csehek, valamint a szerbek is a Magyar­ország testéből elszakított területeken már radikális földbirtokpolitikát követnek, sőt a csehek, mint Blahó Pál hirdeti, agrár bolsevista földbirtokpolitikát akarnak Slová­kiában megvalósítani. A célzat nyilván­való. Földbirtokpolitika révén óhajtják magukhoz édesíteni a megszállt területek lakosságát. Ez a célzat annál is inkább nyilvánvaló, mert eddig még egyetlen egy állam sem alkotott olyan szerveket, ame­lyek a földbirtokpolitika irányítására és végrehajtására volnának hivatva. Csakis jelszókat hallunk hangoztatni, csakis ideig­lenes rendelkezésekről értesülünk, ame­lyek alkalmasak arra, hogy mint nálunk is történt a Buza-féle javaslat nyomán, általános elégedetlenséget, sőt új forra­dalmat keltsenek. Nálunk a földbirtokpolitikát a háború tette aktuálissá. A háborús kormányok tárgyalásai már annyira megérlelték a közvéleményt ebben a tekintetben, hogy ha az októberi forradalom a Wekerle-kor­mányt el nem söpri, a törvényhozásnak alkalma lett volna a földfelosztással fog­lalkozó törvényjavaslattal foglalkozni. A szerencsétlen Buza-féle javaslat a föld­kérdés megoldását meglehetősen megne­hezítette, amennyiben tudatosan oly remé­nyeket keltett a földnélkülieknél, amelyek kielégítése lehetetlen volna még az eset­ben is, ha ingyen osztanák a földet. Az igényjogosultak olyan nagy tömegét álla­pítja meg a javaslat, hogy ha Magyar­ország földbirtokterületét egész újra oszta­nák fel, még akkor is jó volna, ha ezzel az igénylők fele részét ki lehetne elégíteni. A helyzet a múlthoz képest azzal súlyosbodott, hogy országunk nemcsak kisebb, de szegényebb is lett és a kisbirtok vásárló ereje, a pénz elérték­elenedése következtében jelentékenyen­­csökkent; hogy hitelünk a külföldön a két forradalom pusztítása következ­tében jóformán teljesen megsemmisült; hogy állatállományunk és felszerelési esz­közeink csökkenése, mezőgazdasági gépe­ket gyártó iparunk teljes megszüntetése következtében, kisbirtokok alakításának a lehetősége a minimumra csökkent és hosszú időnek kell lefolynia, míg gazda­ságilag annyira megerősödünk, hogy a földosztást gyors ütemben folytathatjuk. Ennek első feltétele a földet igénylő egyedek gazdasági megerősödésén felül az, hogy a földosztás kapcsán kibocsátott köt­vényeket a külföldön el tudjuk helyezni. Nyilvánvaló tehát, hogy a jövő földbirtok­politikának alapja a külföldi hitel megerő­södése, illetve valutánk rendelése. A kis­birtokososztály számának emelése pedig sohasem volt aktuálisabb, mint éppen a Egyes szám­ára­­ .

Next