Köztelek – 1920. 1-26. szám
1920-02-14 / 07. szám
XXX. évfolyam. ORgodeia. Budapest, a sajtótermék átküldéséi még* KOZ LEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az átmeneti idő alatt hetenként egyszer jelenik meg. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona. Az egyesületi tanács felügyelete alatt. Kiadásért felelős : Szimasay Zoltáin, az OMGE igazgatója. Felelős szerkesztő : Ballay Barna. Társszerkesztő : Konkoly Thege Sándlor dr. Szerkesztőség: Budapest, IX., Köztelek utcza 8. Telefon: József 51—05. Kiadóhivatal: Budapest (Köztelek), XX. Ker., Illei út 35. szám Telefon: József 99—31, József 99—32. Előfizetési ár, illetve OMGE tagoknak pótdíj 1920. első negyedévére 50 K. TARTALOM: A ^paszu^yzelési szakosztály Birtokmaximum. Pénzdevalváció. Állatár maximálás. Szabad a cukorrépatermelés-A közgazdasági egyetem kérdéséhez. (Hutyta Ferenc dr.) Dohánytermelésünk válsága. (Székács Elemér.) Állattenyésztésünk fejlesztése. (Inkey Pál báró.) Az eke nélküli talajművelés. (Gyárfás József.) Védekezés a sertéspestis ellen Amerikában. (-y-J Új rendeletek. A nemzetgyűlési gazdapárt. Változás a német lótenyésztés vezetésében. Vegyes közlemények. Tőzsde. Kereskedelem. A haszonbérek emelését szabályozó kormányrendeletet a „Köztelek" mai számában teljes egészében közöljük. Előfizetési felhívás. Kérjük az OMGE tagjait és a „Köztelek" előfizetőit, hogy az előfizetési pótdíjat, illetve előfizetési díjat mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Mindazoknak, kiknek előfizetése múlt év végével lejárt és az előfizetést nem nyitották meg, e hó végével megszüntetjük lapunk küldését. Újbóli előfizetésnél az elmaradt számokat nem pótolhatjuk, mert a papírhiány miatt csak korlátolt számú feles példányokat nyomatunk. Előfizetéseket csakis a naptári negyedévek szerint fogadunk el. „Köztelek" kiadóhivatala. A földművelési és növénytermelési szakosztály gyűlése. MikulS?tion egyesületi alelnök elnöklete alatt jelen voltak Székács Elemér alelnök, Bakay Dezső, Bakó Gábor, Gzobor László, Csoór Lajos, Dégen Árpád dr., Erdélyi Imre, Elek Ernő, Oregersen Nils dr., Hoffer Sándor, Kadocsa Gyula, Károly Rezső dr., Meskó Pál, Schüller Zsigmond, Thaisz Lajos, Tóth Elemér -JWSFmann Adolf szakosztályi, illetve egyémeti tagok, az egyesület tisztesjátókdírrészéről Szilassy Zoltán igazgató, Buday Barna főtitkár, Krolopp Hugó ipari és keresk. szakoszt. titkár, Fabricius Endre szöv. titkár, Konkoly Thege Sándor dr. társszerkesztő-titkár, Mikó János irodavezető és Murányi Nándor pénztáros, továbbá Jablonowski József a m. kir. állami rovartani intézet igazgatója, mint előadó. Miklós Ödön a gyűlést megnyitva, üdvözli a megjelenteket és bejelenti, hogy mielőtt a szakosztály a gyűlés tulajdonképpeni tárgyára rátérne, az egyesület alapszabályainak 51. §-a értelmében a szakosztálynak ezidei első gyűlésén ujjá kell alakulnia. Az alapszabályok ez intézkedése értelmében javasolja, hogy a szakosztály elnökévé újból Dessewffy Aurél gróf választassák meg, mint aki 25 év óta a legnagyobb ügyszeretettel karolja fel a növénytermelés ügyét és önzetlen odaadással töltötte be eddig is ezt a tisztséget. (Éljenzés). Társelnökökül megválasztani javasolja Dessewffy Emil gróf és Kerpely Kálmán eddigi társelnököket. (Helyeslés.) Elnök — miután észrevétel a javaslat ellen nem létetett — határozatilag kimondja, hogy a földművelési és növénytermelési szakosztály elnökévé Dessewffy Aurél gróf, társelnökké Dessewffy Emil gróf és Kerpely Kálmán egyhangúlag megválasztattak. (Éljenzés.) A megjelenésben akadályozott szakosztályi elnököket kimentve, a gyűlés tárgyalásait tovább vezeti és felkéri Jablonowski József előadót a paszulyzsizsikről és az ellene való védekezésről szóló előadásának megtartására. Jablonowski József előadása bevezetéseként a paszulyzsizsik kérdés Magyarországra vonatkozó történeti részével foglalkozott. Ez a kártevő már 1885-ben egy izben jelentkezett, midőn az akkori földm. kormány kenyérpótlónak Braziliából hozatta a fekete aprószemü u. n. szerecsen babot. A zsizsiket ezzel a babbal hozták be, de sikerült elterjedését idejében megakadályozni. Újabban a Dunántúl észlelték ezt a kártevőt, amelyet a kommunizmus alatt hurcoltak be Horvátországból, oda pedig a tenger mellékéről került. A rovar kártétele sokkal veszedelmesebb, mint akár a borsó-, vagy a lencsezsizsiké, nemcsak, mert szívósabb, hanem, mert a paszulyt töhet)»-teljesen megőrli, úgy, hogy annak úgyszólván csak a héja marad meg. A kártételt szemléletileg is bemutatta, valamint a rovart fejlődése minden szakában. Az ellene való védekezés legcélszerűbb módja a paszulyt egy nagy üstbe önteni, amelynek belső fala ponyvával, zsákkal lesz kibélelve, hogy a paszuly az üst falával közvetlenül ne érintkezhessék; az igy előkészített üstbe elhelyezett paszulyt elborítjuk vízzel és az üst alá gyújtunk. A paszulyt mindaddig hagyjuk a forrásnak induló vízben, míg az első bugyborékok jelentkeznek, amikor az üstöt a tűzről azonnal le kell venni. Ily módon a rovar elpusztul, a paszuly csiraképessége azonban nem szenved. (Az előadást részletesen a Köztelek egyik közelebbi számában fogjuk ismertetni, azonkívül külön füzet alakjában is meg fog jelenni.) Elnek a kérdést úgy tudományos, mint gyakorlati szempontból teljesen megvilágító előadásáért az előadónak meleg köszönetet mond és kéri a tagok hozzászólását. Thaisz Lajos hozzászólásában a kérdés történeti részével foglalkozik, mivel a brazíliai babhot Czakó Kálmánnal együtt annak idején ő is vizsgálta a vetőmagvizsgáló állomáson. Meskó Pál rámutat, hogy erre az új növényi kártevőre a kisgazdák figyelmét is fel kell hívni és kioktatni az ellene való védekezésre. Ezért javasolja, hogy a földmminisztérium keressék fel népies füzet kiadására, aminek terjesztésére és támogatására a Hangya is szívesen vállalkozik. Miklós Ödön elnök az elhangzottak alapján azt javasolja, hogy a szakosztály határozatából folyólag intézzen az OMGE sürgős felterjesztést a földm. miniszterhez, amelyben kérje a külföldi bab vetőmagul való forgalombahozatalának eltiltását, továbbá, hogy bízza meg a földm.miniszter az állami rovartani intézet igazgatóját a paszulyzsizsiket és az ellene való védő- Azonnali megrendelés esetén tavasyl Skántánhoz, ss kiállt a Magyar MEZŐGAZDÁK Szövetkezete, Budapest, V., Alkotmány utca 29. szám Két géprendszerű gőzekegarniturát, kétgéprendszerű motorekegarniturát, „ALFA" nagyteljesítményű Egyes szám ára 4 IC, Mai számunk 18 oldal.