Köztelek – 1920. 27-51. szám
1920-08-07 / 32. szám
586 . KÖZTELEK, 1920. AUGUSZTUS HÓ 7. 32. SZÁM 30-IK ÉVFOLYAM. Ügyvezető-titkár előterjesztése alapján tudomásul veszi a végrehajtó-bizottság, hogy Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter miniszteri székének elfoglalása alkalmából átiratot intézett az OMGE-hez. Elhatározza a végrehajtó-bizottság, hogy ebből az alkalomból a minisztert feliratilag üdvözli s egyben sajnálatának ad kifejezést afelett, hogy a földművelésügyi tárcától a politikai viszonyok alakulása folytán megvált. Biztos meggyőződése a végrehajtó-bizottságnak, hogy Rubinek Gyula új állásában is, múltjához híven, hathatósan fogja megvédeni a gazdák érdekeit. A földirtokreform ügye. Igazgató rámutat arra, hogy a földbirtokreform évek óta izgalomban tartja az egész közvéleményt, főképp azért, mert annak megoldása tekintetében különösen a forradalmi kormányok olyan intézkedéseket terveztek, amelyek Magyarország létalapját veszélyeztették. Ezt a kérdést a közvéleményből nem lehetett kiirtani, annyira felkeltették ez irányban a reményeket már a háború alatt. Emlékezetes az a gazdagyűlés, amelyen Prohászka püspök felvetette azt a kérdést, hogy a rokkantakat földdel kell ellátni, mert nem tűrhetjük többé, hogy a háború rokkant katonái kintornával koldulják végig az országot. Tulajdonképpen ebből a helyes eszméből keletkezett az általános vágy a föld után amúgy is földéhes népünk körében. Nem óhajt ez alkalommal ennek a kérdésnek közismert mozzanataira kiterjeszkedni, csupán arra utal, hogy Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter törvényjavaslattervezetet készített, amelyet az egyesület bizottsága is letárgyalt, azokra bizonyos megjegyzéseket tett, amelyeket nagyrészben a miniszter is elfogadott és a tervezetbe felvett. Az ily m módon átalakított törvényjavaslatot a miniszter a gazdasági egyesületeknek és érdekképviseleti szervezeteknek hozzászólás végett megküldte. Ennek megtörténte után júniusban egy nagyszabású ankéten került a kérdés megvitatásra, ahol a tervezeten bizonyos módosításokat tettek ugyan, azonban a javaslatot az érdekeltek általában magukévá tették és megfelelőnek tartották a kérdés megoldására. Így állt a helyzet, amikor a legutóbbi kormányválság alkalmával a közélelmezési miniszter egy egészen más alapelveken nyugvó birtokpolitikai javaslattervezetet hozott nyilvánosságra. Az ország kívánatos közbékéjének helyreállítása szempontjából a szóbanforgó tervezetek összeegyeztetése vált szükségessé, hogy ezáltal egy közmegnyugvást keltő javaslat legyen alkotható. A szóban forgó tárgyalások éppen tegnap értek véget. Bár a kiadott szűkszavú jelentések a tárgyalások anyagáról részletesen nem tájékoztattak , bár a tárgyalások eredményét illetőleg megnyugtató közléseket tartalmaznak, igazgató véleménye szerint az OMGE-nek szorosan és következetesen ki kell tartania eddig elfoglalt álláspontja mellett. Az egyesületi tanács foglalkozván a kérdéssel, szükségesnek mondotta ki, hogy az igazgató-választmány mai ülése alkalmával az egyesület álláspontját ismét szögezze le s a társegyesületeket csatlakozásra szólítsa fel. Szükségesnek jelezte továbbá a tanács, hogy a megállapítandó törvényjavaslatra nézve, mielőtt az a nemzetgyűlés elé terjesztetnék, a gazdaközönség véleményét nyilváníthassa. A tanács felkérése alapján Matta Árpád dr. fog a kérdésben részletes előterjesztést tenni. Matta Árpád dr. szerint mindenesetre szükséges, hogy a gazdaközönség véleményét a törvényjavaslatnak a nemzetgyűlés elé való beterjesztése előtt meghallgassák. Helyteleníti, hogy a földreform kérdéséből, abból a kifejezett gazdasági kérdésből, a múltban politikai kérdést csináltak. Kitűnő izgató eszköznek bizonyult az a múltban és az ma is. Ezután ismerteti a Fejér vármegye törvényhatósági bizottsági ülésén előterjesztett javaslatát, amelyet a törvényhatóság elfogadott és hozzájárulás végett a társtörvényhatóságoknak is megküldött. Ezek előrebocsátása után határozati javaslatot terjeszt a végrehajtóbizottság elé, amelyet Elek Ernő stiláris módosításával a végrehajtó bizottság a következő formában fogad el: „1. A helyes földbirtokmegoszlás az agrár Magyarország mező- és közgazdaságának elsőrendű szükséglete, miért is ezen kérdést a pártpolitika hullámzásaitól függetlenül közmegnyugvásra kell megoldani. Éppen azért a GEOSz végrehajtó bizottsága tiltakozik ennek a kérdésnek radikális eszközökkel való megoldása ellen. 2. Helytelennek tartaná, hogy a földbirtokreform végrehajtását bármilyen felelőtlen, sem közgazdasági, sem mezőgazdasági tudással nem bíró, egyébként bármily tiszteletreméltó egyének vagy közületek intézzék. 3. Helytelennek tartaná, ha ebben a kérdésben akár egyeseknek, akár a kormánynak teljhatalom adatnék. 4. Tiltakozik az ellen, hogy a földbirtokreformból kifolyólag az állam teherbíróképességén túl anyagi megterheltetést vállaljon magára. 5. Kívánja, hogy a reform úgy vitessék keresztül, hogy ne csak a kis-, de a középbirtok és a nagybirtok is megfelelő arányban fennmaradhasson és az azon való gazdálkodás lehetővé tétessék. 6. Tiltakozik az ellen végül, hogy a birtokon levő mezőgazdasági ipari üzemek bármily formában szocializáltassanak és követeli, hogy azok fenntartására a szükséges földbirtokterület érintetlenül hagyassák. 7. Követeli, hogy a földbirtokreformra vonatkozó törvényjavaslat előzetes tárgyalás és véleményadás végett a gazdasági érdekképviseletnek előzetesen megküldessék. 8. Felkéri a GEOSz-ban tömörült gazdasági egyesületeket és testületeket ezen határozatokhoz való csatlakozásra. 9. Ez a határozati javaslat a földművelésügy miniszterrel, a miniszterelnök úrral közöltetik és a Nemzetgyűléshez fölterjesztetik." Egyenes adók reformja és az államvasúti tarifaemelés. Ügyvezető titkár bejelenti, hogy a pénzügyminiszter meghívása folytán az egyenes adók reformja és a közadók kezelése tárgyában a pénzügyminisztériumban tartott ankéton az egyesület képviseletében Hadik János gróf, Szilassy Zoltán és szóló vettek részt. Ezenkívül a múlt igazgatóválasztmányi ülésen kiküldött adóügyi bizottság tárgyalásain felmerült javaslatokat és észrevételeket az egyesület terjedelmes emlékiratba foglalva terjesztette a pénzügyminiszter elé. Ezt az emlékiratot a Köztelek legutóbbi száma behatóan ismertette. Az emlékirat azt az alapelvet hangsúlyozza, hogy az állam pénzügyeinek helyreállítása merev adóemelésekkel és finánctechnikai intézkedésekben kimerülő pénzügyi politikával el nem érhető, hanem ennek érdekeiben nagyszabású és a jövőbe látó gazdasági politikát sürget az OMGE. Azt hangsúlyozza, hogy a földbirtoknak egyoldalú és túlságos megterheléd ísével szemben arányos adóztatásra, a forgalmi adók fokozott kiépítésére az ingó vagyon és ingó értékeknek fokozott megadóztatására kell törekednie az államnak, különösen hangsúlyozva, hogy a földbirtoknak mar látszólag nagy konjunkturális jövedelmei semmiképpen sem kínálkoznak alkalmasnak arra, hogy az állam azokat teljesen vagy nagy százalékban elvegye, mert ezzel a szükséges és elkerülhetetlen beruházások lehetőségét akadályozná meg és így tulajdonképpen az adóalanyoknak és adóalapoknak megszüntetésével azt a célt semmisítené meg, amelyet maga akar szolgálni, amikor a jövőben nagyobb jövedelmet kíván magának biztosítani. Kéri a végrehajtó bizottságot, hogy a történt lépéseket és az emlékiratban foglalt, imént ismertetett javaslatokat vegye jóváhagyólag tudomásul. Az emlékiratot egyébként Gaál Gaszton képviselő útján a nemzetgyűléshez is benyújtotta az egyesület. Az igazgató-választmány az előterjesztéshez hozzájárult. Jelentést tesz továbbá ügyvezető titkár a legutóbbi államvasúti tarifaemelésről. A tarifabizottság napokban tartott értekezletén a mezőgazdasági, kereskedelmi és iparérdekeltség egyhangúag azon az állásponton volt, hogy ha a tarifaemelés elkerülhetetlen, annak bizonyos természetes, az egyes áruk teherviselési képességéhez alkalmazkodó határ szabandó. Ennélfogva az érdekeltség a legmesszebbmenő emelésnek a 200°/o-os áru- és a 100u/o-os személydíjszabás emelését véleményezte. Szóló a szóbanforgó értekezleten hangsúlyozta, hogy ma, amikor egyáltalán nincs tiszta képünk az államvasutak költségelőirányzatáról és beruházási szükségleteiről, igen nehéz a kérdésben véleményt nyilvánítani. Az értekezleten Kelety Dénes kormánybiztos adott felvilágosítást erre vonatkozólag, de a beruházási költségekről csak hozzávetőleges képet tudott adni. A tarifarendelet részletes ismertetése során hangsúlyozza az előadó, hogy különösen a teherárudíjszabás 300°/6-os emelése következtében igen nagy aránytalanság fog előállni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 1917. február óta, amikor a Teleszky-féle vasúti hadiadó életbe lépett, a vasúti teherárutételek már máig 687°/o-kal emelkedtek. Ha ezt figyelembe vesszük, látjuk, hogy az 1917. évi tarifatételek horribilis hatványával állunk szemben, mire nézve az előadó számszerű adatokat sorol fel. Megállapítja, hogy a Magyarország déli részén termett gabona — mire külföldre kerül—-ként olyan súlyos tarifaterhet visel, ami teljesen lehetetlenné teszi versenyképességünket a külfölddel. Illetékes helyen a cseh és osztrák tarifatételek drágaságával érveltek. Erre nézve előadó megjegyzi, hogy az osztrák példa egyáltalán nem állítható be követendő példának, a csehek viszont igen okos és önző gazdasági politikát követnek. Ők a vasúti tarifákat tényleg felemelték, mert ezzel nagy kiviteli és beviteli illetékeket szednek és termelésüknek valóságos védővámokat biztosítanak, viszont refakciókat és kedvezményeket adnak saját belső forgalmukban. Nálunk merőben más a helyzet, mi egyelőre igen nagy nyersanyagbehozatalra szorulunk, terményeink feleslegével pedig igyekeznünk kell a külföldi piacokon versenyképességünket biztosítanunk, az ilyen nagyarányú tarifaemelés tehát saját termelőinket és fogyasztóinkat a legérzékenyebben sújtja. Ezek előrebocsátása után ügyvezető titkár azt javasolja, a végrehajtó bizottság sajnálkozással vegye tudomásul, hogy a vasúti tarifaemelés az érdekeltség egyhangú állásfoglalása ellenére a közgazdaság érdekeinek nem megfelelően történt. Az igazgató-választmány az előterjesztést elfogadja. Állásfoglalás a cenzúra kezelése ellen. Igazgató szükségesnek jelzi, hogy az OMGE a cenzúra mai kezelése ellen felszólaljon. Indokoltnak tartja, hogy olyan kérdésekre, amelyek a közrendet veszélyeztetik, vagy amelyeknek katonai vagy külpolitikai vonatkozása van, a cenzúra ellenőrzése kiterjedjen. Teljesen indokolatlan és közgazdaságunk fejlődésére nagyon káros azonban, hogy a közönséget felvilágosítani, irányítani hivatott gazdasági tartalmú közlemények cenzúráztassanak, a most tapasztalt rendszertelenséggel és következetlenséggel, amely például a földreform tárgyilagos vitatását is akadályozta. A Köztelek ismételten abba a helyzetbe került, hogy egészen ártatlan tartalmú, szigorúan szakszerű közlemények kiadását meggátolta a cenzúra. Erre nézve igazgató konkrét esetekre hivatkozik. Amidőn erre a visszás állapotra felhívja a végrehajtó bizottság figyelmét, olyan értelmű felterjesztés megtételét javasolja a kormányhoz, amelyben tiltakozását fejezi ki a cenzúra olyan kezelése ellen, hogy közgazdasági és szociális fejlődésünk irányára vonatkozó szükséges és fontos közleményeket a cenzúra töröljön. A cenzúra mai kezelése mellett megáll minden társadalmi működés, amelyre a kormánynak éppúgy szüksége van, mint az egész országnak. Elnök szóváteszi, hogy a legutóbbi napokban a földbirtokpolitikai tanácskozásokkal kapcsolatosan olyan sajtóközlemények jelentek meg, amelyek a tényleges megállapodásokat nem fedik. Szükségesnek tartja közbejárni a kormánynál, hogy ezt az eljárást akadályozza meg és hasson oda, hogy a szóbanforgó közlemények a sajtóban a tényeknek megfelelően és ne egyesek érdekeinek kedezően lássanak napvilágot. (Helyeslés.) Pallavicini György őrgróf ezt a kérdést már a nemzetgyűlésen is szóvá tette, azonban a kormány részéről megnyugtató választ nem kapott. Tájékoztatja a végrehajtóbizottságot a cenzúra kezelésére vonatkozóan szerzett tapasztalatairól és hangsúlyozza, hogy az egész rendszer meg nem felelő. Teljesen lehetetlen állapotnak tartja, hogy a cenzúra gyakorlása katonai és külpolitikai közleményeken felül más közleményekre is kiterjedjen. A felterjesztésben hangsúlyozandónak tartja, hogy a kormány a cenzúra mai kezelési rendszerétől tekintsen el és adjon teret a szabad kritikának. Elnök kimondja a végrehajtó bizottság határozatát, hogy a kormányhoz a cenzúra mai kezelése ellen tiltakozó felterjesztést intéz az elhangzott felszólalások értelmében. A mezőgazdasági vonatkozású törvényhozási és kormányintézkedések. Az új kormányrendeletekről az ügyvezető titkár tett jelentést, amelyhez Prónay György báró szólalt fel, aki hangsúlyozza, hogy a háború szülte rendkívüli viszonyok az egyén tulajdonjogát olyan mértékben korlátozták, amelyre nem is lehetett gondolni. Ilyen kényszerintézkedés, amely a tulajdonjogot nagy mértékben korlátozta, a gabona rekvirálása, illetve térítés mellett való elvétele. Kétségtelen, hogy a háború és annak nyomában járt összeomlás olyan helyzetet teremtett, hogy ezeket a kényszerintézkedéseket máról holnapra megszüntetni nem lehet. Hangsúlyozza azonban, hogy a kormánynak a gabona igénybevételére vonatkozó rendelet megalkotásánál csak két szempontot lehet tekintetbe venni: a közalkalmazottak és a hadsereg tagjainak stb. ellátását és az állam által átvett gabona egy részének valutánk javítására való fordítását. A közélelmezési miniszter több olyan kijelentést tett, hogy a gabona szabad forgalmát helyre fogja állítani. A megjelent rendelet az árpa, zab és tengeri szabad forgalmát nagyrészt tényleg biztosítja, a búzára és rozsra nézve tett intézkedések azonban a szabad forgalmat nem a gazdálkodó javára, hanem hátrányára állítják részben vissza. Olyan esetek állhatnak elő a megejtett termésbecslés és a rendeletben lefektetett beszolgáltatási kulcs alapján, hogy a gazdálkodó a tőle 500 koronáért elvett gabonával szemben 1500 koronás gabonát lesz kénytelen vásárolni, ha a gazdálkodást tovább akarja folytatni. Erélyesen tiltakozik a megállapított beszolgáltatási kulcs ellen. Számszerű adatokkal igazolja, hogy a termésrendelet intézkedései következtében bizonyos esetekben lehetetlen még a szükséges vetőmag biztosítása is. Ezenkívül a rendelet megbontja a munkaadó és cseléd között nehezen helyreállt jó viszonyt s alkalmas arra, hogy a cselédség körében elégedetlenséget keltsen. A mai viszonyok között a munkaadó tekintélyét a cseléddel szemben csak úgy tudja megvédeni, ha azt, amit ígér neki, tényleg meg is adja, már pedig a rendelet ezt kizárttá teszi Öt mázsás termés mellett a gazdálkodó kénytelen holdanként 60—70 kg. gabonát vásárolni. Javasolja, hogy illetékes helyen lépések tétessenek, a nem szakértők által foganatosított termésbecslések sürgős felülvizsgálására és tiltakozni kell az ellen, hogy a jövőben a becsléseket hozzá nem értő egyének végezzék. Felterjesztés intézendő továbbá a kormányhoz a beszolgáltatási kulcs megváltoztatása érdekében olyan értelemben, hogy a beszolgáltatási kulcs ellen előterjesztett felebbezésnek halasztó hatálya is legyen. Végül szükségesnek tartja az átvételnél a készpénz fizetési kötelezettség kimondását. Pallavicini György őrgróf teljes mértékben osztja Prónay báró álláspontját. Nézete szerint nincs senki az országban, aki a kormány által kiadott rendeletet helyesnek tartaná, mert az sem a kivánt cél elérésére, sem a EGEREK, POCKOK, PATKÁNYOK irtására a legtökéletesebb eljárás 8344/e „mURimORS" egérirtó, „RATIMIORS" patkányirtó IV&IZLVZZ.