Köztelek – 1920. 27-51. szám

1920-08-07 / 32. szám

586 . KÖZTELEK, 1920. AUGUSZTUS HÓ 7. 32. SZÁM 30-IK ÉVFOLYAM. Ügyvezető-titkár előterjesztése alapján tudomásul veszi a végrehajtó-bizottság, hogy Rubinek Gyula kereskede­lemügyi miniszter miniszteri székének elfoglalása alkal­mából átiratot intézett az OMGE-hez. Elhatározza a végre­hajtó-bizottság, hogy ebből az alkalomból a minisztert feliratilag üdvözli s egyben sajnálatának ad kifejezést afelett, hogy a földművelésügyi tárcától a politikai viszo­nyok alakulása folytán megvált. Biztos meggyőződése a végrehajtó-bizottságnak, hogy Rubinek Gyula új állásában is, múltjához híven, hathatósan fogja megvédeni a gazdák érdekeit. A föld­­irtokreform ügye. Igazgató rámutat arra, hogy a földbirtokreform évek óta izgalomban tartja az egész közvéleményt, főképp azért, mert annak megoldása tekintetében különösen a forradalmi kormányok olyan intézkedéseket terveztek, amelyek Magyarország létalapját veszélyeztették. Ezt a kérdést a közvéleményből nem lehetett kiirtani, annyira felkeltették ez irányban a reményeket már a háború alatt. Emlékezetes az a gazdagyűlés, amelyen Prohászka püspök felvetette azt a kérdést, hogy a rokkantakat földdel kell ellátni, mert nem tűrhetjük többé, hogy a háború rokkant katonái kintornával koldulják végig az országot. Tulajdonképpen ebből a helyes eszméből kelet­kezett az általános vágy a föld után amúgy is földéhes népünk körében. Nem óhajt ez alkalommal ennek a kérdésnek közismert mozzanataira kiterjeszkedni, csupán arra utal, hogy Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter törvényjavaslattervezetet készített, amelyet az egyesület bizottsága is letárgyalt, azokra bizonyos megjegyzéseket tett, amelyeket nagyrészben a miniszter is elfogadott és a tervezetbe felvett. Az ily m módon átalakított törvény­javaslatot a miniszter a gazdasági egyesületeknek és érdekképviseleti szervezeteknek hozzászólás végett meg­küldte. Ennek megtörténte után júniusban egy nagyszabású ankéten került a kérdés megvitatásra, ahol a tervezeten bizonyos módosításokat tettek ugyan, azonban a javas­latot az érdekeltek általában magukévá tették és meg­felelőnek tartották a kérdés megoldására. Így állt a hely­zet, amikor a legutóbbi kormányválság alkalmával a közélelmezési miniszter egy egészen más alapelveken nyugvó birtokpolitikai javaslattervezetet hozott nyilvá­nosságra. Az ország kívánatos közbékéjének helyreállí­tása szempontjából a szóbanforgó tervezetek összeegyez­tetése vált szükségessé, hogy ezáltal egy közmegnyugvást keltő javaslat legyen alkotható. A szóban forgó tárgya­lások éppen tegnap értek véget. Bár a kiadott szűkszavú jelentések a tárgyalások­ anyagáról részletesen nem tájékoztattak , bár a tárgyalások eredményét illetőleg megnyugtató közléseket tartalmaznak, igazgató véleménye szerint az OMGE-nek szorosan és következetesen ki kell tartania eddig elfoglalt álláspontja mellett. Az egyesületi tanács foglalkozván a kérdéssel, szükségesnek mondotta ki, hogy az igazgató-választmány mai ülése alkalmával az egyesület álláspontját ismét szögezze le s a társ­egyesületeket csatlakozásra szólítsa fel. Szükségesnek jelezte továbbá a tanács, hogy a megállapítandó törvény­javaslatra nézve, mielőtt az a nemzetgyűlés elé terjesz­tetnék, a gazdaközönség véleményét nyilváníthassa. A tanács felkérése alapján Matta Árpád dr. fog a kérdés­ben részletes előterjesztést tenni. Matta Árpád dr. szerint mindenesetre szükséges, hogy a gazdaközönség véleményét a törvényjavaslatnak a nemzetgyűlés elé való beterjesztése előtt meghallgas­sák. Helyteleníti, hogy a földreform kérdéséből, abból a kifejezett gazdasági kérdésből, a múltban politikai kérdést csináltak. Kitűnő izgató eszköznek bizonyult az a múlt­ban és az ma is. Ezután ismerteti a Fejér vármegye törvényhatósági bizottsági ülésén előterjesztett javaslatát, amelyet a törvényhatóság elfogadott és hozzájárulás vé­gett a társtörvényhatóságoknak is megküldött. Ezek előre­bocsátása után határozati javaslatot terjeszt a végrehajtó­bizottság elé, amelyet Elek Ernő stiláris módosításával a végrehajtó­ bizottság a következő formában fogad el: „1. A helyes földbirtokmegoszlás az agrár Magyarország mező- és közgazdaságának elsőrendű szükséglete, miért is ezen kérdést a pártpolitika hullámzásaitól függetlenül közmegnyugvásra kell megoldani. Éppen azért a GEOSz végrehajtó­ bizottsága tiltakozik ennek a kérdésnek radikális eszközökkel való megoldása ellen. 2. Helytelennek tartaná, hogy a földbirtokreform végre­hajtását bármilyen felelőtlen, sem közgazdasági, sem mező­gazdasági tudással nem bíró, egyébként bármily tiszte­letreméltó egyének vagy közületek intézzék. 3. Helytelennek tartaná, ha ebben a kérdésben akár egyeseknek, akár a kormánynak teljhatalom adatnék. 4. Tiltakozik az ellen, hogy a földbirtokreformból ki­folyólag az állam teherbíróképességén túl anyagi megter­heltet­ést vállaljon magára. 5. Kívánja, hogy a reform úgy vitessék keresztül, hogy ne csak a kis-, de a középbirtok és a nagybirtok is meg­felelő arányban fennmaradhasson és az azon való gaz­dálkodás lehetővé tétessék. 6. Tiltakozik az ellen végül, hogy a birtokon levő mezőgazdasági ipari üzemek bármily formában szociali­záltassanak és követeli, hogy azok fenntartására a szük­séges földbirtokterület érintetlenül hagyassák. 7. Követeli, hogy a földbirtokreformra vonatkozó törvényjavaslat előzetes tárgyalás és véleményadás végett a gazdasági érdekképviseletnek előzetesen megküldessék. 8. Felkéri a GEOSz-ban tömörült gazdasági egyesüle­teket és testületeket ezen határozatokhoz való csatla­kozásra. 9. Ez a határozati javaslat a földművelésügy minisz­terrel, a miniszterelnök úrral közöltetik és a Nemzet­gyűléshez fölterjesztetik." Egyenes adók reformja és az államvasúti tarifaemelés. Ügyvezető­ ti­tkár bejelenti, hogy a pénzügyminiszter meg­hívása folytán az egyenes adók reformja és a közadók ke­zelése tárgyában a pénzügyminisztériumban tartott an­kéton az egyesület képviseletében Hadik János gróf, Szilassy Zoltán és szóló vettek részt. Ezenkívül a múlt igazgatóválasztmányi ülésen kiküldött adóügyi bizottság tárgyalásain felmerült javaslatokat és észrevételeket az egyesület terjedelmes emlékiratba foglalva terjesztette a pénzügyminiszter elé. Ezt az emlékiratot a Köztelek leg­utóbbi száma behatóan ismertette. Az emlékirat azt az alapelvet hangsúlyozza, hogy az állam pénzügyeinek­­ helyreállítása merev adóemelésekkel és finánctechnikai­­ intézkedésekben kimerülő pénzügyi politikával el nem­­ érhető, hanem ennek érdekeiben nagyszabású és a jövőbe­­ látó gazdasági politikát sürget az OMGE. Azt hangsúlyozza,­­ hogy a földbirtoknak egyoldalú és túlságos megterheléd í­sével szemben arányos adóztatásra, a forgalmi adók­­ fokozott kiépítésére az ingó vagyon és ingó értékeknek­­ fokozott megadóztatására kell törekednie az államnak, különösen hangsúlyozva, hogy a földbirtoknak mar lát­szólag nagy konjunkturális jövedelmei semmiképpen sem kínálkoznak alkalmasnak arra, hogy az állam azokat teljesen vagy nagy százalékban elvegye, mert ezzel a szükséges és elkerülhetetlen beruházások lehetőségét aka­dályozná meg és így tulajdonképpen az adóalanyoknak és adóalapoknak megszüntetésével azt a célt semmisítené meg, amelyet maga akar szolgálni, amikor a jövőben na­gyobb jövedelmet kíván magának biztosítani. Kéri a végre­hajtó­ bizottságot, hogy a történt lépéseket és az emlék­iratban foglalt, imént ismertetett javaslatokat vegye jóvá­hagyólag tudomásul. Az emlékiratot egyébként Gaál Gaszton képviselő útján a nemzetgyűléshez is benyúj­totta az egyesület. Az igazgató-választmány az előterjesztéshez hozzájárult. Jelentést tesz továbbá ügyvezető­ titkár a legutóbbi államvasúti tarifaemelésről. A tarifabizottság napokban tartott értekezletén a mezőgazdasági, kereskedelmi és iparérdekeltség egyhangúag azon az állásponton volt, hogy ha a tarifaemelés elkerülhetetlen, annak bizonyos természetes, az egyes áruk teherviselési képességéhez alkalmazkodó határ szabandó. Ennélfogva az érdekeltség a legmesszebbmenő emelésnek a 200°/o-os áru- és a 100u/o-os személydíjszabás emelését véleményezte. Szóló a szóban­forgó értekezleten hangsúlyozta, hogy ma, amikor egyáltalán nincs tiszta képünk az államvasutak költségelőirányzatáról és beruházási szükségleteiről, igen nehéz a kérdésben véle­ményt nyilvánítani. Az értekezleten Kelety Dénes kormány­biztos adott felvilágosítást erre vonatkozólag, de a beruhá­zási költségekről csak hozzávetőleges képet tudott adni. A tarifarendelet részletes ismertetése során hangsúlyozza az előadó, hogy különösen a teherárudíjszabás 300°/6-os emelése következtében igen nagy aránytalanság fog elő­állni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 1917. február óta, amikor a Teleszky-féle vasúti hadiadó életbe lépett, a vasúti teherárutételek már máig 687°/o-kal emelkedtek. Ha ezt figyelembe vesszük, látjuk, hogy az 1917. évi tarifatételek horribilis hatványával állunk szem­ben, mire nézve az előadó számszerű adatokat sorol fel. Megállapítja, hogy a Magyarország déli részén termett gabona — mire külföldre kerül—­­-ként olyan súlyos tarifa­terhet visel, ami teljesen lehetetlenné teszi verseny­képességünket a külfölddel. Illetékes helyen a cseh és osztrák tarifatételek drágaságával érveltek. Erre nézve előadó megjegyzi, hogy az osztrák példa egyáltalán nem állítható be követendő példának, a csehek viszont igen­­ okos és önző gazdasági politikát követnek. Ők a vasúti tarifákat tényleg felemelték, mert ezzel nagy kiviteli és beviteli illetékeket szednek és termelésüknek valóságos védővámokat biztosítanak, viszont refakciókat és kedvez­ményeket adnak saját belső forgalmukban. Nálunk merő­ben más a helyzet, mi egyelőre igen nagy nyersanyagbe­hozatalra szorulunk, terményeink feleslegével pedig igye­keznünk kell a külföldi piacokon versenyképességünket biztosítanunk, az ilyen nagyarányú tarifaemelés tehát saját termelőinket és fogyasztóinkat a legérzékenyebben sújtja. Ezek előrebocsátása után ügyvezető­ titkár azt javasolja, a végrehajtó­ bizottság sajnálkozással vegye tudomásul, hogy a vasúti tarifaemelés az érdekeltség egyhangú állás­foglalása ellenére a közgazdaság érdekeinek nem meg­felelően történt. Az igazgató-választmány az előterjesztést elfogadja. Állásfoglalás a cenzúra kezelése ellen. Igazgató szükségesnek jelzi, hogy az OMGE a cenzúra mai kezelése ellen felszólaljon. Indokoltnak tartja, hogy olyan kérdésekre, amelyek a közrendet veszélyez­tetik, vagy amelyeknek katonai vagy külpolitikai vonat­kozása van, a cenzúra ellenőrzése kiterjedjen. Teljesen indokolatlan és közgazdaságunk fejlődésére nagyon káros azonban, hogy a közönséget felvilágosítani, irányítani hivatott gazdasági tartalmú közlemények cenzúráztassa­nak, a most tapasztalt rendszertelenséggel és követke­zetlenséggel, amely például a földreform tárgyilagos vitatá­sát is akadályozta. A Köztelek ismételten abba a helyzetbe ke­rült, hogy egészen ártatlan tartalmú, szigorúan szakszerű közlemények kiadását meggátolta a cenzúra. Erre nézve igazgató konkrét esetekre hivatkozik. Amidőn erre a visszás állapotra felhívja a végrehajtó­ bizottság figyelmét, olyan értelmű felterjesztés megtételét javasolja a kor­mányhoz, amelyben tiltakozását fejezi ki a cenzúra olyan kezelése ellen, hogy közgazdasági és szociális fejlődésünk irányára vonatkozó szükséges és fontos közleményeket a cenzúra töröljön. A cenzúra mai kezelése mellett meg­áll minden társadalmi működés, amelyre a kormánynak éppúgy szüksége van, mint az egész országnak. Elnök szóváteszi, hogy a legutóbbi napokban a föld­birtokpolitikai tanácskozásokkal kapcsolatosan olyan sajtó­közlemények jelentek meg, amelyek a tényleges megálla­podásokat nem fedik. Szükségesnek tartja közbejárni a kormánynál, hogy ezt az eljárást akadályozza meg és hasson oda, hogy a szóbanforgó közlemények a sajtóban a tényeknek megfelelően és ne egyesek érdekeinek ked­ezően lássanak napvilágot. (Helyeslés.) Pallavicini György őrgróf ezt a kérdést már a nemzet­gyűlésen is szóvá tette, azonban a kormány részéről meg­nyugtató választ nem kapott. Tájékoztatja a végrehajtó­bizottságot a cenzúra kezelésére vonatkozóan szerzett tapasztalatairól és hangsúlyozza, hogy az egész rendszer meg nem felelő. Teljesen lehetetlen állapotnak tartja, hogy a cenzúra gyakorlása katonai és külpolitikai közle­ményeken felül más közleményekre is kiterjedjen. A fel­terjesztésben h­angsúlyozandónak tartja, hogy a kormány a cenzúra mai kezelési rendszerétől tekintsen el és adjon teret a szabad kritikának. Elnök kimondja a végrehajtó­ bizottság határozatát, hogy a kormányhoz a cenzúra mai kezelése ellen tilta­kozó felterjesztést intéz az elhangzott felszólalások értel­mében. A mezőgazdasági vonatkozású törvényhozási és kormányintézkedések. Az új kormányrendeletekről az ügyvezető­ titkár tett jelentést, amelyhez Prónay György báró szólalt fel, aki hangsúlyozza, hogy a háború szülte rendkívüli viszonyok az egyén tulajdonjogát olyan mértékben korlátozták, amelyre nem is lehetett gondolni. Ilyen kényszer­intézkedés, amely a tulajdonjogot nagy mértékben korlátozta, a gabona rek­virálása, illetve térítés mellett való elvétele. Kétségtelen, hogy a háború és annak nyomában járt összeomlás olyan helyzetet teremtett, hogy ezeket a kényszerintéz­kedéseket máról holnapra megszüntetni nem lehet. Hang­súlyozza azonban, hogy a kormánynak a gabona igénybe­vételére vonatkozó rendelet megalkotásánál csak két szempontot lehet tekintetbe venni: a közalkalmazottak és a hadsereg tagjainak stb. ellátását és az állam által átvett gabona egy részének valutánk javítására való fordítását. A közélelmezési miniszter több olyan ki­jelentést tett, hogy a gabona szabad forgalmát helyre fogja állítani. A megjelent rendelet az árpa, zab és tengeri szabad forgalmát nagyrészt tényleg biztosítja, a búzára és rozsra nézve tett intézkedések azonban a szabad forgalmat nem a gazdálkodó javára, hanem hátrányára állítják részben vissza. Olyan esetek állhatnak elő a megejtett termésbecslés és a rendeletben lefek­tetett beszolgáltatási kulcs alapján, hogy a gazdálkodó a tőle 500 koronáért elvett gabonával szemben 1500 ko­ronás gabonát lesz kénytelen vásárolni, ha a gazdálko­dást tovább akarja folytatni. Erélyesen tiltakozik a meg­állapított beszolgáltatási kulcs ellen. Számszerű adatok­kal igazolja, hogy a termésrendelet intézkedései követ­keztében bizonyos esetekben lehetetlen még a szükséges vetőmag biztosítása is. Ezenkívül a rendelet megbontja a munkaadó és cseléd között nehezen helyreállt jó vi­szonyt s alkalmas arra, hogy a cselédség körében elé­gedetlenséget keltsen. A mai viszonyok között a munka­adó tekintélyét a cseléddel szemben csak úgy tudja meg­védeni, ha azt, amit ígér neki, tényleg meg is adja, már pedig a rendelet ezt kizárttá teszi Öt mázsás termés mellett a gazdálkodó kénytelen holdanként 60—70 kg. gabonát vásárolni. Javasolja, hogy illetékes helyen lépé­sek tétessenek, a nem szakértők által foganatosított termésbecslések sürgős felülvizsgálására és tiltakozni kell az ellen, hogy a jövőben a becsléseket hozzá nem értő egyének végezzék. Felterjesztés intézendő továbbá a kor­mányhoz a beszolgáltatási kulcs megváltoztatása érdeké­ben olyan értelemben, hogy a beszolgáltatási kulcs ellen előterjesztett felebbezésnek halasztó hatálya is legyen. Végül szükségesnek tartja az átvételnél a készpénz fize­tési kötelezettség kimondását. Pallavicini György őrgróf teljes mértékben osztja Prónay báró álláspontját. Nézete szerint nincs senki az országban, aki a kormány által kiadott rendeletet helyes­nek tartaná, mert az sem a kivánt cél elérésére, sem a EGEREK, POCKOK, PATKÁNYOK irtására a legtökéletesebb eljárás 8344/e „mURimORS" egérirtó, „RATIMIORS" patkányirtó IV&IZLVZZ.

Next