Köztelek – 1920. 27-51. szám
1920-09-18 / 38. szám
sület Az Országos Magyar Gazdasági Egye tulajdona. Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Kiadásért felelő is : StUour Zoltán, az OMGJI Igazgatója. Felelős szerkesztő : Bitaj Barnít. Társszerkesztő : Konkoly TriPts* NAixter dr. SzerkesztőségBudupest, IX., Köztelen utcza 8. Telefon: József 51—05. Kiadóhivatal: Budapest (Möztetelt), IX. ker., l ll©i-út 85. szám. Telefon : József 09—31, József 09—82. Elöfizetési ár negyedévre 60 korona, OMGE tagoknak negyedévre 40 korona. fin. XXX. évfolyam. Budapest, 1920. szeptember hó 18. I - V V V- .1 . . . . 1 ."* / KÖZ US MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Azátmeneti idő alatt hetenként egyszer jelenik meg. 11^rM/. /f 38. (2613.) sz .3 AZ OMGE KÖZLEMÉNYEI. Gyűlésnapokó a Köztelken. 1920. szept. 22-én d. u. 4. Tanácsülés. 1920. „ 24-én d. e. 10. OMGE igazgatóválasztmányának, úgyis, mint a GEOSz végrehajtó-bizottságának ülése (a tárgysorozat a tagoknak szóló és megküldött meghívóban foglaltatik). Egyről-másról. (Élet és iskola. — A börzeadó. — A c»nómia.) Élet és Iskola. A múltban a szociális kérdés címén leginkább csak a munkáskérdést, a kisemberek baját szoktuk volt tárgyalni, most azonban a háború és a rá következett összeomlás egy új szociális kérdést termelt ki és ez a tisztviselői kar nyomorúságos és tarthatatlan gazdasági helyzetében jelentkezik. A magyar állam immár nem bírja eltartani a tisztviselőit, nem képes gondoskodni legelemibb életrendi szükségletük kielégítéséről sem. Magasabb értelmiségünkre egyáltalán rossz idő jár, ennek ellenére az ifjúság, a régi nyomokon haladva, tömegesen tolong a főiskolák felé. A jelentkezők célja természetesen az, hogy kenyérkereső pályákhoz jussanak. Csak az a baj, hogy azokon a pályákon, amelyeken az ifjúság nagy része boldogulni akar, immár nem terem kenyér. A gazdasági akadémiákon is sok volt az idén a fölös jelentkező, úgyannyira, hogy az akadémiák befogadóképességéhez igazodó numerus clausust kellett alkalmazni. Ez ugyan nem rendkívüli jelenség, mert hiszen a csonka Magyarországnak is van még annyi közép-és nagybirtokosa, hogy ezeknek ifjú nemzedéke három gazdasági akadémiát megtöltsön. Ám a jelentkezők csak kis százalékban olyanok, akik majd a maguk birtokán akarnak gazdálkodni; ezek, természetesen, elsősorban jöttek figyelembe a felvételnél. Legtöbben azért iratkoztak a gazdasági akadémiába, hogy majdan mint gazdatisztek helyezkedhessenek el. Fájdalom azonban, alig remélhetjük, hogy számukra a gyakorlati téren megfelelő működési tér fog nyítni. Hiszen az utolsó években oklevelet szerzettek nagy hányadát sem tudta felvenni az élet és a jövőben az alkalmazási lehetőségek csak soványodnak. Elég, ha a birtokreform hatásaira gondolunk. Figyelembe kell vennünk emellett azt, hogy a megszállott területeken kényszerbérletekkel felrobbantottak igen sok magyar birtokost; ezeknek a birtokoknak volt kezelői most az anyaországba sereglenek. Most tehát igazán elmondhatjuk, hogy sok az eszkimó, kevés a fóka. Sajátságos e tekintetben, hogy a pályák túlzsúfoltsága nem riasztja vissza az ifjakat a vállalkozástól. Sőt újabban a termelő foglalkozás különös vonzóerőt nyervén, sokan sietnek minél közelebb jutni a termelés forrásaihoz, a könynyebb és biztosabb megélhetés reményében, olyanok is, akik egyébként a városi életnek adnának előnyt. Azt nem gondolják meg, hogy a nagybirtokok az eldarabolás sorsa előtt állván, még ma alkalmazott tisztjeiket se bírják megtartani, a gazdasági akadémiákon át tehát nagyon nehéz lesz hozzájutni kenyeret adó hivatalhoz. A magyar föld a jövőben leginkább azok számára fog elhelyezkedést kínálni, akik önálló, de szerény keretek között indulnak útnak és a „magad uram, ha szolgád nincs" jelszavával nem átallják a munka vastagabb végét sem megfogni. Kis vállalkozásokhoz kell leszállania az intelligenciának is, ami nem azt jelenti, hogy a tudás színvonalát is csökkentsék, hanem azt, hogy több önállóságot, élelmességet és munkakedvet, de kevesebb igényt kell kivinniök az iskolából az életbe, hogy boldogulhassanak. És a termelő értelmiség elhelyezkedésének változott feltételeivel számolniok kell a szakiskoláknak is, amelyek ma még automatice folytatják a régi hivatást, noha körülöttük az élet korszakos átváltozásokon megy át, melyekhez nekik is igazodniok muszáj. El börzeadó. Évtizedek óta viselünk harcot a börze üzleteinek megadóztatása érdekében. Mindig vitattuk, hogy az igazságos teherviselés szempontjából egyrészt az ingó vagyon jövedelmeit megfelelőbben kell megadóztatni és arányba kell hozni az ingatlan vagyon jövedelmeinek megadóztatásával, ami legkönnyebben és leghatásosabban a börze üzleteinek megfelelő megadóztatásával érhető el. Másrészt a börzén folyó mértéktelen játékszenvedélynek, amely igen sokszor a közérdekre is káros, csak úgy lehet némileg korlátot vetni, ha a börzei forgalom is megfelelő adóztatás alá kerül és ha a semmivel sem igazolt előjogok, amelyeket a börze élvez, megszűnnek. A hatályosabb börzeadót mindmáig nem tudtuk kivívni. Ma, amidőn államháztartásunk rendbehozatala érdekében óriási adók behozatalára van szükség, ezek ismét az ingatlan vagyon jövedelmeire vannak alapítva, az ingó vagyon ismét legnagyobbrészt kibúvik alóla s a börze megadóztatásáról szó sincs. A pénzügyminiszter az illetékek emeléséről szóló törvényjavaslatában szerény kísérletet tett a börzei üzletek megadóztatására. A forgalomra 2 ezrelék illeték kiszabását tervezi. Ez a kezdeményezés is erős ellentállást váltott ki a börze lovagjai sorában. Gaál Gaszton nemzetgyűlési képviselő az agrár érdekek régi érdemes bajnoka ezzel szemben javaslatot tett ennek az illetéknek l°/o-ra való felemelése iránt, vagyis hogy 1000 K. forgalmi érték után ne a pénzügyminiszter által tervezett 2 K., hanem 10 K. illeték legyen kiszabva. Jellemző viszonyainkra, hogy a legnagyobbrészt gazdapárti képviselőkből álló nemzetgyűlést azzal a hangzatos jelszóval, hogy a börzei forgalmat a fölemelt illeték Budapestről másfelé fogja terelni, Gaál - TARTALOM: Élet és iskola. A börzeadó. A cenzúra. Uj feladatok előtt. (Éber Ernő dr.) Mezőgazdasági szeszgyárak az Alföldön. (Grabner Emil.) A nyers és gőzölt szalma tápláló értékéről. (Weiser István dr.) Várhatunk-e Németországból műtrágyát. (Kánitz László.) V. A tiszta jövedelem számítás I. (Juhos Lajos.) Uj rendeletek. Levélszekrény. (A szőlőtörköly trágyaértéke. — Sárgavagy feketemagu görögdinnye minősítettetik-e igazi fajdinnyének ? — A napraforgóból olajütésnél mennyi olaj és olajpogácsa nyerhet?) Gazdaközönség köréből. (Gazdák és az ipari szocializmus ) Mezőgazdasági helyzetkép Svájcban. (Horváth Jenő.) Vegyes közlemények. Tőzsde. Kereskedelem. Csontliszt és nitrogénszuperfoszfát műtrágya, őrölt konyhasó, kötélárul, zsákol, lópokrécése, gazdasági szekerek és faáruk beszerezhetik a Magyar MEZŐGAZDÁK Szövetkezete áruosztályánál, Budapest IV., Alkotmány u. 29 f Egyes szám ára S 80 Mai számunk 18 oldal. M