Köztelek – 1920. 27-51. szám

1920-09-18 / 38. szám

sület Az Országos Magyar Gazdasági Egye tulajdona. Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Kiadásért felelő is : StUour Zoltán, az OMGJI Igazgatója. Felelős szerkesztő : Bi­­taj Barnít. Társszerkesztő : Konkoly TriPts* NAixter dr. SzerkesztőségBudu­pest, IX., Köztelen­ utcza 8. Telefon: József 51—05. Kiadóhivatal: Budapest (Möztetelt), IX. ker., l ll©i-út 85. szám. Telefon : József 09—31, József 09—82. Elöfizetési ár negyedévre 60 korona, OMGE tag­oknak negyedévre 40 korona. fin. XXX. évfolyam. Budapest, 1920. szeptember hó 18. I - V V V- .1 . . . . 1 ."* / KÖZ­ U­S MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az­­átmeneti idő alatt hetenként egyszer jelenik meg. 11^rM/. /f 38. (2613.) sz .3 AZ OMGE KÖZLEMÉNYEI. Gyű­lésnapokó a Köztelken. 1920. szept. 22-én d. u. 4. Tanácsülés. 1920. „ 24-én d. e. 10. OMGE igazgató­választmányának, úgyis, mint a GEOSz végrehajtó-bizott­ságának ülése (a tárgysorozat a tagoknak szóló és meg­küldött meghívóban foglal­tatik). Egyről-másról. (Élet és iskola. — A börzeadó. — A c»nómia.) Élet és Iskola. A múltban a szociális kérdés címén leginkább csak a munkáskérdést, a kisemberek baját szoktuk volt tárgyalni, most azonban a háború és a rá következett összeomlás egy új szociális kérdést termelt ki és ez a tisztviselői kar nyo­morúságos és tarthatatlan gazdasági helyzeté­ben jelentkezik. A magyar állam immár nem bírja eltartani a tisztviselőit, nem képes gon­doskodni legelemibb életrendi szükségletük ki­elégítéséről sem. Magasabb értelmiségünkre egyáltalán rossz idő jár, ennek ellenére az ifjúság, a régi nyomokon haladva, tömegesen tolong a főiskolák felé. A jelentkezők célja ter­mészetesen az, hogy kenyérkereső pályákhoz jussanak. Csak az a baj, hogy azokon a pályá­kon, amelyeken az ifjúság nagy része boldogulni akar, immár nem terem kenyér. A gazdasági akadémiákon is sok volt az idén a fölös jelentkező, úgyannyira, hogy az aka­démiák befogadóképességéhez igazodó numerus clausust kellett alkalmazni. Ez ugyan nem rendkívüli jelenség, mert hiszen a csonka Magyarországnak is van még annyi közép-és nagybirtokosa, hogy ezeknek ifjú nemze­déke három gazdasági akadémiát megtölt­sön. Ám a jelentkezők csak kis százalékban olyanok, akik majd a maguk birtokán akarnak gazdálkodni; ezek, természetesen, elsősorban jöttek figyelembe a felvételnél. Legtöbben azért iratkoztak a gazdasági akadémiába, hogy maj­dan mint gazdatisztek helyezkedhessenek el. Fájdalom azonban, alig remélhetjük, hogy szá­mukra a gyakorlati téren megfelelő működési tér fog nyítni. Hiszen az utolsó években okle­velet szerzettek nagy hányadát sem tudta fel­venni az élet és a jövőben az alkalmazási lehetőségek csak soványodnak. Elég, ha a birtok­reform hatásaira gondolunk. Figyelembe kell vennünk emellett azt, hogy a megszállott terü­leteken kényszer­bérletekkel felrobbantottak igen sok magyar birtokost; ezeknek a birtokok­nak volt kezelői most az anyaországba sereg­lenek. Most tehát igazán elmondhatjuk, hogy sok az eszkimó, kevés a fóka. Sajátságos e tekintetben, hogy a pályák túl­zsúfoltsága nem riasztja vissza az ifjakat a vál­lalkozástól. Sőt újabban a termelő foglalkozás különös vonzóerőt nyervén, sokan sietnek minél közelebb jutni a termelés forrásaihoz, a köny­nyebb és biztosabb megélhetés reményében, olyanok is, akik egyébként a városi életnek ad­nának előnyt. Azt nem gondolják meg, hogy a nagybirtokok az eldarabolás sorsa előtt állván, még ma alkalmazott tisztjeiket se bírják meg­tartani, a gazdasági akadémiákon át tehát nagyon nehéz lesz hozzá­jutni kenyeret adó hivatalhoz. A magyar föld a jövőben leginkább azok szá­mára fog elhelyezkedést kínálni, akik önálló, de szerény keretek között indulnak útnak és a „magad uram, ha szolgád nincs" jelszavával nem átallják a munka vastagabb végét sem meg­fogni. Kis vállalkozásokhoz kell leszállania az intelligenciának is, ami nem azt jelenti, hogy a tudás színvonalát is csökkentsék, hanem azt, hogy több önállóságot, élelmességet és munka­kedvet, de kevesebb igényt kell kivinniök az iskolából az életbe, hogy boldogulhassanak. És a termelő értelmiség elhelyezkedésének változott feltételeivel számolniok kell a szakiskoláknak is, amelyek ma még automatice folytatják a régi hivatást, noha körülöttük az élet korszakos át­változásokon megy át, melyekhez nekik is iga­zodniok muszáj. El börzeadó. Évtizedek óta viselünk harcot a börze üzle­teinek megadóztatása érdekében. Mindig vitat­tuk, hogy az igazságos teherviselés szempont­jából egyrészt az ingó vagyon jövedelmeit megfelelőbben kell megadóztatni és arányba kell hozni az ingatlan vagyon jövedelmeinek megadóztatásával, ami legkönnyebben és leg­hatásosabban a börze üzleteinek megfelelő meg­adóztatásával érhető el. Másrészt a börzén folyó mértéktelen játékszenvedélynek, amely igen sokszor a közérdekre is káros, csak úgy lehet némileg korlátot vetni, ha a börzei forgalom is megfelelő adóztatás alá kerül és ha a semmi­vel sem igazolt előjogok, amelyeket a börze élvez, megszűnnek. A hatályosabb börzeadót mindmáig nem tudtuk kivívni. Ma, amidőn államháztartásunk rendbehozatala érdekében óriási adók behozatalára van szükség, ezek ismét az ingatlan vagyon jövedelmeire vannak alapítva, az ingó vagyon ismét legnagyobbrészt kibúvik alóla s a börze megadóztatásáról szó sincs. A pénzügyminiszter az illetékek emeléséről szóló törvényjavaslatában szerény kísérletet tett a börzei üzletek megadóztatására. A forgalomra 2 ezrelék illeték kiszabását tervezi. Ez a kezdemé­nyezés is erős ellentállást váltott ki a börze lovagjai sorában. Gaál Gaszton nemzetgyűlési képviselő az agrár érdekek régi érdemes bajnoka ezzel szemben javaslatot tett ennek az illetéknek l°/o-ra való felemelése iránt, vagyis hogy 1000 K. forgalmi érték után ne a pénzügy­miniszter által tervezett 2 K., hanem 10 K. illeték legyen kiszabva. Jellemző viszonyainkra, hogy a legnagyobbrészt gazdapárti képviselők­ből álló nemzetgyűlést azzal a hangzatos jelszó­val, hogy a börzei forgalmat a fölemelt ille­ték Budapestről másfelé fogja terelni, Gaál - TARTALOM: Élet és iskola. A börzeadó. A cenzúra. Uj feladatok előtt. (Éber Ernő dr.) Mezőgazdasági szeszgyárak az Alföldön. (Grab­ner Emil.) A nyers és gőzölt szalma tápláló értékéről. (Weiser István dr.) Várhatunk-e Németországból műtrágyát. (Kánitz László.) V. A tiszta jövedelem számítás I. (Juhos Lajos.) Uj rendeletek. Levélszekrény. (A szőlőtörköly trágyaértéke. — Sárga­vagy feketemagu görögdinnye minősítettetik-e igazi faj­dinnyének ? — A napraforgóból olajütésnél mennyi olaj és olajpogácsa nyerhe­t?) Gazdaközönség köréből. (Gazdák és az ipari szocializmus ) Mezőgazdasági helyzetkép Svájcban. (Horváth Jenő.) Vegyes közlemények. Tőzsde. Kereskedelem. Csontliszt és nitrogénszuperfoszfát mű­trá­gya, őrölt konyhasó, kötél­árul, zsákol, lópokrécése, gazdasági szekerek és faáruk beszerezhetik a Magyar MEZŐGAZDÁK Szövetkezete áruosztályánál, Budapest I­V., Alkotmány­ u. 29 f Egyes szám ára S 80 Mai számunk 18 oldal. M

Next