Köztelek – 1931. 1-52. szám

1931-05-03 / 35-36. szám

XLI. évfolyam. Budapest, 1931 május 3. 35-36. (3588—3589.) szám. Megjelenik egyelőre hetenkint egyszer: vasárnap. TEL­KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. OMGE évi tagsági dij: 200 holdig 15 pengő 500 „ 30 „ 1000 „ _ ... 60 „ 2000 „ „. .. 90 „ 3000 „ 120 „ ezen felül 150 ,, Részvénytársaságok, szövetkezetek, vállalatok 90 % Egyéb tagok részére évi tagdij 10 „ Földbirtokosok tök és uradalmak , bér- 1 Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona. Az egyesületi tanács felügyelete alatt. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Buday Barna főszerkesztő. Szerkesztő: Rothmeyer Imre. Szerkesztőség: Budapest, IX., Köztelek­ u. 8. Telefon: Aut. 866—01. Kiadóhivatal: Budapest, IX., Üllői­ út 25. Telefon: Aut. 899—32. Előfizetési árak: a M. kir. földművelésügyi minisztérium által időnként ki­adott ,,Rádiós gazdasági előadások" című füzettel együtt OHGE-tagu­knak: Negyed évre ... 6 pergő Fél évre 11 „ Egész évre— _ _ 20 „ Sromániába: Negyedévre— _ 360 lej Fél évre 660 „ Egész évre 1200 „ Előfizetést elfogad bármely romániai hirlapiroda és könyvkereskedés. Előfizetőknek : Negyed évre 10 pengo Fél évre 18 „ Egész évre 12 „ Jugoszláviába: Negyed évre 120 dinár Fél évre 220 „ Egész évre... 400 „ Előfizetést elfogad bármely Jugoszláviai hirlapiroda és könyvkereskedés. TARTALOM: Árnyképek. (Bp.) Osztrák példa a termelői tejárak megvédésére. Kartel és villamosítás. (Haag Dezső.) A takarmánykáposzta termesztése és etetése. (Pohl Henrik. — vitéz Torbágyi Tibor.) Hogyan tehetjük jövedelmezőbbé dohánytermelésünket ? (Baghy Károly.) Az Alföld öntözése. (Rohringer Sándor.) A sertéspestis elleni szimultán ortások ujabb eredményei. (Hegyeli Zoltán dr.) A tenyészbikák elnevezése. (Bartossik Béla.) A beltenyésztés szerepe a lótenyésztésben. II. (Thiringer Vilmos.) A gyapjupiac helyzete. (IC. E. M.) Olcsó éjjeli áram a mezőgazdaság szolgálatában. (Balogh Péter dr.) Magkender egyelési kisérlet. (Frank Tivadar. — Havass Géza.) A lucerna magtermesztése. (Villax Ödön dr.) Levélszekrény. Könyvismertetés. Gazdatársadalmi mozgalmak. Gazdasági szaktanítók — gazdasági tanárok. (—a —r.) Néhány számadat a bécsi és budapesti tejpiacról. (Ebner Jenő dr.) A Gazdák Biztosító Szövetkezete XXX. közgyűlése. Vegyes közlemények. Tőzsde, kereskedelem. Szerkesztői üzenetek. Melléklet: Rádiós gazdasági előadások IV. évf. B. sorozat 14. számú füzete. (Házinyultenyésztés kisgazdaságokban. — Siliga István.) AZ OMGE KÖZLEMÉNYEI, az Meghívó Magyar Gazdasági Egyesület műszaki, valamint a mezőgazdasági-ipari és kereskedelmi szakosztályainak folyó évi május hó 5-én (kedden) délután 5 órakor a Köztelek székházának tanácstermében (Budapest, IX., Köztelek­ u. 8., I. em.) tartandó együttes gyűlésére. Tárgyak : 1. Az aratógépek használata. 2. A használt traktorok kérdése. (Előadó : Rothmeyer Imre főtitkár.) 3. A vegyészeti kisipar a mezőgazdaságban. (Előadó : Márkus Jenő m. kir. felsőipariskolai tanár.) 4. Indítványok: Budapest, 1931 április 21-én. Gaal Jenő s. k., a mezőgazdasági-ipari és kereskedelmi szakosztály elnöke. Szabó Gusztáv dr. s. k., a műszaki szakosztály elnöke. Csoportos utazás a hannoveri mezőgazdasági kiállításra. A Deutsche Landwirtschafts Gesellschaft mező­gazdasági vándorkiállításai iránt a magyar gazdatár­sadalom részéről mindenkor igen szép érdeklődés szo­kott megnyilvánulni és azok megtekintésére minden évben több magyar gazda utazik ki Németországba. Miután a csoportosan utazók részére, ha azok legalább húszan vannak, a német vasutak kedvezményeket nyújtanak, ennek a kedvezményes utazási lehetőség­nek igénybevétele céljából az Országos Magyar Gazda­sági Egyesület a „Deutsche Landwirtschafts Gesellschaft"­nak ez évben június hó 2­7. napjain Hannoverben rendezendő vándorkiállítására csoportos utazást rendez. Akik a csoportos utazáson részt venni óhajtanak, részvételi szándékukat legkésőbb május hó 10-ig az OMGE titkári hivatalánál jelentsék be. Az egyesület a csoportos utazásban résztvevőknek a lehetőség szerint magánházaknál, esetleg szállodákban való el­szállásolásáról is gondoskodik. Budapest, 1931 április hó 29. Mutschenbacher Emil dr. s. k., ügyvezető igazgató. Egyről-másról. Árnyképek. Elsikkadt a tavasz, késett a tavaszi munka, vissza­maradt a vetés, megrövidült a tenyészidő. Nem ked­vező körülmények között állottunk starthoz, de a mezőket még megjavíthatja a kedvező időjárás. Keve­sebb reményt fűzhetünk a piac meg­javulásához, mert azon sem eső, sem napsugár nem segít. Legközelebbi állomás most a búzakérdésben a londoni konferencia. Ott dől el, várjon a gabonakiviteli államok tudnak-e egyező megállapodásra jutni az exportbúza elosztása tekintetében. Ha nem sikerül a megegyezés a világ­gazdasági tervben, minden állam úgy fog igyekezni segíteni magán, ahogy tud. Kiegészítő társakat keres­nek a megszorultak és jelentkeznek majd olyan pá­rok, akiknek házasságára a népszövetség nem adja rá az áldását, aminthogy feltartották a német-osztrák frigyet is. Mert a népszövetség annyira vigyáz az államok függetlenségére, hogy azok önmagukkal sem rendelkezhetnek szabadon. Míg azonban elhelyezked­hetünk valamely tűrhető viszonyban, addig is el kell intéznünk idehaza az új búza dolgát. Jóval aratás előtt tisztába kell jönnünk azzal, mit akar a kormány : bolerát, termelő segélyt, exportmonopóliumot ? Gazdá­nak, kereskedőnek jó előre biztosan tudnia kell, mit várhat, hogy kalkulálhasson. Kalkulálnánk ám, ha közben nem döfné át a számí­tásokat az orosz dömping. Ez azonban kiszámíthatat­lan tényező. Most állított össze Sajgó Jenő egy tanul­mányt az orosz ötéves gazdasági tervről; ludbőrös lesz a hátunk, ha ennek a tanulmánynak az adatait olvassuk. Mert ebből azt tudjuk meg, hogy a szovjet ipari és mezőgazdasági termelő szervezete az ötéves tervet teljes mértékben képes végrehajtani, a kapita­lista tőke és szakértelem szíves közreműködésével. Ha pedig sikerül a terv, az a világgazdaságra az özönvíz veszedelmét jelenti. Valószínű ugyan, hogy az adatok jórészt olyanok, amelyeket a szovjet önmagáról ter­jeszt, ez az ördög azonban feketébb is tud lenni, mint amilyennek hisszük. Nagy fej­rásokat fog még okozni a kapitalista termelésnek, ha a világ nem tudja meg­szervezni a védelmet a szovjet rabszolgamunkával elő­állított áruinak áradata ellen; egységes védekezést azon­ban nem is remélhetünk, hiszen az amerikai és a német tőke a pillanatnyi haszon fejében mindent meg­tesz, hogy a szovjet szarvait növelje. Ez tehát olyan bizonytalan tényező marad, amely a világpiaci árakra alapított minden számítást végzetesen megzavarhat. Bár csak már egy kis olcsó kölcsön-dömpinggel is fejbevágnának bennünket, a pénz azonban hitel for­májában még mindig olyan magasra tartja az igényét, mintha ritkasági érték volna. Ez az oka annak, hogy a várva-várt nagy külföldi kölcsön még mindig nem üthette markunkat. Kölcsön helyett egyelőre csak uzsora­törvénnyel ajándékozhat meg bennünket az igazságügyi miniszter úr, ami igen üdvös intézke­dés lesz; csak az a baj, hogy a mai viszonyok között nincsen olyan tizenhárompróbás uzsorás, akinek a segítségét a megszorult gazda ne­héz­csókkal fogadná, mert élni csak kell valahogyan, ha másként nem lehet, még uzsorapénzen is. Az álta­lános kamatuzsorának csak egyetlen hatásos ellenszere volna: a nagyobb pénzbőség, az olcsóbb hitel lehető­sége. Ezt várjuk a külső kölcsöntől s szomjúhozzuk azt, mint az esőt a szikkadt föld, még ha jéggel ele­gyesen kapja is. Tudós közgazdászok intenek, hogy tartózkodjunk az adóságcsinálástól, mert az tartósan úgysem segít. Éppen olyan dolog ez, mintha óvnának attól az orvosságtól, amely jól lehet, rontja a gyomrot, de amellyel mégis csak húzni lehet valahogyan az életet. Ma még a drága pénz is többet ér, mint az üres tanács. Jó hírünk nem igen akad, ha csak azt nem írjuk a nyereség rovatába, hogy az idén a képviselőház a költség­vetés általános vitáját úgyszólván egészen megtakarí­totta. Ezzel mindenesetre időt nyertünk, figyelembe véve tehát azt a közmondást, hogy az idő pénz, megint szépen felgyarapodtunk. Szeretnénk azonban látni azt a boltot, ahol pénzt adnak az időért. Mi minden­esetre szívesen hallottuk volna a parlament közérdekű vitáit. Vannak bajok, amelyeket nem lehet elégszer ismételni és amelyeket az elhallgatott tanácsok és az el nem mondott szándékok nem visznek közelebb a gyógyuláshoz. Ha már a bírálatot is kihagyja a t. Ház a repertoárjából, mi marad benne ? Kifagyott herevetések pótlására legalkalmasabb • Keltetőgépek H nevelőgépek a szárazságot tűrő, b­ő és j­ó t­a­k­a­r­m­á­n­y­t szolgáltató, kiváló sarjadzóképességű­­ B­aromfiten­yé­sztés­­ cikkek és évközök A baromfiak tojáshozama csodálatosan emelhető az elismerten legjobban bevált US keverék etetése útján. Legjobban beszerezhető a s­zudáni fűmag , mely főnövénynek vetve, két, sőt gyakran három kaszálást is ad. Beszerezhető előnyös áron a Magyar MEZŐGAZDÁK Szövetkezeténél, Budapest, V., Alkotmány­ utca 29. Kérjen árjegyzéket! Mai számunk 28 oldal E szám ára 80 fillér

Next