Köztelek – 1933. 1-52. szám

1933-01-22 / 07-08 szám

13-14. SZÁM 43-IK ÉVFOLYAM, KÖZTELEK, 1933 FEBRUÁR 12. más gazdaságok is gondoskodnak arról, hogy a dohányjövedék megelégedését kiérdemeljék. Sajnos, most mi dohánytermelők vagyunk elége­detlenek, mert olyan nagy mértékben szállították le a dohányárakat, hogy sok esetben 50 %-át vették el a múlt évben már 20%-kal csökkentett áraknak és bizony legjobb igyekezet mellett sem kap egy dohány­kertész annyit, hogy abból költségeit fedezni tudja. De hiszem és reménylem és bízom a mai kormány­ban, hogy ez a csökkentés csak kényszerűségből született, mert a kincstárnak nincs pénze, mint ahogy ma senkinek és egy államnak sincs. Hiszem és reménylem, hogy amint a viszonyok javulnak és a dohányárukat külföldön megint keresni fogják, úgy mint ezelőtt, a kormány igyekezni fog azon, hogy a dohányárakat ismét emelje és nekünk a megélhetés lehetőségét megadja. A kairói Mezőgazdasági Múzeum. Nemrég tért vissza Egyiptomból Parkert Alajos ny. államtitkár, a budapesti világhírű Mezőgazdasági Múzeum megszervezője és több éven át igazgatója, a Magyar Külügyi Társaság létesítője és alelnöke, úgy mint sok más közhasznú intézményünknek kezde­ményezője és mindig önzetlen, lelkes munkatársa. Felkerestük Paikert Alajos ny. államtitkárt és kér­désünkre, mennyire haladtak munkálatai a kairói Mezőgazdasági Múzeum létesítése körül, az államtitkár a következőkben volt szíves válaszolni : — Ha visszagondolok Egyiptomban végzett fel­adatomra, úgy elsősorban hálás szívvel kell megemlé­keznem I. Fuad király egészen kiváló uralkodói ténykedéséről, amellyel a legjobb szándékkal és a leg­jobb eredményekkel is, országa javát célozva és érte működve, lehetővé tette, hogy szokatlanul rövid idő alatt és temérdek akadályon keresztül Kairóban, annak feltörekvő, szép fekvésű elővárosában , Gizében egy minden tekintetben elsőrangú múzeumot létesít­hettünk.­­ Az ottani I. Fuad Mezőgazdasági Múzeum ma már annyira előrehaladt, hogy a jövő évben már ünnepélyesen megnyitható lesz.­­ Nagy parkban, három épületben, több mint harminc osztályban és hetvennél több teremben ott mutatjuk be Egyiptom egész mezőgazdaságának minden ágát, a legrégibb időktől kezdve a mai napig és ott dolgoznak már jól begyakorolva a különböző új laboratóriumok, atelierek, stúdiók, műhelyek, úgy­mint egy nagy, több mint 60.000 kötetre berendezett könyvtár és egyéb muzeális intézmények.­­ Minthogy Egyiptom, úgy mint Magyarország is, elsősorban mezőgazdaságából él és ennek jólététől függ egész állami és magánélete is. Fuad király igen előrelátóan, még a világháború előtt, akkor még mint egyiptomi herceg, Budapesten tanulmányozta mezőgazdasági múzeumunkat és már akkor is hasonlót kivánt Egyiptom fővárosa részére. Később, mint király is igen bölcsen cselekedett, amikor hatalmával oda hatott, hogy e régi tervét a legaktuálisabb és leg­modernebb kivitelben, a legjobb szakértőkkel meg­valósította. — Fuad király kezdeményezéséből, úgymint a magyar és az egyiptomi kormány kívánságára, azok hosszas tárgyalásai, valamint hosszas vonakodásom után, eleinte csak „tájékozódás céljából", rövid időre lementem Egyiptomba. Ott a király és a kormány igen kedvesen fogadtak s 1930 március és április hónap­jaiban azonnal hozzáfogtam a tájékozódáshoz. Amint azonban pár nap alatt meggyőződtem arról, hogy a múzeum céljaira kijelölt épületcsoport és park nem­csak jó helyen fekszik, de az akkor félig romban lévő épületek egészségesek és teljes átépítésre alkalmasak, máskülönben pedig az egyiptomi uralkodó és kormánya a legjobb indulattal viselkednek az újonnan létesí­tendő intézmény iránt, nyomban hozzáfogtam a komoly munkához. Egész rövid idő, körülbelül 40 nap alatt elkészítettem a múzeum alapjául szolgáló programjelentésemet, az akkori épületek új beosztá­sára és átépítésére szolgáló terveimet és utasításaimat, az első három évre szóló részletes múzeumi költség­vetést és a múzeum jövő fejlődését biztosító törvény­javaslatot. Ezeket átadva a királynak és kormányának, visszajöttem Budapestre, itteni kedves múzeumomba. Még első látogatásomkor, különösen az ottani klíma és mentalitás hatása alatt, nagy aggodalmaim támad­tak, váljon helyesen teszem-e a magam szempontjá­ból, ha itt félbeszakítom szép munkámat és egy isme­retlen, tropikus kontinensen, még nekem akkor isme­retlen viszonyok között, ilyen nagy, több évre szóló alkotó munkát vállalok.­­ Végre mindkét kormány biztatására, de igen hosszú vonakodásom után, mégis elvállaltam, mert hasznára akartam lenni új alkotó munkával Magyar­országnak és Egyiptomnak. — 1931 január első napjaiban utaztam le Egyip­tomba és ott, megérkezve, nyomban hozzáláttam programom megvalósításához. Akkor már az épületek terveim szerinti átépítése jól előre haladt, úgy hogy kellő befejezésüket irányíthattam. Azonnal megszer­veztem a szükséges irodákat és személyzetet, sajnos, európai, magyar szakértőim sok sürgetésem ellenére csak november közepén érkezhettek meg Kairóba, úgy hogy éppen a legnehezebb, alapvető munkála­tokat úgyszólván egyedül, csak egyiptomiakkal kel­lett végeznem, bár ezek között is egynéhány kiváló­ság volt, de muzeális munkákban még gyakor­latlanok. — Folytonos megfeszített munkában részletesen kidolgoztam és lépésről-lépésre megvalósítottam a semmiből az új nagy múzeum teljes szervezetét, a szükséges új laboratóriumokat, műhelyeket, könyv­tárt, a gyűjteménytárak világos, szisztematikus be­osztását és elrendezését, az objektumok kellő auten­tikus, lehetően ingyenes megszerzését, a különböző vitrin-, szekrény-, asztal-, állvány- stb. típusokat, a kellő többnyelvű magyarázó feliratokat, a Bureau of Information-t, vagyis az állami szakemberek által vezetett felvilágosító irodát, szóval az egész új, nagy, tudományos és gyakorlati célú múzeumot. •­• Ez természetesen nem ment könnyen, de erről nem beszélek, a lényeg az, hogy mégis jól sikerült. Ma amint már említettem, a 80%-ig kész, berendezett és teljes múzeum már a legintenzívebben és terv­szerűen működik úgy, hogy annak ünnepélyes meg­nyitása már ebben az évben megtörténhetik. Remélem, hogy akkor Fuad király szeretettel és megelégedéssel fogja nagy művét már minden részletében és készen megtekinteni és éppen olyan szeretettel és megelége­déssel további áldásos működését kisérni, védeni és támogatni, mint eddig. — Jelenleg a kairói múzeumban működnek,smint magyar szakértők : Abaf­y László, Szilvay Gyula dr. és Conrad Gyula,"akiket még magammal vittem, rajtuk kívül még ifj. Vastagh György, jelen korunk legkitűnőbb állatszobrásza, akinek szobrai már nagyszámban díszí­tik itteni és ottani múzeumunkat. Ő e télen harmad­szor utazik le Egyiptomba. — Magam pedig feladatomat Egyiptomban leg­nagyobbrészt befejezvén és nem birván az ottani klímát, működésemet is befejeztem. Utódomul magyar szakférfiút ajánlottam, aki, remélem, a megnyitáson túl is folytatni fogja programomat, ott élő kedves magyar és egyiptomi munkatársainkkal együtt. — Az új múzeum Egyiptom részére még áldásosabb és még közvetlenebbül hasznos lesz, mint a mi szép Vajda-Hunyadi várunkban elhelyezett múzeumunk. Ha terveimet a jövőben is végre fogják hajtani, akkor az egyiptomi fellahok milliói éppen úgy, mint az ottani közép- és nagybirtokosok ezrei, de minden bel-és külföldi látogató közvetve és közvetlenül állandóan tanulni, sőt a jobb értékesítés révén mind jobban hasznát fogja venni az új múzeumnak. Ha a két kor­mány még ezenkívül, amint hogy már ez irányban megindultak a mezőgazdasági termények kicserélését célzó tárgyalások, ezeket is sikeresen végrehajtja, akkor a gazdasági és egyéb vonatkozások Magyar­ország és Egyiptom között valóban mindkét ország javára alakulnak.­­ Megelégedéssel mondhatjuk, hogy az új, I. Fuad Mezőgazdasági Múzeum létesítése Egyiptomban nagy­részt magyar kezdeményezés és magyar munka, amelyre, mint kis és sok tekintetben elnyomott ország, büszkék lehetünk. 8. sz. kép. Paikert Alajos a kairói Mezőgazdasági Múzeum igazgatói szobájában. 9. sz. kép. A kairói I. Fuad Mezőgaz­dasági Múzeum. 10. sz. kép. Részlet a kairói Mezőgazdasági Múzeum vényvédelmi osztályából. 11. sz. kép. Részlet kairói Mezőgazdasági Múzeum kertészeti osztályából. 57

Next