Köztelek – 1935. 55-104. szám

1935-07-07 / 55-56. szám

55 -56. SZÁM 45-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1935 JÚLIUS 7. Az uj tejrendelet a 33 as bizottságban. A földművelésügyi miniszter az uj tejrendelet előadói tervezetén az érdekképviseletek észrevéte­leinek figyelembevételével néhány módosítást vég­zett és az érdekelt társminisztériumok véleményének és kívánságainak meghallgatása után azt a múlt héten a minisztertanács elé terjesztette, majd a 33-as bizottságnak július hó 3-án tartott gyűlése elé vitte megvitatás végett. A kormányrendelet végleges szövege a mezőgazda­sági érdekképviseletek által tárgyalt tervezettel szemben csak jelentéktelen eltéréseket mutat; a Tejtermelők Országos Szövetségének jövendő hatáskörére vonat­kozóan egy lényeges kiegészítést tartalmaz, ezen­kívül több irányban világosabbá és szabatosabbá tették a szöveget. A margarin és egyéb mesterséges ételzsírok fogyasztási adóval leendő megterhelését külön rendeletbe foglalták. Az érdekképviseletek részé­ről előterjesztett legtöbb kívánságról azt álla­pították meg, hogy ezek tulajdonképpen a végre­hajtási rendelet keretébe tartoznak és ennek elkészí­tésénél fogják majd figyelembe venni, néhány érdemi észrevételt azonban nem teljesítettek, részben elvi okokból, részben pedig a társminisztériumok ellenző állásfoglalása miatt. A legújabb tejrendelet tartalmát lapunk hasáb­jain már ism­ételten ismertettük, ezért az újabb kivo­natos ismertetést mellőzhetőnek találjuk, annál inkább, mert előreláthatólag a közeljövőben a hiva­talos lapban nyilvánosságra kerül annak teljes, vég­leges szövege. A rendelet célkitűzését és az annak szolgálatára hivatott eszközöket és szempontokat tanulságos összefoglalásban tárta fel Temesváry Imre országgyűlési képviselő előadói előterjesztése, majd Darányi Kálmán földművelésügyi miniszternek a szakszerű részletkérdések teljes utalásáról is tanú­bizonyságot tevő beszéde, amely a fejkérdést a helyi és kicsinyes szempontokon felülemelkedve, a mező­gazdaság nagy problémáinak helyes távlatába állí­totta­ be és a felmerült aggodalmakra és kívánságokra megnyugtató magyarázatokat nyújtott. Az új fejrendelet kérdésében magas színvonalú és szakszerű vita alakult ki a 33-as bizottságban, amelyet Somssich László grófnak, az OMGE elnökének tartal­mas felszólalása vezetett be, aki a történelmi előzmé­nyek és a jelenlegi helyzet megvilágítása után részle­tesen kifejtette az új tejrendelet alapjául szolgáló koncepció előnyeit és behatóan megvilágította a tej­termelők részéről megnyilvánult kívánságokat és észrevételeket. Ugy­e, valamint a különböző párt­állási­ többi felszólalók egyaránt helyesléssel fogadták az új tejrendeletet és csupán egyes részletkérdésekre vonatkozólag terjesztettek elő észrevételeket és javas­latokat, így a kormányrendelet politikai elbírálását végző tényezők lényegileg ugyanazt az álláspontot foglalták el, mint a termelő­ érdekképviseletek, hogy t. i. a kötött tejforgalom feladása esetén a földművelésügyi miniszter által kidolgozott és rendeletbe foglalt megoldási mód az adott viszonyok között viszonylag a legjobbnak és legcél­szerűbbnek ígérkezik. A rendelkezésünkre álló hírlapi közlések alapján a következőkben ismertetjük a 33-as bizottság e fontos gyűlésének lefolyását : A fejrendelet ismertetése. A 33-as bizottság újjáalakulásának megtörténte után Temesváry Imre ismertette a tej értékesítésről szóló rendeletet. Az előadói előterjesztés szerint a mai rendelettel szemben úgy a termelők, mint a fogyasztók részéről többé-kevésbbé megokolt panaszok merültek föl és ez tette szükségessé, hogy a tej értékesítését újabb rendelettel szabályozzák. Azok a jelentősebb panaszok és nehézségek, amelyek a mai rendelet végrehajtásánál felmerültek, a következők : A zárt területen eddig érvényben volt 32 filléres fogyasztói ár túl magas volt ; az eddigi törzskeret-rendszer egyes gazdáknak a többiekkel szemben privilégiumszerű előnyöket biztosít, mert csak ezek a gazdák kaptak eddig a zárt területre szállított tej megfelelő mennyisége után literenkénti 18­5 filléres termelői árat; az ipari és fogyasztási tej termelői ára között 8—10 filléres különbség mutatkozik; a zárt területeken az úgynevezett aszfalt-tehenészetek, amelyeknek mezőgazdasági szempontból nincs jelentősége, a fogyasztói ár magassága miatt rohamosan elszaporodtak ; a zárt területre megállapított magasabb s az ezenkívül kialakult sokkal alacsonyabb ár közötti különb­ség szinte ellenőrizhetetlen csempészést idézett elő. A tejforgalmat ezek miatt a nehézségek miatt kellett újból szabályozni. Az új rendszer alapjában teljesen eltér az eddigi rendszertől, amely a zárt területen fogyasztott mint­egy évi százmillió liter tej termelői árának megállapításával kívánt a gazdákon segíteni. A zárt területen kívül fogyasz­tásra értékesített és ipari feldolgozásra kerülő évi mintegy 400 millió liter tej árát pedig a zárt területen fogyasztott tejre kivetett járulék segítségével javította. Az új rendszer ezzel szemben a vaj alakjában kivitelre kerülő évi mintegy százmillió liter tej eddiginél jobb értékesítését kívánja országos viszonylat­ban biztosítani anélkül, hogy járulékot vetne ki a fogyasztási tejre. Ennek a feleslegként jelentkező tejmennyiségnek kivitel útján történő mikénti értékesítésétől függ a tej árának belső piaci áralakulása. A számítások szerint lehetségesnek látszik, hogy a vaj előállítására felhasznált tej a budapesti telepeken 11 fillérrel értékesüljön, a vidéki tejfeldolgozó telepeken pedig, kisebb teljesítőképességük miatt 10­5 filléres áron a mai 5-8 fillérrel szemben. Hogy ezek a minimális árak országos viszonylatban bizto­síthatók legyenek a gazdák részére, az Országos Tejszövetkezeti Központ fővárosi és vidéki telepei a megállapítandó minimális árért minden megfelelő minőségű tejet átvesznek. Az olyan tejipari vállaltatól, amely a minimális árat nem tartja be, az engedély elvonható. A minimális áron felül a kereslet és kínálat viszonya fogja a tej árát szabályozni úgy, hogy Budapesten előreláthatólag literenként 26 filléres fogyasztói ár fog kialakulni. Az új rend­szernél az úgynevezett törzskeretes szállítók az eddiginél kevesebbet fognak kapni a tejért, országos viszonylatban azon­ban a múlt évi értékesítési lehetőségeknél jobban fog a tej értéke­sülni, ami a tejtermelő gazdák összességének évi mintegy 5-5 millió pengő többletbevételt fog jelenteni. Az államilag gümőkórmentesnek nyilvánított és a törzs­könyvezett tehenészeteket a földművelésügyi miniszter külön fogja támogatni. A tejszállítás egyenlő feltételek mellett szabad minden tejtermelő gazdának, a törzskereti rendszer tehát megszű­nik. Budapest területén közvetlenül fogyasztók vagy a viszont­elárusítók részére ugyancsak egyenlő feltételek mellett enge­délyezik a tejbehozatalt, még­pedig a városi tejellátó üzemnek megfelelő berendezésű tejtermelő gazdaságoknak; az államilag gümőkórmentesnek nyilvánított tehenészeteknek; a minősi­sített tejet termelő tehenészeteknek és végül a főváros területén kívül levő városi tejellátó üzemeknek, köztük elsősorban a szövetkezeti üzemeknek. A rendelet felhatalmazza a földművelésügyi minisztert arra, hogy a főváros területén a tej fogyasztói árát és a vi­szontelárusítói jutalékot megállapítsa. A földművelésügyi mi­niszter azonban csak abban az esetben kíván ezzel a felhatal­mazással élni, ha a tej ára úgy alakulna, hogy a hatósági ármegállapítás a fogyasztóközönség vagy a gazdák érdekei szempontjából szükségesnek mutatkozik. A főváros I., II. és III. építési övezetében a tehéntartás megszűnik, a főváros többi részén pedig csak a polgármester engedélyével szabad tehenet tartani. Az Országos Tejgazdasági Bizottság, a Tejipari Vállalatok Budapesti Szövetsége és a Tejtermelők Budapesti Szövetsége feloszlik, ellenben kényszertársulás alakjában megalakul a Tejtermelők Országos Szövetsége, melynek feladata a tejtermelő gazdák érdekét minden tekintetben megvédeni, a tejszállítási szerződésekre a tejipari vállalatokkal történő megállapodás hiányában a földművelésügyi miniszter felhatalmazása alap­ján tejszállítási mintaszerződést megállapítani. A szövetség feladata továbbá a tejforgalmat és a tej árának alakulását ellenőrizni és az esetleg észlelt hiányok orvoslása céljából a szükséges lépéseket megtenni a tehenészetekben termelt tej lehető legjobb értékesítésének biztosítására. A tejfogyasz­tás előmozdítása, valamint a tejtermelés minőségi szempont­ból való javítása ugyancsak a szövetség feladata. A tejfogyasztás emelését segíti elő az is, hogy a mar­garinra és mesterséges ételzsírokra fogyasztási adót vetnek ki. Budapest területén a tejforgalom rendészeti ellenőrzése nem fog akadályokba ütközni, mert a főváros területén és az azon kívül lévő területeken a tej ára között hatósági intézke­dés folytán eddig meglévő nagy különbség megszűnik s igy a tejcsempészés nem lesz olyan jövedelmező, mint eddig volt. Az ellenőrzésre a fővárosnak a vámhatáron már kiépített szervezete van, egyébként gondoskodás történik arról is, hogy a megfelelő ellenőrzés költségeire a főváros a fogyasztásra kerülő tej után ellenőrzési díjat szedhessen. Somssich László g­róf felszólalása. Az első felszólaló Somssich László gróf, az OMGE elnöke volt, aki az előző rendelet kiadásának és hatásának ismer­tetése után megállapította, hogy a helyzet romlását nagy mér­tékben elősegítette a tejértékesítés tervezett országos kiépí­tésének és a kötöttség tökéletes érvényesítésének elmaradása, továbbá, hogy az érvényben levő rendeletek végrehajtása is igen hiányos volt. De még a hibák és hiányok ellenére is a hatósági beavatkozás jelentős szolgálatokat tett a tejter­melésnek és a tejértékesítésnek, a teljes piaci anarchia be­következését megakadályozta és viszonylag szerény anyagi áldozatokkal ezeknek sokszorosát kitevő anyagi előnyt jut­tatott a tejtermelő gazdák számára. Most már úgyszólván mindenki elismeri, hogy az ellenérdekű törekvések és termé­szetes érdekellentétek közepette a fejkérdést tökéletesen és mindenkit kielégítő módon megoldani nem lehet, csupán az lehet a­­törekvése, hogy az adott lehetőségekhez képest a megoldás minél jobb, minél inkább az egyetemes érdekeket szolgáló legyen, amelyek előtt az egyéni és a helyi érdekeknek meg kell hajolniuk. Ebből a szempontból tekintve a legújabb fejrendelet szövegét, azt kell megállapítani, hogy a kormány elvi elhatározásának keretében az adott helyzetben viszonylag a legjobb, legcélszerűbb és a köz szempontjából leginkább kielégítő megoldást igyekszik nyújtani. A kormánynak azt az elhatáro­zását, hogy a magyarországi tejárnak a világpiaci színvonalra leendő süllyedését megakadályozni igyekszik és ennek szolgálatára jelentős pénzügyi áldozattal országszerte bizonyos minimális tejár fenntartására törekszik, csak a legmelegebben helyeselni lehet. Hasonlóképpen igen előnyös és rokonszenves megoldás az új tejrendelet koncepciójában az, hogy a tejár alátámasz­tását nem a termelők, sem a fogyasztók megterhelése útján tervezi, hanem arra egyéb forrásokból az állam bocsát anyagi esz­közöket rendelkezésre. Azt kéri a földművelésügyi miniszter­től, hogy a 2­75 pengős vasáralapon kiépíteni tervezett orszá­gos tejárat ne kezelje mereven, hanem igyekezzék módot találni arra, hogy ez a minimális tejár az értékesítési viszonyok figyelembevétele mellett a lehetőséghez képest a tej termelési költségeihez igazodjék. Nyomatékosan felhívja a földművelés­ügyi miniszter figyelmét arra a körülményre, hogy az állattenyésztő és a tejtermelő gazdák ez évben ismét igen kedvezőtlen helyzetben lesznek. Hasonlóképpen teljes elismerést érdemel a rendeletnek az az igyekezete, amely a kormány intézkedését és támogatását a pesti tejpiacon kívül kiterjeszti a legtávolabbi vidékekre is és az ország minden részén a tejárak emelésére törekszik. Nagyon fontos és kívánatos azonban, hogy az egyenlő elbánás elvét úgy a rendelet, valamint majd a végrehajtás következete­sen érvényesítse és sem politikai, sem egyéb szempontokra való tekintettel a termelők egyes csoportjait ne juttassa a többivel szemben előnyösebb vagy éppen kiváltságos hely­zetbe. A kormányrendelet ezt a törekvést helyesen érvénye­síteni látszik, kéri a földművelésügyi minisztert, hogy továbbra is mindenkor csak a tejet tekintse és ennek mikénti kezelése teljesen független legyen attól, hogy azt ki termeli. Nem lehet kifogásolni azokat az intézkedéseket, amelyeket a fogyasztóközönség egészségének megvédése érdekében és a jó minőségű tej termelésének és eladásának szolgálatában tartalmaz a rendelet. Azért, hogy egyesek a tejjel minél jobb üzletet csinálhassanak, sem a fogyasztók egészségügyi érdekeit, sem pedig a tejpiac rendjét feláldozni nem lehet. Hasonlóképpen gazdarészről nem lehet kifogásolni azokat a felhatalmazásokat, amelyeket a földművelésügyi miniszter számára biztosít a rendelet arra az esetre, ha a kötött for­galomnak most tervezett lényeges enyhítése a szabadság helyett a szabadosságot, az értékesítési anarchiát fogja maga után vonni. Nagyon helyeseljük a margarin és egyéb ételzsírok fogyasz­tási adóval való megterhelését és az ebből származó bevételnek a tejértékesítés céljaira leendő felhasznállását, ami a gazda­közönségnek már régi kívánsága. Hasonlóképen a gazda­közönség régi kívánsága teljesül az úgynevezett aszfalttehené­szetek működésének megtiltásával, illetve korlátozásával. Ennek végrehajtása során azonban vigyázni kell arra, hogy a Buda­pest területén lakó igazi gazdákat méltánytalan sérelem ne érje. Messzemenő érdek fűződik ahhoz, hogy a gazdák közvetlen tejeladási lehetősége biztosítva legyen és a rendeletben erre nézve foglalt lehetőség ne maradjon elméleti értékű. Nagyon helyes a Tejtermelők Budapesti Szövetségének orszá­gos szervezetté tervezett kiépítése és ennek a jól bevált gazda­tömörülésnek az eddiginél messzebbmenő hatáskörrel leendő felruházása. Aggályok merülnek fel azzal a lehetőséggel szem- 565 WEIDINGER IMRE POSTA, VASÚT, FORNÁD-­LECSECŐ TÁVÍRDA : TAMÁSI TELEFON : TAMÁSI 29 .MEDICAGO Ő­RLÓ- ÉS ZÚZÓGÉP tulajdonosai így nyilatkoznak: Fornádpuszta, 1934. szeptember 15. T. KÁLMÁN ÉS LÁSZLÓ cég Budapest, VI.,Vilmos császár­ út 61. Készséggel igazolom, hogy a szállított „5"-ös MEDICAGO egye­temes őrlő- és zúzógép munkájával a legteljesebb mértékben meg vagyok elégedve. A gép óránkénti teljesítménye: Lucernaliszt finom ... 520 kg Szemes tengeri finom Borsószalma „ ... 500 kg dara " 1100 kg Csöves teng. 20 mm-es Szemes tengeri egész finom liszt ... „. 740 kg rostával Olajpogácsa finom... Ajánlhatom a gép beszerzését gazdatársaim­nak, mint rentábilis üzemet biztosító gépet. Teljes tisztelettel 2100 kg 1800 kg IMRE/ Musimi TAMÁSI /

Next