Köztelek – 1935. 55-104. szám

1935-12-22 / 103-104. szám

103 — 104. SZÁM 45-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1935 DECEMBER 25. piaci anyagot szolgáltató állatok előállításának elő­feltétele pedig a gondosan kiválasztott, értékes tenyész­állatok használata. A helyzet javításának kulcsa tehát tulajdonképpen a tenyésztői munkában van , ezért még az eddiginél is több támogatást érdemelnek a tenyésztő egyesületek, amelyek az egyes tenyésztők munkáját irányítani, szervezni, céltudatossá tenni hivatottak és az elszórtan dolgozó sok-sok gazda jóakaratú igye­kezetét országos haladássá tudhatják kovácsolni. A minőségi haladásra a magyar gazdák legszéle­sebb köreiben megvan az igyekezet, sőt sok esetben megvan a szaktudás is, annak azonban, hogy a haladás üteme gyorsabb és átfogóbb legyen, előfeltétele az érté­kesítés körének kitágítása és az árszínvonal emelése. Az árkérdést természetesen időszakonként és viszony­lagosan kell megítélni, annak az aránynak figyelembe­vételével, amely a takarmányárak és az állatárak között érvényesül. A mai helyzetben — bár több vonat­kozásban jelentősen emelkedtek az állatárak — még mindig kívánni kell az értékesítés további javulását, holott a takarmányárak lényeges esése után a mostani árakat kedvezőknek lehetne mínősíteni. E tekintet­ben az év dereka, a kaszálás, aratás és cséplés ideje fordulópontot jelenthet, addig azonban a takarmá­nyozási helyzet tekintetében javulásra nem lehet szá­mítani, hanem inkább még további rosszabbodásra. Az utóbbi évek takarmányozási gondjai és terhei fokozottan felhívják a figyelmet arra az alapvető kívánságra, amelyet az állattenyésztési szakosztály már régóta hangoztat, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a takarmánytermesztés megszervezésére, kiterjesztésére és javítására. Nem lehet eléggé hangoz­tatni, hogy az állattenyésztés csak felépítmény, amely­nek a takarmánytermelés az alapja és ha kevés és drága a takarmány, állattenyésztésünk versenyképes­sége eldől és megbukik már a magyar gazda istállójá­ban, még ha nyitva áll előttünk a világ minden piaca is. Nemcsak az állatlétszám növelésének, hanem minőségi javításának lehetősége is a sok és olcsó takarmánytól függ, ezért a helyzet további javulásának előfeltétele a takarmánytermelés gyorsütemű javítása. Ennek nem­csak állattenyésztési, hanem messzemenő üzemi, köz­gazdasági és szociális vonatkozásai is vannak. Ezek közül most csak a vetésforgó kedvezőbbé tételét, a talajerő növelését, az egyoldalú gabonatermelés mér­séklését, a fogaterő csökkentésének lehetőségét, a kézi munkaerő fokozott szükségletét emeljük ki. A falusi nép munkáskarja az év nagy részében kihasználatlan, ugyanakkor a sok kézi munkaerőt kívánó kukorica művelése és ápolása pedig megdöbbentően hiányos. Aligha képzelhető el a munkáskezek nagyobb hasznot hajtó foglalkoztatása, mint a kukoricaföldek tökéletesebb megmunkálása. Az értékesítés terén a szakosztály munkafeladata csak közvetett jellegű : az értékesítési bajok feltárása, a gazdakívánságok illetékes helyre juttatása és ki­vitelre alkalmas anyag előállításának szorgalmazása, míg az értékesítés javítása érdekében csak a kormány­zat és szervei tudhatnak közvetlen lépéseket és intézkedéseket tenni. Örvendetesen lehet megállapí­tani, hogy a gazdaközönség egyre nagyobb érdeklődést tanúsít az értékesítési kérdések iránt és hogy a kor­mányzat egyre jobban bevonja a mezőgazdasági érdek­képviseleti szerveket az értékesítés előkészítésébe és megoldásába. Ennek a helyes irányzatnak a fenntar­tásán és kimélyítésén kívül a konkrét értékesítési fel­adatokat mindenkor a pillanatnyi helyzet fogja megadni. A gazdahéten tartott értékes előadások ismét beszédes támpontokat szolgáltattak ahhoz, hogy a magyar állattenyésztés megfelelő minőségű termelését még lényegesen fokozni lehetne, ha a gazdaságos értékesítés lehetőségei adva lennének. Baranyovits Rezső számítása szerint a fejésre használt 600,000 tehén évi tej­hozamát egész biztosan legalább 600 literrel darabon­ként emelni lehetne, ami 1400 vagon többletvaj terme­lést jelentene, vagyis a jelenlegi, mintegy évi 300 vago­nos vajkivitelen kívül még ennyi többletnek megfelelő külföldi értékesítését kellene biztosítani. Hagyó Kovács Gyula számításai szerint pedig hacsak minden koca után évenkint egy-egy malaccal többet lehetne fel­nevelni és kihizlalni, ami a jelenlegi, kocánként három darab körüli átlag mellett egyáltalán nem látszik megoldhatatlan feladatnak, ez további évi 600.000 sertés megfelelő külföldi elhelyezését tenné szükségessé, míg ez időszerint élő és vágott állapotban csak mintegy 250.000 sertést tudunk kivinni. A magyar állati produkció fokozásának tehát még tág lehetőségei vannak. Ennek kimunkálását célzó minden szónál és minden betűnél azonban azonnal felmerül az a kérdés : lesz-e megfelelő piaca az előállí­tandó többlet árunak? A termelés mennyiségi és minő­ségi emelésére irányuló törekvéssel nem vágjuk-e magunk alatt a fát, nem nyomjuk-e le az eddigi ered­ményeknek értékét és árát, megtérül-e a minőségi áru előállítására fordított többletköltség ? Pillanatnyi kon­junktúrákra nem lehet a termelés kiterjesztését építeni! A haladásnak előfeltétele a biztonság érzése, az állat­tenyésztés különösen csak hosszabb lejáratra tud dol­gozni, ezért a mai viszonyok között nehéz számára megteremteni a kívánatos nyugalmas és biztos légkört. Ebből a szempontból nagyon előnyös, hogy a jelek szerint a tejkérdés hosszabb időre nyugvópontra jutott, egyrészt az új tejrendelet, másrészt a takarmányozási helyzet következtében. Ez a nyugalmi állapot azonban nem jelentheti azt, hogy a tejáraknak nem kell a folyton növekedő termelési költségekhez igazodni. Talán fölösleges azt külön is kiemelni, hogy az országos mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár ren­dezése változatlanul a szakosztály munkatervének egyik fontos tényezője, hiszen ez az intézmény már annyira fogalommá és gazdasági szükségletté vált. Ennek kiszélesedett keretei közé nehéz már újabb ki­állítási ágakat beilleszteni, mégis a nehéz viszonyok ellenére is kilátás van arra, hogy a jövő évi tenyész­állatvásár ismét bővülni és gazdagodni fog. Különös érdeklődés előzi meg a vadászati csoport tervezett be­vonását. Az országos mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár nagy gyakorlati jelentőségét éppen az biztosítja, hogy a minőség javítására irányuló igye­kezetet és propagandát szerencsésen összekapcsolja az értékesítés szolgálatával és előmozdításával. Az állattenyésztési szakosztály számára tehát bőven lesz munkafeladat, lesz ezek megoldására irá­nyuló SZÍVÓS igyekezet is, de a magyar állattenyésztés számára a helyzet javulása és könnyebbséget nyújtó igazi lendület csak akkor következik be, ha a gond­viselés az országot végre jó takarmányterméssel áldja meg. Minthogy pedig a takarmány fogalomkörébe bele­tartozik a széna, legelő, zöldtakarmány, árpa, zab, kukorica, répa, stb. egyaránt, a jó takarmánytermés tulajdonképpen általános jó termést is jelentene és az állattenyésztés helyzetének javításán kívül az egész mezőgazdaságra áldást hozna. (K. T. S.) Műszaki szakosztály. A szakosztály munkásságának az elmúlt év tapasz­talatai szerint az új évben nagyobb tere lesz, mert a gépmunka alkalmazása ismét állandóan fokozódik és ezzel kapcsolatban bővül a gyakorlati életben fel­vetődő kérdések száma is. Természetesen a már meg­oldásra váró feladatokon kívül napirenden fogja tartani a szakosztály a mezőgazdasági gépmunkával összefüggő és a jövőben felmerülő összes időszerű kérdé­seket is. Nemcsak a szorosan vett mezőgazdaságot, hanem az összes falusi lakosságot közelről érintő és meg­oldásra váró feladat a villamosítás. A jelenleg érvényben lévő üzemi és világítási áramárakat a mezőgazdaság megfizetni képtelen s ezért munkás­ságunk odairányul, hogy a jelenlegi árakat a mező­gazdaság részére megfizethetővé tegyék és igy elő­mozdíthassuk a villamosságnak a mezőgazdaság által való igénybevételét. Sok a panasz a gazdatársadalom körében, hogy a kis magvakat vető vetőgépeknél a vetés nem egyenletes és százalékban is nagy az eltérés. A szakosztály tervbe vette ezirányú próbák és kísér­letek végzését, hogy a gazdaközönség megnyugtatá­sára a kis magvak vetése is kifogástalanul végezhető legyen. Mozgalmat indítottunk a magas vasárak ellen, ezt a mozgalmat alátámasztja az is, hogy a hazai gépgyárak a magas gépárakat a vasfélék aránytalan magas árával indokolják. A mai nehéz viszonyok között állandóan napirenden van az öntözés kérdése. E kérdés az adott viszonyokhoz alkalmazott megoldásának előmozdítása egyik leg­közelebbi célja a szakosztálynak. A gépmunkát jelentősen megdrágítja a mező­gazdasági gépek magas szállítási tarifája, úgyannyira, hogy nagyobb távolságra például gőzeket szerel­vényeivel együtt szállítani egyáltalában nem érdemes. Ezirányú mozgalmunk a múltban nem j­árt eredménnyel, azonban reméljük, hogy a jövőben sikerülni fog itt bizonyos engedményeket biztosítani. Sok esetben vita tárgya volt a múltban a gépeladások alkalmával a gépátadás módozatainak különbözősége. A szak­osztály tervbe vette a gépeladás módozatainak sza­bályozását és iparkodik a Racionalizálási Bizottság ezirányú munkásságát támogatni és előmozdítani. Ugyancsak a mezőgazdasági gépek eladásánál több­ször előfordult, hogy kellően ki nem próbált gépek kerültek a piacra. Szándékunk a forgalomba kerülő mezőgazdasági gépeket előzetes vizsgálat tárgyává tenni, hogy így a gazdát ez irányban károsodás ne érhesse. Tárgyalás alatt van a mezőgazdasági kisvasutak racionalizálása, ez irányban is a munkálatok folynak. Egyesületünk műszaki szakosztálya a Szántógép­tulajdonosok Országos Szövetségével együtt iparkodik a gépszántást előmozdítani. Állandóan harcolunk a mezőgazdasági gépmunka üzemanyagainak, a szénnek, petróleumnak, gázolajnak, benzinnek és a kenő­olajoknak olcsóbbá tétele érdekében. A múltban sikerült e téren bizonyos eredményeket elérni, azonban ez igen kevés befolyással volt a mezőgazdasági gép­munkához szükséges üzemanyagok olcsóbbá tételére. Így ezt a kérdést is napirenden fogjuk tartani és reméljük, hogy sikerülni fog elérnünk bizonyos ered­ményeket. Ha a helyzet azt mutatja, hogy a különböző érdekelt kartelekkel szemben eredményeket elérni a jövőben nem lehet, tervbe vesszük az üzemanyagok együttes beszerzési lehetőségének biztosítását is. Minthogy a külföldi szántógépek beszerzése ma nehézségekbe ütközik, pedig a gépszántás és a gép­munka nagyobb mérvű alkalmazása örvendetesen ter­jed, tervbe vettük az új évben egy szántógépbemutató rendezését, ahol csak a hazai gyártmányok kerülnének bemutatásra. Különböző cukorrépamegmunkáló gép és eszköz is van használatban és forgalomban, ezért ugyancsak tervbe vettük egy cukorrépamegmunkáló gép- és eszközbemutató rendezését is. Az üzemanyagok drágasága miatt fokozottabb figyelem fordult a fagázüzemű gépek felé. A gyakor­latban eddig csak a stabil gépeknek ilyen irányú átalakítása vált be. Nemcsak külföldön, hanem hazánk­ban is állandóan folynak a kísérletek a traktoroknak fagázüzeművé való átalakítására. Nálunk is már három ilyen újfajta különböző szántógép van üzem­ben, ezeknek munkáját állandóan figyelemmel kísér­jük és az eredményeket, valamint a gyakorlati életben való használhatóságukról részletesen tájékoztatni fog­juk a gazdákat. A rendezendő szántógépbemutató keretében ezeknek bemutatását is tervbe vettük. (Rt.) Az építészeti bizottság működése az elmúlt évben kétirányú volt. Egyrészt mint véleményező szerv, az építési törvénytervezet megvitatásával ,és észrevételei­nek a kormány tényezőkhöz juttatásával szolgálta hiva­tását, másrészt gyakorlati téren az építési anyagok ár­csökkentése érdekében tevékenykedett. A jövő munka­terve folyamatosan kapcsolódik az eddigi működéshez, emellett hasznosítani kívánjuk mindazokat a lehető­ségeket, amelyek a szükségesnek mutatkozó gazdasági építkezések fellendítésére alkalmasnak mutatkoznak. Az építési törvénytervezet kerettörvénynek ké­szült, lényegét a végrehajtási intézkedések fogják megadni. Ezért kértük, hogy az építési törvény végre­hajtására vonatkozó rendelkezések kiadása előtt a kor­mány nyújtson módot véleményünk nyilvánítására, hogy a mezőgazdaság érdekeit kellő módon megvédhessük. Az építési anyagok ára a múlt év folyamán lénye­gesen nem változott, csak a téglakartel felbomlásának rövid ideje alatt estek a téglaárak jelentékeny mér­tékben. A néhány hónapig érvényben volt alacsony téglaárak szolgáltattak gyakorlati bizonyítékot arra, hogy az építkezések és tatarozások legfőbb akadálya az építőanyagok drágasága. Az építési költségek ez egyetlen tényezőjének kedvező alakulása már egy­magában képes volt az építkezést fellendíteni. Ez a tapasztalat arra utal, hogy a mezőgazdasági építkezés ügyét legsikeresebben úgy vihetjük előre, ha minden erőnkkel az építési anyagok leszállítására törekszünk. Az árcsökkentés lehetőségei azonban korláto­zottak, tehát más utakon is keressük az építkezés fellendítésének módjait. A mezőgazdasági építészetben eddig nem terjedt el általánosan az újszerű és racio­nális irányzat. Pedig a mezőgazdaság részére is hasz­nosítanunk kell az építészet újabb vívmányait és tapaszta­latait. Új épületek emelésénél sok esetben megokolt 995 könnyebb gazdasági, valamint nehéz uradalmi Montán minőségben. ERŐTAKARKSÁNYOK: extrahált daruk és olajpogácsák egész kocsirakomány vagy kis tételben legelőnyösebben szerezhetők be. Magyar MEZŐGAZDÁK Telefon i­lt-2-36, 27-3-86, 27-3-88 Lóherét, lucernát, tavaszbokkönyt, fehérherét, muhart, mákot és egyéb gazdasági magvakat legmagasabb napi áron írásáról a , Budapest, V., Alkotmány-utca 29. sz. Távirarcimi „Mezőgazdák"

Next