Köztelek – 1937. 53-104. szám

1937-09-26 / 77-78. szám

73-74. SZÁM 47-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1937 SZEPTEMBER 12. a legjobb minőségű, vagyis csemegepaprikánál kilogrammon­ként tíz fillérrel felemelte a tavalyi beváltási árakat és méltányolva az érdekeltek kívánságát, az átlagosnál jobb minőségű csemege- és édesnemes fajtáknál tíz fillérrel nagyobb beváltási árakat engedélyez azoknak a termelőknek, kikészítőknek, akiknek őrleménye az átlagon felül van. Abból a célból, hogy a paprikafeldolgozásnál az­ üzem állandósága biz­tosíttassák, továbbá, hogy a termelő csöves paprikakészletét ne dobja azonnal piacra és ezáltal a termelőt érzékenyen érintő árzuhanás ne álljon be, az egyes paprikaféleségeknél három, fokozatosan emelkedő beváltási árat állapítottak meg. A gazdasági év első négy hónapjában a legalacsonyabb, második négy hónapjában a közepes és harmadik négy hónap­jában a legmagasabb beváltási ár lesz érvényben. Kisebb, ötfil­léres ármérséklés csupán a félédes és rózsapaprikánál történt, mert ennek a két minőségnek az ára eddig nem volt a minő­séghez mérten megfelelő arányban az édesnemes paprika árával. Annak ellenére, hogy a beváltási árak emelkedtek, a belföldi nagykereskedelmi árak változatlanul maradnak. Októberi búzakamatkulcs. A Pénzintézeti Központ az 1923. évi XLII. t.-c. alapján közhírré tette, hogy a búzazáloglevelekben folyósított és búza­értékre szóló kölcsönök törlesztő részleteinek és a búzazálog­levelek kamatszelvényeinek beváltásánál folyó év október havára átszámítási kulcs gyanánt egy métermázsa búzát 20­39 aranypengővel kell értékelni. A vacsyonvállsári földekkel kapcsolatos szénjogok. A 126,200. sz. folyó hó 19-én kiadott pénzügyminiszteri rendelet kimondja, hogy az állam tulajdonába jutott vagyon­váltságföldekkel kapcsolatos szénjogok, úgymint kutatási, bányanyitási és szénkiaknázási jogok, — amennyiben ezek a korábbi földtulajdonost megillették — az 1927. évi V. t.-c. 60. §-ában kapott felhatalmazás értelmében akkor is fenn­tartatnak az állam javára, ha ezeket a vagyonváltságföldeket aó földbirtokrendezés során juttatás útján más szerezte, vagy szerzi meg. A szénjogok tekintetében e rendelet kihirdetése előtt folyó hó 18-ig bezárólag esetleg már szerzett jogokat ez a fenntartás nem érinti. Döntés a kereskedelmi levelek illetékmentességéről. A közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának döntése szerint a kereskedelmi levelek illetékmentessége akkor is meg­szűnik, ha a levél tartalmát valamely beadványban vagy tár­gyalási jegyzőkönyvben idézik. De ha a levél tartalmát nem egészen, hanem csak részben idézik, akkor a mentesség meg­szűnése csak az idézett részlet tartalmának alapulvételével járó illetékösszeg erejéig áll be. Használt tároló- és ászokhordók, valamint használt boroskádak vasúti fuvardíjának mérséklése. A MÁV 56.634. számú hirdetménye a szőlősgazdák hordó-és kádhiányának enyhítése érdekében folyó hó 1-től vissza­vonásig, de legkésőbb folyó évi november 30-ig a MÁV vona­lain a 8­5 hektoliternél nagyobb űrtartalmú használt tároló- és ászokhordókra, valamint a 4 dl-nél nagyobb űrtartalmú hasz­nárkádókra: a) darabonkint történő szállítás esetén 20 %-os en­gedményt biztosít a díjszabásszerű díjéételekből ; b) kocsirako­mányokban való feladás esetén pedig a 9. osztály díjtételeit engedélyezi a díjszabásszerű 7. osztály helyett. A külön dohánykülönlegességi árudák megszüntetése. A pénzügyminiszter 119,690. sz. hirdetményével abból a célból, hogy a dohányzó közönségnek valamennyi belföldi dohánygyártmány beszerzését megkönnyítse, folyó évi októ­ber hó 1-től kezdve megszünteti a belföldi különlegességi for­galomban lévő dohánygyártmányoknak kizárólag a külön­legességi dohányárudák "útján való árusítását. Ehhez képest folyó évi október 1-től kezdve valamennyi dohányárus árusít­hatja a M. Kir. Dohányjövedék valamennyi belföldi dohány­gyártmányát. Ezzel egyidejűen a pénzügyminiszter kiadta az általános, valamint a belföldi különlegességi forgalomban lévő, továbbá a nikotincsökkentett dohánygyártmányok eddigi árjegyzékeinek hatályon kívül helyezése mellett a belföldi dohánygyártmányoknak folyó évi október 1-én érvénybe lépő s az eddigi árakkal szemben változást nem jelentő új árjegy­zékét, amelyet a Budapesti Közlöny folyó hó 19-i száma egész terjedelmében közölt. Dísztáviratok külföldre. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1937 október 1-vel dísztávirat szolgálatot rendszeresített egyrészről Magyar­ország, másrészről több külföldi ország közt. A külföldi országokban rendszeresített dísztáviratlapokat a közönség a budapesti központi táviróhivatal és a Budapest 62. sz. postahivatal táviratfelvételi osztályánál tekintheti meg. Bővebb felvilágosítással a postahivatalok szolgálnak. Szárítótelepre szállított, zöldség fuvardíjkedvezménye. A MÁV 56.636. számú hirdetménye a paksi állomásra szál­lított s onnan valamely környékbeli aszaló- és szárítótelepre irányított fokhagyma, karfiol- és tormaszállítmányokra, kocsirakományokban való feladás esetén a folyó év végéig a helyi árudíjszabás 8. osztályának díjtételeit engedélyezi rova­tolás útján. KÖNYVISMERTETÉS. A mezőgazdasági termények átalakulása 1929—1936. években. írta : Sipos Sándor dr. (Különlenyomat a Magyar Gazdák szemléje ez évi júniusi számából.) A mező­gazdasági válság okairól és kihatásairól igen sok tanul­mány jelent meg. Nélkülöztük azonban mindezideig a mezőgazdasági válságnak a mezőgazdasági termé­nyek átalakulása tükrében való bemutatását. Ezt a hézagpótló munkát hajtotta végre Sipos Sándor dr. fenti tanulmányában. A mezőgazdasági termékeknek az elmúlt 1­8 év alatt lefolyt áralakulását két részre osztva tárgyalja. Elsősorban az 1929—1933. évekre terjedő szakaszt, amely idő alatt bekövetkezett árzu­hanások a magyar mezőgazdaságot példa nélkül álló válságos helyzetbe sodorták, azután a válságfordulót követő 1934—1936. években bekövetkezett kedvező áralakulást vizsgálja. A szerző érdekes módon a mezőgazdasági főtermények árindexeit a megfelelő évek terméseredményeivel párhuzamosan tünteti fel. Kimutatja a mezőgazdasági termények nagykereske­delmi árindexének eltérését az ipari áruk nagykeres­kedelmi árindexétől és ennek kapcsán rávilágít az agrárolló alakulására is. Befejezésül rámutat arra, hogy a legutóbbi évben létrejött árjavulás még nem áll arányban a gazdasági helyzetben bekövetkezett kedvező változásokkal. 1936. év végén ugyanis az agrárindex csak 78-on állott, vagyis 53 ponttal mé­lyebben az 1928. évi legmagasabb színvonalnál, míg az ipari index 121-es állásával csak 16 ponttal maradt el az 1928. évi tetőponttól. Sipos Sándor dr. tanulmánya értékes forrásmunka mindazok részére, akik az elmúlt gazdasági válság történetével foglalkoznak. f­j könyv Törökországról. A hazánk és Kemál pasa — újtörökös nevén : Kam­ál Atatürk — megúj­hodott, nemzeti Törökországa közt egyre élénkülő gazdasági kapcsolatok mind szélesebb körök érdek­lődését váltják ki turáni testvérnemzetünk legújabb történelme, szociális, gazdasági és kulturális beren­dezkedése iránt. Ezt az érdeklődést óhajtja kielégíteni vitéz Horváth Béla dr. fővárosi főjegyző, aki­ gazdának „Kam­ál Atatürk" címen most megjelent 200 oldalas könyve, amely részletesen foglalkozik a török-magyar gazdasági és egyéb kapcsolatokkal is. Vitéz József Ferenc kir. herceg előszava vezeti be a részben német forrásmunka alapján írt értékes könyvet. Megrendel­hető a szerzőnél (Budapest, XI., Horthy Miklós­ út 30.), ára 4­20 pengő­ titkár­a a közmunkaváltság eltörlése ügyében terjesz­tett elő javaslatot és foglalkozott a vasárkiegészítő­alap csökkentésének tervével. A gyűlés határozata értelmében az egyesület kérni fogja a földművelésügyi minisztertől a tervbe vett csökkentés elejtését. Részle­tesen tárgyalta az igazgatóválasztmány a családi munkabér és a többgyermekes mezőgazdasági cselédek és munkások anyagi támogatásának kérdését, amely­nek kielégítő megoldása nemzeti és közgazdasági szem­pontból egyaránt szükséges és fontos. Erre a célra azonban sem a társadalmi kényszer, sem az olyan­formán történő jogi rendezés nem alkalmas, hogy az egyes­ munkaadók közvetlenül fizessenek többet a többgyermekes cselédeiknek és munkásaiknak, hanem ehelyett családi bérkiegyenlítő alapot kellene létesí­teni, amit a törpebirtokosok, valamint a mezőgazda­sági cselédek és munkások amúgy is tervbe vett öreg­ségi ellátásának kérdésével kapcsolatban lehetne meg­oldani. Szükséges azonban, hogy a kérdés országos és általános rendezése előtt pontos statisztikai adatokat gyűjtsenek arra nézve, hogy az egyes gazdaságokban milyen cselédkonvenciót és munkabért fizetnek és mennyi a kettőnél több, de 12 éven aluli cseléd-és munkásgyermek. A családi bérkiegyenlítő alapba min­den birtokos és bérlő birtokának nagysága és katasz­teri tiszta jövedelme szerint megállapítandó összeget fizetne be. Ez a teher azonban csak méltányos lehet, olyan, amilyet a mezőgazdaság mai helyzetében el­viselhet. Intő példának kívánja az igazgatóválaszt­mány felhozni, az ausztriai állapotokat, ahol olyan nagyok a gazdaságok úgynevezett szociális terhei, hogy azokat a földbirtok elviselni képtelen, vitéz Rosz­ter István báró országgyűlési képviselő kedvezményes árú mésztrágyakiosztást és a lovak kevésvérűségének veszedelmesen pusztító betegsége ellen erélyes óvóintéz­kedéseket sürgetett. Véniss Gyula téli gazdasági iskolai igazgató javaslatára és szentmártoni Radó Lajos elnök ajánlatára elhatározták, hogy a jövőben az egyesület lapja a gazdák egymás közötti értékesítését és beszer­zését az egyesületi helyiségben felállítandó „Kereslet­kínálat" tábla segítségével is igyekszik előmozdítani. Gazdatársadalmi mozgalmak. Rovatvezető: Fabrieina Endre. A Vasmegyei Gazdasági Egyesület szentmártoni Radó Lajos országgyűlési képviselő elnöklésével szep­tember 14-én tartotta igazgatóválasztmányi gyűlését, amelyen a választmányi tagok nagy számban jelentek meg. A gyűlésen üdvözölték Haidekker Andort, a vár­megyei gazdasági felügyelőség új vezetőjét, majd Mását Ernő igazgató az egyesület működését ismer­tetve beszámolt a pótbikavásárról, a Szarvasmarha­tenyésztő Egyesület fejlődéséről, a körmendi állat­díjazásról, a kölcsönvetőmag-akcióról és a mézexport­vásárról. Bejelentette, hogy az egyesület az ősz folya­mán tenyészbika- és üszővásárt, gyümölcskiállítást és kakasvásárt rendez, továbbá Pinkamindszenten téli gazdasági tanfolyamot tart és kedvezményes áron juttat tagjainak gyümölcsfaoltványokat, permetező­gépet és gyümölcsfavédelmi szereket. Horváth István 769 A gazdasszony a nemzetgazdasági életben. írta: Kovács dr.-né, Tüdős Ilona. A magyar falusi és tanyai gazdasszony tevékeny­sége — habár munkáját csendben végzi is — nagy­jelentőségű tényező a nemzetgazdasági életben. A gazdálkodás több fontos ága az ő feladatkörébe tartozik, a baromfitenyésztés, sertéshizlalás, zöldség-és gyümölcstermelés, tojástermelés, tejkezelés, tej­feldolgozás stb. legnagyobb részben a gazdasszony munkája. Ezeknek a munkáknak a célszerű és hasznot­hajtó megoldása megkívánja a gazdasszonytól, hogy megfelelő tudással, szakértelemmel, gyakorlattal és szorgalommal rendelkezzék. A rátermettségen kívül tanítani és nevelni is kell ezekre a teendőkre, mert csak a céltudatos irányítás, tanítás és nevelés által érhetjük el azt, hogy a jövendő nemzedék gyakorlott, képzett gazdasszonyokat állíthasson a gazdasági élet sorompó­jába. Ezzel nemcsak az egyes gazdacsaládok erkölcsi és anyagi jólétét, szolgáljuk, hanem nagy mértékben alátámasztjuk az egész ország nemzetgazdasági jólétét is. * A gazdasszonyképzés napjainkban még messze mögötte marad a városi háziasszonyképzésnek, noha még ezen a téren is igen széleskörű tennivalók várnak megvalósításra. A városi háziasszonynak könnyebb a helyzete, mert ha akarja, van alkalma háztartási iskolában vagy tanfolyamon kiegészíteni a tudását. A falusi asszonynak csak igen ritkán van módja egy-egy vándortanfolyamot elérni. Pedig éppen a városi háztartás és a falusi-tanyai háztartás közötti különbség teszi leginkább megokolttá a gazdasszonyok szélesirányú kiképzését. A városi háziasszonynak könnyebb a dolga, mert a városi háztartás úgyszólván teljesen fogyasztó üzem. Feladata élelmezni, ruházni és gondozni a családot. A falusi-tanyai háztartás KÁLMÁN JÓZSEF MŰSZAKI ÉS GÉPKERESKEDŐ KÁLMÁN­ UTCA 14 Telefon: 114-006,117-189 Távirat: Medicagogép

Next