Köztelek – 1937. 53-104. szám
1937-09-26 / 77-78. szám
73-74. SZÁM 47-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1937 SZEPTEMBER 12. a legjobb minőségű, vagyis csemegepaprikánál kilogrammonként tíz fillérrel felemelte a tavalyi beváltási árakat és méltányolva az érdekeltek kívánságát, az átlagosnál jobb minőségű csemege- és édesnemes fajtáknál tíz fillérrel nagyobb beváltási árakat engedélyez azoknak a termelőknek, kikészítőknek, akiknek őrleménye az átlagon felül van. Abból a célból, hogy a paprikafeldolgozásnál az üzem állandósága biztosíttassák, továbbá, hogy a termelő csöves paprikakészletét ne dobja azonnal piacra és ezáltal a termelőt érzékenyen érintő árzuhanás ne álljon be, az egyes paprikaféleségeknél három, fokozatosan emelkedő beváltási árat állapítottak meg. A gazdasági év első négy hónapjában a legalacsonyabb, második négy hónapjában a közepes és harmadik négy hónapjában a legmagasabb beváltási ár lesz érvényben. Kisebb, ötfilléres ármérséklés csupán a félédes és rózsapaprikánál történt, mert ennek a két minőségnek az ára eddig nem volt a minőséghez mérten megfelelő arányban az édesnemes paprika árával. Annak ellenére, hogy a beváltási árak emelkedtek, a belföldi nagykereskedelmi árak változatlanul maradnak. Októberi búzakamatkulcs. A Pénzintézeti Központ az 1923. évi XLII. t.-c. alapján közhírré tette, hogy a búzazáloglevelekben folyósított és búzaértékre szóló kölcsönök törlesztő részleteinek és a búzazáloglevelek kamatszelvényeinek beváltásánál folyó év október havára átszámítási kulcs gyanánt egy métermázsa búzát 2039 aranypengővel kell értékelni. A vacsyonvállsári földekkel kapcsolatos szénjogok. A 126,200. sz. folyó hó 19-én kiadott pénzügyminiszteri rendelet kimondja, hogy az állam tulajdonába jutott vagyonváltságföldekkel kapcsolatos szénjogok, úgymint kutatási, bányanyitási és szénkiaknázási jogok, — amennyiben ezek a korábbi földtulajdonost megillették — az 1927. évi V. t.-c. 60. §-ában kapott felhatalmazás értelmében akkor is fenntartatnak az állam javára, ha ezeket a vagyonváltságföldeket aó földbirtokrendezés során juttatás útján más szerezte, vagy szerzi meg. A szénjogok tekintetében e rendelet kihirdetése előtt folyó hó 18-ig bezárólag esetleg már szerzett jogokat ez a fenntartás nem érinti. Döntés a kereskedelmi levelek illetékmentességéről. A közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának döntése szerint a kereskedelmi levelek illetékmentessége akkor is megszűnik, ha a levél tartalmát valamely beadványban vagy tárgyalási jegyzőkönyvben idézik. De ha a levél tartalmát nem egészen, hanem csak részben idézik, akkor a mentesség megszűnése csak az idézett részlet tartalmának alapulvételével járó illetékösszeg erejéig áll be. Használt tároló- és ászokhordók, valamint használt boroskádak vasúti fuvardíjának mérséklése. A MÁV 56.634. számú hirdetménye a szőlősgazdák hordó-és kádhiányának enyhítése érdekében folyó hó 1-től visszavonásig, de legkésőbb folyó évi november 30-ig a MÁV vonalain a 85 hektoliternél nagyobb űrtartalmú használt tároló- és ászokhordókra, valamint a 4 dl-nél nagyobb űrtartalmú hasznárkádókra: a) darabonkint történő szállítás esetén 20 %-os engedményt biztosít a díjszabásszerű díjéételekből ; b) kocsirakományokban való feladás esetén pedig a 9. osztály díjtételeit engedélyezi a díjszabásszerű 7. osztály helyett. A külön dohánykülönlegességi árudák megszüntetése. A pénzügyminiszter 119,690. sz. hirdetményével abból a célból, hogy a dohányzó közönségnek valamennyi belföldi dohánygyártmány beszerzését megkönnyítse, folyó évi október hó 1-től kezdve megszünteti a belföldi különlegességi forgalomban lévő dohánygyártmányoknak kizárólag a különlegességi dohányárudák "útján való árusítását. Ehhez képest folyó évi október 1-től kezdve valamennyi dohányárus árusíthatja a M. Kir. Dohányjövedék valamennyi belföldi dohánygyártmányát. Ezzel egyidejűen a pénzügyminiszter kiadta az általános, valamint a belföldi különlegességi forgalomban lévő, továbbá a nikotincsökkentett dohánygyártmányok eddigi árjegyzékeinek hatályon kívül helyezése mellett a belföldi dohánygyártmányoknak folyó évi október 1-én érvénybe lépő s az eddigi árakkal szemben változást nem jelentő új árjegyzékét, amelyet a Budapesti Közlöny folyó hó 19-i száma egész terjedelmében közölt. Dísztáviratok külföldre. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1937 október 1-vel dísztávirat szolgálatot rendszeresített egyrészről Magyarország, másrészről több külföldi ország közt. A külföldi országokban rendszeresített dísztáviratlapokat a közönség a budapesti központi táviróhivatal és a Budapest 62. sz. postahivatal táviratfelvételi osztályánál tekintheti meg. Bővebb felvilágosítással a postahivatalok szolgálnak. Szárítótelepre szállított, zöldség fuvardíjkedvezménye. A MÁV 56.636. számú hirdetménye a paksi állomásra szállított s onnan valamely környékbeli aszaló- és szárítótelepre irányított fokhagyma, karfiol- és tormaszállítmányokra, kocsirakományokban való feladás esetén a folyó év végéig a helyi árudíjszabás 8. osztályának díjtételeit engedélyezi rovatolás útján. KÖNYVISMERTETÉS. A mezőgazdasági termények átalakulása 1929—1936. években. írta : Sipos Sándor dr. (Különlenyomat a Magyar Gazdák szemléje ez évi júniusi számából.) A mezőgazdasági válság okairól és kihatásairól igen sok tanulmány jelent meg. Nélkülöztük azonban mindezideig a mezőgazdasági válságnak a mezőgazdasági termények átalakulása tükrében való bemutatását. Ezt a hézagpótló munkát hajtotta végre Sipos Sándor dr. fenti tanulmányában. A mezőgazdasági termékeknek az elmúlt 18 év alatt lefolyt áralakulását két részre osztva tárgyalja. Elsősorban az 1929—1933. évekre terjedő szakaszt, amely idő alatt bekövetkezett árzuhanások a magyar mezőgazdaságot példa nélkül álló válságos helyzetbe sodorták, azután a válságfordulót követő 1934—1936. években bekövetkezett kedvező áralakulást vizsgálja. A szerző érdekes módon a mezőgazdasági főtermények árindexeit a megfelelő évek terméseredményeivel párhuzamosan tünteti fel. Kimutatja a mezőgazdasági termények nagykereskedelmi árindexének eltérését az ipari áruk nagykereskedelmi árindexétől és ennek kapcsán rávilágít az agrárolló alakulására is. Befejezésül rámutat arra, hogy a legutóbbi évben létrejött árjavulás még nem áll arányban a gazdasági helyzetben bekövetkezett kedvező változásokkal. 1936. év végén ugyanis az agrárindex csak 78-on állott, vagyis 53 ponttal mélyebben az 1928. évi legmagasabb színvonalnál, míg az ipari index 121-es állásával csak 16 ponttal maradt el az 1928. évi tetőponttól. Sipos Sándor dr. tanulmánya értékes forrásmunka mindazok részére, akik az elmúlt gazdasági válság történetével foglalkoznak. fj könyv Törökországról. A hazánk és Kemál pasa — újtörökös nevén : Kamál Atatürk — megújhodott, nemzeti Törökországa közt egyre élénkülő gazdasági kapcsolatok mind szélesebb körök érdeklődését váltják ki turáni testvérnemzetünk legújabb történelme, szociális, gazdasági és kulturális berendezkedése iránt. Ezt az érdeklődést óhajtja kielégíteni vitéz Horváth Béla dr. fővárosi főjegyző, aki gazdának „Kamál Atatürk" címen most megjelent 200 oldalas könyve, amely részletesen foglalkozik a török-magyar gazdasági és egyéb kapcsolatokkal is. Vitéz József Ferenc kir. herceg előszava vezeti be a részben német forrásmunka alapján írt értékes könyvet. Megrendelhető a szerzőnél (Budapest, XI., Horthy Miklós út 30.), ára 420 pengő titkára a közmunkaváltság eltörlése ügyében terjesztett elő javaslatot és foglalkozott a vasárkiegészítőalap csökkentésének tervével. A gyűlés határozata értelmében az egyesület kérni fogja a földművelésügyi minisztertől a tervbe vett csökkentés elejtését. Részletesen tárgyalta az igazgatóválasztmány a családi munkabér és a többgyermekes mezőgazdasági cselédek és munkások anyagi támogatásának kérdését, amelynek kielégítő megoldása nemzeti és közgazdasági szempontból egyaránt szükséges és fontos. Erre a célra azonban sem a társadalmi kényszer, sem az olyanformán történő jogi rendezés nem alkalmas, hogy az egyes munkaadók közvetlenül fizessenek többet a többgyermekes cselédeiknek és munkásaiknak, hanem ehelyett családi bérkiegyenlítő alapot kellene létesíteni, amit a törpebirtokosok, valamint a mezőgazdasági cselédek és munkások amúgy is tervbe vett öregségi ellátásának kérdésével kapcsolatban lehetne megoldani. Szükséges azonban, hogy a kérdés országos és általános rendezése előtt pontos statisztikai adatokat gyűjtsenek arra nézve, hogy az egyes gazdaságokban milyen cselédkonvenciót és munkabért fizetnek és mennyi a kettőnél több, de 12 éven aluli cseléd-és munkásgyermek. A családi bérkiegyenlítő alapba minden birtokos és bérlő birtokának nagysága és kataszteri tiszta jövedelme szerint megállapítandó összeget fizetne be. Ez a teher azonban csak méltányos lehet, olyan, amilyet a mezőgazdaság mai helyzetében elviselhet. Intő példának kívánja az igazgatóválasztmány felhozni, az ausztriai állapotokat, ahol olyan nagyok a gazdaságok úgynevezett szociális terhei, hogy azokat a földbirtok elviselni képtelen, vitéz Roszter István báró országgyűlési képviselő kedvezményes árú mésztrágyakiosztást és a lovak kevésvérűségének veszedelmesen pusztító betegsége ellen erélyes óvóintézkedéseket sürgetett. Véniss Gyula téli gazdasági iskolai igazgató javaslatára és szentmártoni Radó Lajos elnök ajánlatára elhatározták, hogy a jövőben az egyesület lapja a gazdák egymás közötti értékesítését és beszerzését az egyesületi helyiségben felállítandó „Keresletkínálat" tábla segítségével is igyekszik előmozdítani. Gazdatársadalmi mozgalmak. Rovatvezető: Fabrieina Endre. A Vasmegyei Gazdasági Egyesület szentmártoni Radó Lajos országgyűlési képviselő elnöklésével szeptember 14-én tartotta igazgatóválasztmányi gyűlését, amelyen a választmányi tagok nagy számban jelentek meg. A gyűlésen üdvözölték Haidekker Andort, a vármegyei gazdasági felügyelőség új vezetőjét, majd Mását Ernő igazgató az egyesület működését ismertetve beszámolt a pótbikavásárról, a Szarvasmarhatenyésztő Egyesület fejlődéséről, a körmendi állatdíjazásról, a kölcsönvetőmag-akcióról és a mézexportvásárról. Bejelentette, hogy az egyesület az ősz folyamán tenyészbika- és üszővásárt, gyümölcskiállítást és kakasvásárt rendez, továbbá Pinkamindszenten téli gazdasági tanfolyamot tart és kedvezményes áron juttat tagjainak gyümölcsfaoltványokat, permetezőgépet és gyümölcsfavédelmi szereket. Horváth István 769 A gazdasszony a nemzetgazdasági életben. írta: Kovács dr.-né, Tüdős Ilona. A magyar falusi és tanyai gazdasszony tevékenysége — habár munkáját csendben végzi is — nagyjelentőségű tényező a nemzetgazdasági életben. A gazdálkodás több fontos ága az ő feladatkörébe tartozik, a baromfitenyésztés, sertéshizlalás, zöldség-és gyümölcstermelés, tojástermelés, tejkezelés, tejfeldolgozás stb. legnagyobb részben a gazdasszony munkája. Ezeknek a munkáknak a célszerű és hasznothajtó megoldása megkívánja a gazdasszonytól, hogy megfelelő tudással, szakértelemmel, gyakorlattal és szorgalommal rendelkezzék. A rátermettségen kívül tanítani és nevelni is kell ezekre a teendőkre, mert csak a céltudatos irányítás, tanítás és nevelés által érhetjük el azt, hogy a jövendő nemzedék gyakorlott, képzett gazdasszonyokat állíthasson a gazdasági élet sorompójába. Ezzel nemcsak az egyes gazdacsaládok erkölcsi és anyagi jólétét, szolgáljuk, hanem nagy mértékben alátámasztjuk az egész ország nemzetgazdasági jólétét is. * A gazdasszonyképzés napjainkban még messze mögötte marad a városi háziasszonyképzésnek, noha még ezen a téren is igen széleskörű tennivalók várnak megvalósításra. A városi háziasszonynak könnyebb a helyzete, mert ha akarja, van alkalma háztartási iskolában vagy tanfolyamon kiegészíteni a tudását. A falusi asszonynak csak igen ritkán van módja egy-egy vándortanfolyamot elérni. Pedig éppen a városi háztartás és a falusi-tanyai háztartás közötti különbség teszi leginkább megokolttá a gazdasszonyok szélesirányú kiképzését. A városi háziasszonynak könnyebb a dolga, mert a városi háztartás úgyszólván teljesen fogyasztó üzem. Feladata élelmezni, ruházni és gondozni a családot. A falusi-tanyai háztartás KÁLMÁN JÓZSEF MŰSZAKI ÉS GÉPKERESKEDŐ KÁLMÁN UTCA 14 Telefon: 114-006,117-189 Távirat: Medicagogép