Köztelek – 1938. 1-52. szám

1938-01-23 / 07-08. szám

XLVIII. évfolyam. Budapest, 1938 január 23. 7—8. (4288—4289) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik egyelőre hetenkint egyszer: vasárnap OMGE évi tagsági dij: 200 holdig ... 15 pengő 500 „ ... 30 1000 „ „. 60 2000 „ ._ 90 » 3000 ... 120­­, ezen felül ... 150 » Földbirtokosok, bér­lők és uradalmak Részvénytársaságok, szövetkezetek, vállalatok 90 P Egyéb tagok részére évi tagdíj 10 „ OMGE postatakarékpénztári csekkszámla száma: 10,399 Lappoltdíj OHOE-tagóknak: Negyed évre « pengő, fél évre 11 pengő, egész évre 20 pengő Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona Az egyesületi tanács felügyelete alatt A kiadásért felelős: Mitschenbacher Emil dr., az OMGE ügy­vezető­ igazgatója Felelős szerkesztő: Rothmeyer Imre Társszerkesztő: Dörschng Tibor Szerkesztőség: Budapest, IX., Köztelek­ u. 11. Telefon: 187—954 Kiadóhivatal: Budapest, IX., YUBI­nt 25. Telefon: 189—932 Előfizetési árak: „Rádiós gazdasági előadások" című füzettel együtt OMGE*tagoltalak : Negyed évre ... « pengő Fél évre 11 „ Egész évre 20 „ Előfizetőknek: Negyed évre 10 pengő Fél évre 18 „ Egész évre S2 „ Csehszlovákiába : Negyed évre 60 Ki Fél évre 00 „ Egész évre — 200 ,, Jugoszláviába: Negyed évre 120 dinár Fél évre 220 „ Egész évre — 400 „ Romániába: Negyed évre Sse­les Fél évre 160 „ Egész évre— _ ... 1200 „ Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 26,576 TARTALOM: 125 milliós kiviteli többlettel zárult mult évi külkereskedelmi mérlegünk. (Gr .­ dr.) Magyarország közgazgadsági viszonyainak 1937. évi helyzet­képe. (M. E. dr.) A mezőgazdaság bajai Amerikában. Tárca. (Keresztúri Pál.) ,,Alföldi gazdálkodás". (Bartossik Béla, — Gyárfás József, — Rohringer Sándor.) Leh­et-e degenerálással nemesíteni! (Frank Tivadar.) Javítsuk a magyar gyapjút? (Dischaka Győző dr.) Kútszivattyúk. (Kund Ede.) Burgonyaszárítás. (Bertsch Ottó.) Levélszekrény. (A különböző évszakokban történő bárányoztatás előnyei és hátrányai. ( Schandl József dr.) Törvények és rendeletek. Könyvismertetés,­­lazdatársadalmi mozgalmak. Hansen professzor (Hr.) Változás a földművelésügyi minisztérium lótenyésztési fő­osztályának vezetésében. (T. M.) Az OMK­E közleményei. Vegyes Közlemények. A gabonapiac helyzete. Állatpiaci szemle. A Külkereskedelmi Hivatal piaci helyzetjelentése. Tőzsde, kereskedelem. Szerkesztői üzenetek. AZ OMGE KÖZLEMÉNYEI. Gyűlések napirendje. Január 27-én, (csütörtökön) délután 5 órakor az OMGE adó- és pénzügyi bizottságának gyűlése az OMGE székháza tanács­termében. Tárgysorozat: 1. Az adó­felszólamlási bizottságok gazda­ tagjai­tól érkezett javaslatok és észrevéte­lek. (Előadó : Witthen Béla titkár.) 2. Hozzászólások. 3. Folyó ügyek. Január 28-án, (pénteken) délután 5 órakor az OMGE növénynemesítő bizottságának és a Magyar Növénynemesítők Országos Szövetségének növénynemesítő gyű­lése az OMGE székháza tanácstermé­ben. Tárgysorozat: 1. Az örökléstudo­mány újabb eredményei a növényneme­sítés szolgálatában. (Előadó: Szabó Zoltán dr. egy. ny. r. tanár.) 2. A takar­mányrépa magtermesztés szabályozása. Február 3-án, (csütörtökön) délután 5 órakor az OMGE gazdasági és szociálpolitikai bizottságának gyűlése az OMGE szék­háza tanácstermében. Tárgysorozat: 1. A bizottság újjáalakulása. 2. A mezőgazda­sági munkavállalók öregségi biztosítása. (Előadó : Rothmeyer Imre főtitkár.) 3. Hozzászólások: állandóan keres Export-célokra cinquantin-, pignolett-, putyi- és aprószemű fehér valamint időszerűen száraz, szokványminőségű tengerit, továbbá tavasz-, minőség- és szokvány - búzát. Dunántúli gazdaságoknak szabolcs- és pestvármegyei tagjaitól konvenció céljaira, rozsot legelőnyösebben szállít a MAGYAR IHEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE A KMM Debrecen Szombathely Szolnok Győr Lepsény Nyíregyháza Mai számunk 18 oldal 135 milliós kiviteli többlettel zárult múlt évi külkereskedelmi mérlegünk. Az Országos Központi Statisztikai Hivatalnak most közzétett kimutatása szerint az 1937. évben vámkülföldről való árubehozatalunk értéke 476 millió pengőre, vámkülföldre irányuló kivitelünk értéke pedig 601­1 millió pengőre emelkedett, vagyis az 1937. év külkereskedelmi mérlege az 1936. évi 67,9 millió pengővel szemben 125­1 millió pengős kivi­teli többletet mutat. Ez a nagy többlet a behoza­talnak közel 40 millió pengős emelkedése dacára, ki­vitelünknek 97­3 millió pengővel való növekedése következtében állott elő, ami elsősorban 1936. évi jó búzatermésünknek, továbbá a gabonaárak emel­kedésének, de ezenkívül egyéb mezőgazdasági ter­ménykivitelünk lényeges megnövekedésének a követ­kezménye. Sőt, ha a természet kedvezéséből 1937-ben is legalább olyan búzatermésünk lett volna, mint a megelőző évben, úgy az elért kiviteli fölösleg még lényeges további emelkedést mutathatott volna fel. Igazolja ezt 1937. évi kivitelünk egyes adatainak elemzése s az előző évekkel való összehasonlítása. Kivitelünk terén első helyen állott a búza 62,3 millió pengő értékben, míg 1936-ban búzakivitelünk 80,5 millió pengőt tett ki. A második helyet foglalja el érték sorrendben szarvasmarhakivitelünk 37­6 mil­lió pengővel, 107,000 darabbal, ami az előző évvel szemben több, mint 50%-os emelkedést jelent. Némi visszaesés mutatkozik sertéskivitelünkben, amely 24­3 millió pengőt tett ki az előző évi 25 millió pengővel szemben, sertészsírból és szalonnából pedig 18­9 millió pengő volt a kivitelünk az előző évi 20 millió pengővel szemben. Több, mint 19 millió pengőt jelent kukorica-és 19 millió pengőt rozskivitelünk, végül emelkedést mutat eleven és vágott baromfikivitelünk is 19­6 millióról 23­2 millió pengőre. A búza mellett örvendetesen emelkedett liszt­kivitelünk is, amely 583.000 g-t ért el. Ebből Ausztria 34%-ot, Németország 26%-ot, Olaszország és Finn­ország 10—10%-ot, Nagybritannia, Egyiptom és Norvégország egyenként 5—5%-ot vettek át. Búza­kivitelünkből Ausztriára 33, Olaszországra 29, Svájcra 25 % esett, míg a többi kisebb, tételekben egyes klírin­gen kívüli országok között oszlott meg. A rozskivitel­nek 73%-át vette át Ausztria, 12%-át pedig Finn­ország. Kukoricából 46% Dániába, 37­5% pedig Németországba került. Szarvasmarhakivitelünknek 76%-át, azaz 82,000 darabot Olaszország vette fel, Németországra 14%, vagyis 15,000 darab, míg Ausztriára mindössze 6%, azaz 6800 darab esett. Sertéskivitelünk 64%-át Ausztria, 20%-át Csehszlovákia, 15%-át Német­ország vette át, míg zsír- és szalonnakivitelünknek kétharmada Németországba s egynegyedrésze Cseh­szlovákiába irányult. Baromfikivitelünknek legfőbb piaca Nagybritannia volt, amelyre az egész kivitel­nek 40%-a esett, míg Ausztriába 27, Németországba 22 , Olaszországba 10% ment ki. Ha a külkereskedelmi mérleg behozatali oldalát vizsgáljuk, úgy azt látjuk, hogy behozatalunkban legsúlyosabb tétel gyanánt a fa szerepel 60-66 millió pengő értékben s itt az emelkedés a megelőző évvel szemben 13 millió pengőt tett ki. Azután sorra követ­kezik a nyersbőrbehozatal 29­5, a papírbehozatal 28, a gyapotbehozatal 27, a fémbehozatal 23, a nyers­olajbehozatal 20, a gépbehozatal 19, a szénbehozatal 16­5, a selyembehozatal 12­7 és a nyersvasbehozatal 11 millió pengővel. Külkereskedelmi mérlegünk 1928-ban, tehát 10 évvel ezelőtt még 385 millió pengős behozatali több­lettel zárult, amely azután a gazdasági válság hatása alatt fokozatosan csökkent, sőt 1931-ben már 31 millió pengő kiviteli többletünk volt, amit azonban főképpen a behozatal erős korlátozása idézett elő. Külkereskedelmi forgalmunk 1932-ben erősen össze­zsugorodott és ekkor 6 millió pengő volt a kiviteli többletünk. Azután 50 milliót meghaladó kiviteli többletünk volt még 1933-ban, 1934-ben és 1936-ban, a múlt év pedig 125­1 milliós rekorderedményt tüntet fel. A világháború utáni valutarendezést és a külföldi hitelforrások megnyílását követő időben az országba külföldről beáramló kölcsöntőkék természetesen kül­kereskedelmi mérlegünk passzivitását idézték elő s amikor az 1931. évi bankzárlat után a külföldi tőke­áramlás egyszerre megszűnt, a bekövetkezett válság a behozatalnak kényszerintézkedésekkel való korlá­tozását tette szükségessé. Közben kivitelünk foko­zásával sikerült az egyensúlyt helyreállítanunk, sőt most már jelentékeny kiviteli többletet is elérnünk. Az ország szempontjából legnagyobb jelentősége a fizetési mérleg alakulásának van, mert hiszen ez mutatja meg a külfölddel szemben fennálló követe­léseink és tartozásaink arányát. A fizetési mérleggel azonban legszorosabban összefügg a külkereskedelmi mérleg alakulása is, minthogy nemzetközi fizetési mérlegünket mással, mint árukivitellel alig tudjuk kiegyenlíteni, eltekintve az idegenforgalom révén az országba beáramló, de aránylag — sajnos — nem nagy mennyiségű külföldi fizetési eszközöktől. Ha tehát kiviteli többletünk a múlt évben ilyen tekin­télyes összegre emelkedett, ez mindenesetre előnyö­ m szám­ára 80 fillér

Next