Külgazdaság, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 3. szám - Gordos Árpád: Tőkés részvételű gazdasági vállalkozások a szocialista országokban

1974 nyarára 120-ra emelkedett e beruházások száma, majd a dinamika lassult, és 1976 elejéig 145 külföldi részvételű vállalat alakult. A nyugati cégek jugo­szláviai befektetései 1973 elején 140 millió dollárt, 1976 elején mintegy 200 mil­lió dollárt tettek ki, és az átlagos tőkerészesedés 20 százalék alatti volt. A kül­földi cégek közül az NSZK vállalatai voltak a legaktívabbak, de a befektetések a Guardian londoni napilap 1974. júliusi közlése szerint összértéküket illetően elmaradtak az amerikai és az olasz vállalatoké mögött. Említésre méltó, hogy NDK-beli és csehszlovák vállalatoknak is vannak tőkebefektetései Jugoszlá­viában. A beruházások ágazati megoszlását tekintve szembetűnő, hogy az ipar részaránya domináns, a mezőgazdaság és a turizmus részesedése néhány száza­lékos. Az iparon belül a fémfeldolgozó iparban, különösen az autóiparban kon­centrálódott a beruházások mintegy fele. A vegyipar részesedése közel 20 szá­zalékos, ez azonban tovább emelkedik, mivel a Daw Chemical és az INA 700 millió dollár költségű petrolkémiai üzem építésére társult. Jugoszláv értékelé­sek a közelmúltig a külföldiek beruházásait nem tartották kielégítő mértékű­nek, a beruházások szétaprózódtak, nem támasztották alá a területfejlesztési el­képzeléseket, a külföldi apport zöme a második vonalbeli technológiát képvise­lő beruházási eszköz, licenc és know-how formájában realizálódott. Ezek a ta­pasztalatok tükröződtek az 1976. évi rendeletmódosításban. A megszorítások, a munkástanácsok szerepének erősítése arra enged következtetni, hogy a Jugo­szláviában alapítandó vegyes vállalatok számának korábbi ütemű növekedésé­vel nem lehet számolni. A román eredmények — 1976 elejéig mintegy hat vállalat alapítása — azt mutatják, hogy a kialakított rendszert a nyugati felek életképesnek ítéli! A vállalatok tevékenységi területe — komputerek perifériális elemeinek, ak­rilizálnak, proteines élesztőnek, gyógyszeripari, elektromos berendezéseknek a gyártása — arra enged következtetni, hogy a termelő tevékenységet végző ve­gyes vállalatok engedélyezése során a szelektív fejlesztési célokat érvényesíteni tudták. A vegyes vállalatok közül nagy sajtóvisszhangot kapott a Citroennel tervezett, évi 130 ezer darab kapacitású, új típusú személyautót gyártó üzem építésére létrehozott társulás. A román szabályozás feloldotta a belső irányítási rendszer (például árrendszer) sajátosságaiból adódó problémákat. A vegyes vál­lalat devizakülföldi státusza ugyanakkor más jellegű problémákat szülhet a ro­mániai vállalatokkal folytatott kapcsolatokban, hiszen a külkereskedelmi áron történő vétel és eladás többlet adminisztrációt okoz, és szükségszerű a lej­ szám­lák kezelése a valutában történő kalkulációs bázis mellett. A centrális gazda­ságszervezés a vegyes vállalatok alapításában Jugoszláviában tapasztalt számos negatív jelenséget kiküszöbölt, ugyanakkor a vállalati kezdeményező készség visszafogottsága a további alapításoknál, illetve működésnél hátrányokat okozhat. A magyar vegyes vállalati szabályozás Magyarországon a külföldi részvételű gazdasági társulások jogi szabályo­zását az 1970. évi 19. számú törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter a 28/1972. számú rendelettel teremtette meg, amelyet a 7/1977. számú PM-rendelet módosított. A hazai vegyes vállalati koncepció a technikai fejlődést és az export bővítését helyezi előtérbe a forrásbevonással szemben. Külföldi részvételű gazdasági társulás létrehozása akkor indokolt, ha más együttműködési formában a szellemi tulajdon átvétele, alkalmazása, a

Next