Külgazdaság, 1998 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 11. szám - Antalóczy Katalin-Mohácsi Kálmán-Voszka Éva: Sok kicsi sokra megy? A magyar tőkeexport jellemzőiről
4. táblázat A működőtőke-áramlások alakulása A tőkeexport gyors növekedését több - egymással is szoros kapcsolatban lévő - tényező együttesen segíti elő: a magyar gazdaság általános állapotának javulása, a vállalkozói szféra stabilizálódása, tőkeerejének növekedése (összefüggésben a Magyarországra eddig beérkezett működő tőkével is), a külföldi befektetési lehetőségek szaporodása, a globalizálódó világgazdaságban a terjeszkedés, a növekedés kényszere és a hazai szabályozási környezet alakulása. Most ez utóbbit vesszük közelebbről szemügyre, majd a befektetések, ezen belül is a közép-kelet-európai országokba irányuló tőkekivitel statisztikai jellemzőit ismertetjük. A hazai szabályozási környezet 1995 végéig a magyar cégek külföldi beruházásait, vagyis a működőtőke-kivitelt meglehetősen bonyolult és áttekinthetetlen engedélyezési procedúra előzte meg. Az 1974-ben elfogadott és többször módosított II. Devizakódex alapján az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium mint devizahatóság együtt bírálták el a benyújtott kérelmeket, s tételesen engedélyezték a külföldi vállalatalapítást. A kilencvenes évek második harmadától ez az eljárásrend egyre kevésbé felelt meg a hazai vállalkozói igényeknek és a nemzetközi elvárásoknak. Többévi előkészítő munka után az országgyűlés 1995-ben fogadta el a devizáról szóló XCV. törvényt, amely 1996. január 1-jétől lépett életbe. Az új devizakódex a nemzetközi szervezetek előírásaival összhangban hosszú távon is kiszámítható, átlátható, stabil feltételeket kínál, jelentősen liberalizálva a tőkekivitelt, s leegyszerűsítve a külföldi vállalatalapítást - a törvény szövege szerint a közvetlen vállalkozás szerzését. 1996 elejétől a devizabelföldiek utólagos bejelentési kötelezettséggel, külön engedély nélkül alapíthatnak külföldön kft.-ket, rt.-ket vagy szerezhetnek résztulajdont társaságokban, s nem kell engedély a külföldi fiókalapításhoz és bővítéshez, a vállalkozás megszüntetéséhez sem, ha a befektető, illetve a befektetés megfelel az alábbi, törvényben előírt feltételeknek. • A megszerzendő részesedés arányának meg kell haladnia a külföldi vállalkozás alap- vagy törzstőkéjének (ennek hiányában vagyonának) tíz százalékát. Ha a devi Megnevezés 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 I—III. Külföldi működőtőke-befektetések Magyarországon* (millió dollár) 1614 1641 2481 1320 4570 2040 2107 468 Növekedés (Előző év azonos időszaka ( 100%) -101,7 151,2 53,3 346,2 44,6 103,3 n. a. Magyarországi vállalatok külföldi működőtőke-befektetései * * (millió dollár) 26,4 25,9 14,5 33,2 14,8 58,2 371,1 139,6 Növekedés (Előző év azonos időszaka - 100%) -98,1 55,9 229,0 44,6 393,2 637,8 311,4 * Készpénzben beérkezett működő tőke, apport, tulajdonosi hitel. Forrás: MNB. ** Forrás: 1991 és 1995 közötti adatokra Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, 1996-tól Magyar Nemzeti Bank. 1995. évi XCV. törvény a devizáról. (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg.) 1998. január 1.