Külgazdaság, 2003 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 3. szám - Körkérdés az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól - III. rész. Válaszolnak: Antalóczy Katalin, Botos Katalin, Fertő Imre, Inotai András, Karsai Gábor, Karsai Judit, Kiss Judit, Máté Dániel, Petschnig Mária Zita, Rába András, Richter Sándor, Sass Magdolna, Várhegyi Éva
4 Külgazdaság, XLVII. évf., 2003. március Körkérdés az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól - III. rész Az EU-hoz történő csatlakozás közeledtével egyre fontosabbá válik a kérdés, hogy a belépés után a gazdaság szereplőinek és a lakosságnak milyen közvetlen, gyorsan érvényesülő gazdasági és társadalmi hatásokkal, változásokkal, új helyzetekkel kell számolniuk. Azoknak az akár kedvező, akár kedvezőtlen fejleményeknek a számbavételét kérjük, amelyek különböző intenzitású érvényesülésével a belépés másnapjától lehet vagy kell számolni, és amelyek a vállalkozások és a lakosság számára fontos területeket érintenek. A csatlakozásra való felkészülés egyik eleme az, hogy a szakértők minél több oldalról vegyék figyelembe ezeket a hatásokat. A hatások lehetséges köre igen széles, közülük sorolunk fel néhányat a teljesség igénye és a hozzászólásokban érintett kérdéskörök korlátozásának szándéka nélkül. Ilyen lehet az ár- és béralakulás, a foglalkoztatottság és munkaerő-migráció, a versenyhelyzetek és a piacra jutás, a kamatok, a gazdasági növekedés, a működőtőkebeáramlás, a makrogazdasági egyensúly, a nyertes és vesztes területek, az életminőség, a jóléti ellátások, az EU-előírások bevezetésének hatásai. * Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa Az elmúlt közel másfél évtizedben a külföldi működőtőke-befektetések jelentős szerepet játszottak a magyar gazdaság életében, így nagyon fontos kérdés, hogy Magyarország EU-csatlakozása után mire számíthatunk ezen a területen. Lesz-e robbanásszerű növekedés (amelyet korábban sokan prognosztizáltak), vagy továbbra is meg kell elégednünk az utóbbi években 2 milliárd euró körül stagnáló értékkel? Az európai gazdasági együttműködési rendszerhez később csatlakozott országok (például Portugália, Spanyolország) tapasztalatai alapján reménykedhetnénk az előbbi forgatókönyvben. Ugyanakkor Magyarország és például Portugália csatlakozási körülményei között alapvető eltérések vannak. Mások a világgazdasági feltételek, a történelmi, gazdasági adottságok, és - szélességében és mélységében is - más az európai integráció. Portugáliában rövidebb idő telt el a külföldi működőtőke-befektetések szabályozásának liberalizálása és az Európai Közösséghez történő csatlakozás között, az előbbi ek számunkban a lapzártáig beérkezett válaszok harmadik részét közöljük.