Külgazdaság, 2003 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 12. szám - Antalóczy Katalin-Sass Magdolna: Működőtőke-befektetések és a külkereskedelem modernizációja - nemzetközi kitekintés és hazai tapasztalatok
tradicionális alapanyag- és feldolgozóipari, valamint szolgáltató szektorokat is (a mezőgazdaságot, a textil- és ruházati ipart, a turizmust, a bankszektort). A technológiai változások sebessége gyorsuló: azoknak a vállalatoknak, amelyek nemzetközileg versenyképesek kívánnak maradni, rendelkezniük kell mind a technológiák hatékony használatához, mind a fejlesztéshez szükséges ismeretekkel. Az innovációban élen járó vállalatoknak többet kell fordítaniuk az új ismeretek létrehozására, de a követőknek is fel kell zárkózniuk, és használniuk kell az új tudást. Ennek egyik legfontosabb következménye, hogy a kutatásintenzív tevékenységek gyorsabban terjednek mind a termelésben, mind a kereskedelemben, a fenntartható gazdasági növekedés pedig növekvő mértékben kívánja meg nemcsak az új technológiák termeléshez történő illesztését, hanem a hozzáadottérték-láncban felfelé történő elmozdulást is. A legmélyrehatóbb változások napjainkban a kommunikációs és információs technológiákból erednek. Bár a telegráf, a telefon és a számítógép is jelentős vívmány volt, mégis eltörpült a jelenlegi telekommunikációs fejlődés mellett. Az új technológiák nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi és kulturális életre is meghatározó hatással vannak. Az információk nagyon alacsony költséggel továbbíthatók szinte bárhová a világban. [A Világbank számításai szerint egységnyi információ optikai kábeleken történő továbbítása ma például tizedébe kerül az 1975-ös költségeknek (World Bank, 1998).] A gazdasági tér szűkülése és a változó versenyfeltételek. A szállítás és a kommunikáció technikai fejlődése a gazdasági tér drámai szűkülését eredményezte. Az országoknak sokkal intenzívebb és közvetlenebb versennyel kell szembenézniük, mint korábban valaha, s jelentősen átrendeződtek komparatív előnyeik is. Maga a verseny természete is megváltozott az új termékek rendkívül gyors bevezetésével, a rövidebb termelési ciklussal, a keresletre, fogyasztói igényekre történő rugalmas reagálással. A fenti fejlemények vállalati szinten új vállalatirányítási, szervezési formákat és technikai ismereteket kívánnak. A legtöbb esetben ez a hierarchia csökkenéséhez, hálózatosodáshoz és a kapcsolódó vállalatokkal való szorosabb kooperációhoz vezet. Nemzetgazdasági szinten az új fejlemények megkívánják a nemzetközi információáramlás felé történő erőteljes nyitást, a kapacitások ilyen irányú fejlesztését. Csak azon országok léphetnek tovább a hozzáadottérték-láncban, amelyek képesek ezt megtenni. Változó gazdaságpolitikai attitűd. A gazdasági tér szűkülése elavulttá tette a hagyományos gazdaságpolitikai eszközöket és stratégiákat, az információáramlás pedig lehetőséget nyújt a többi kormány politikájának megismerésére. Nemzeti szinten széles körűvé vált a kereskedelmi akadályok csökkentése, megszüntetése, a belső piacok deregulációja, a privatizáció, a tőkeáramlások liberalizálása. Nemzetközi szinten pedig hatékonyabbá vált a szabályozás, és megkezdődött harmonizációja is. (Az Uruguayi forduló eredményeként például bevezették a szellemi tulajdon közös, szigorúbb védelmét, az ISO standard mára a nemzetközi termelésben és kereskedelemben való részvétel előfeltételévé vált stb.) Megváltozott a kormányok működőtőke-befektetésekhez, multinacionális vállalatokhoz való viszonya is. A működőtőke-befektetéseket ma már nem tiltják, sokkal inkább ösztönzik. A liberalizálás mára olyan, sokáig a külföldiek elől elzárt ágazatokra is kiterjedt, mint a telekommunikáció, szállítmányozás, energiaellátás és -elosztás. Számos regionális megállapodás (EU, NAFTA, ASEAN, MERCOSUR) csökkentette a működőtőke-befektetések előtt álló akadályokat, ösztönözve a régión belüli működőtőke-áramlást. Hasonló egyezmények születtek multilaterális szinten is - mindez a korábbiaknál sokkal kedvezőbb környezetet teremtett a külföldi befektetők számára. A fenti jellemzőkkel bíró környezetben a növekedés elengedhetetlen feltétele a nyitott nemzetközi piacokon való versenyképes szereplés, vagyis a versenyképes export. Nemzetközileg elfogadott módszer egy adott ország exportszerkezetével mérni a gazdaság modernizációját, technológiai színvonalát, annak változását, mert a rá vonat-