Külgazdaság, 2003 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 12. szám - Antalóczy Katalin-Sass Magdolna: Működőtőke-befektetések és a külkereskedelem modernizációja - nemzetközi kitekintés és hazai tapasztalatok
kozó adatok egyszerűen hozzáférhetőek, tükrözik egy adott ország technológiai stratégiáját, illetve a különböző exportszerkezeteknek különböző növekedési kilátásai és egyéb tevékenységekre történő tovaterjedési hatásai vannak. A technológiaintenzív exportszerkezet fenntarthatóbb, és nagyobb a haszna (Lali, 2001 b, 3. o.). A versenyképes export technológiai összetétele gyorsan változik. Ezt illusztrálja a világkereskedelem változó struktúrája. Az elmúlt években egyértelmű tendencia volt, hogy a feldolgozóipari termékek exportja gyorsabban nőtt, mint az alapanyagoké. A feldolgozóipari árucikkeken belül pedig gyorsan emelkedik a technológiailag komplexebb termékek részaránya. 1. box A feldolgozóipari termékek kategorizálása A feldolgozóipari árucikkek technológiai intenzitásuk alapján történő kategorizálását az OECD alakította ki a K+F kiadások forgalomban való részesedése alapján, így három termékcsoportot hoztak létre. Low-tech termékek: a K+F kiadások aránya 2 százalék alatt van. Ide tartoznak a textil-, a ruházati, a cipőipari termékek, a sportcikkek, valamint az egyszerű fémtermékek. Medium-tech termékek: a K+F költségek aránya 2-5 százalék között van. Ebbe a csoportba tartoznak az egyszerű elektronikai termékek, a vegyipari cikkek, a közlekedési eszközök, valamint a legtöbb ipari gép. High-tech termékek: a K+F költségek aránya 5 százalék vagy annál magasabb. Ebbe a körbe sorolódnak a fejlett elektronikai termékek, egyes gyógyszeripari és finomvegyipari termékek, valamint az űrkutatáshoz kapcsolódó áruk. A medium-tech és a high-tech termékek a feldolgozás szempontjából egyaránt komplexnek tekinthetők, jelentős különbség azonban, hogy a medium-tech termékek technológiája nem változik olyan gyorsan. A komplex (high-tech és medium-tech) feldolgozott termékek a világkereskedelem legdinamikusabb elemei, az 50 leggyorsabban növekvő termék 60 százalékát teszik ki. A világkereskedelem vezető négy terméke high-tech elektronikai cikk, ez a négy termék tette ki a világkereskedelem növekedésének 30 százalékát 1980 és a kilencvenes évtized vége között. A high-tech és medium-tech termékek csoportja a világexport növekményének háromnegyedére rúgott, és nagyjából a fele volt a teljes feldolgozóipari exportnak már 1995-ben is. Mindez azt jelenti, hogy a technológiailag komplex termékek piacai gyorsabban nőnek, mint az egyéb cikkeké, keresleti árrugalmasságuk a termékinnováció és a termelékenység növekedése miatt magasabb. Ilyen struktúrával, ezen termékeknél megszerzett versenyképes pozícióval egyszerűbb fenntartani az export növekedését, mint a tradicionális, erőforrás-orientált termékstruktúra esetén. Ma még lehetséges exportbővülés a hagyományos termékcsoportokban is, ha ezen belül dinamikus árukra specializálódik egy ország. Néhány low-tech (cipőipari, ruházati) termék -bár az irántuk megmutatkozó kereslet viszonylag lassan nő, és a technológiai változások is csekélyek - exportja mégis gyorsan emelkedik, elsősorban az alacsony bérköltségű országokba történő termeléskihelyezés miatt. A forgalom növekedése azonban - ahogy az átstrukturálódás végbemegy - lassul. Ráadásul az ilyen termékek versenyképességi pozíciója rendkívül sebezhető a versenytársak könnyű piacra lépési lehetőségei miatt. A folyamatos piacra lépés - sőt már ennek elvi lehetősége is - lenyomja az árakat, az új termelők megjelenése pedig túlkínálatot okoz. A low-tech árucsoporton belül is lehetség