Külgazdaság, 2008 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1-2. szám - Körkérdés a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásairól. Válaszolnak: Bartha Attila, Belyó Pál, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csáki György, Csermely Ágnes, Erdős Tibor, Hamecz István, Inotai András, Kalotay Kálmán, Karsai Gábor, Kovács Árpád, László Csaba, Losoncz Miklós, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Pitti Zoltán, Sass Magdolna, Szabó Katalin
Külgazdaság, LVI. évf., 2008. január-február (481. o.) Körkérdés a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásairól Magyarországnak az EU-hoz újonnan csatlakozott többi tagországhoz képest jelentősen lassúbb gazdasági növekedése időszerűvé teszi e helyzet hosszabb távon érvényesülő tényezőinek számbavételét. Körkérdésünk tehát nem a folyamatban lévő államháztartási kiigazítás rövid távú hatásaira, hanem a gazdasági növekedés hosszú távú feltételeire vonatkozik. E problémakörhöz kapcsolódó véleményeket közlünk, egyebek között arról, hogy a működőtőke-import, a munkaerő-piaci helyzet és a szakképzettség, az adó-és járulékrendszer, a gazdaságösztönzési programok, az EU-források igénybevétele, valamint az intézményi és szabályozási feltételek milyen növekedési kilátásokat alapoznak — alapozhatnak meg a következő években Magyarországon. Bartha Attila, a KOPINT-TÁRKI kutatási igazgatója MÉRSÉKELTEN VONZÓ ÜZLETI KÖRNYEZET, FOGLALKOZTATÁSI ÉS INTÉZMÉNYI PROBLÉMÁK 2008 elején a magyar gazdaság tartós növekedési problémái nyilvánvalóak. Bár a fiskális kiigazítás 2007-re koncentrálódott, a keresletkorlátozó intézkedések tompulásával sem várható, hogy Magyarország visszatérne az 1997-2005 közötti, 4 százalék fölötti növekedési trendhez. Jelenleg a hosszú távú növekedés 2-3 százalék között becsülhető, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság fejlettsége a közeljövőben érdemben nem közeledik az Európai Unió gazdagabb, nyugat-európai tagállamaihoz. Ezzel Magyarország negatív kivétel a közép-európai térségben, ahol Lengyelországtól Szlovéniáig minden más országban dinamikus felzárkózási folyamatot figyelhetünk meg. A növekedéselmélet és a feltételes konvergencia tézise, illetve a kapcsolódó empirikus vizsgálatok alapján természetesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózás nem automatikus. Cseppet sem triviális azonban, hogy miért éppen a magyar reálgazda-