Külkereskedelem, 1957 (1.évfolyam, 1-3. szám)

1957 / 1. szám - Baczoni Jenő: A "KÜLKERESKEDELEM" megjelenéséhez

л • . v-t iL 1) M A KÜLKERESKEDELEM megjelenéséhez Közhelyet ismétlek, ha rámutatok arra, hogy kevés olyan ország van, amelynek gazdaságában a külkereskedelem, a nemzetközi munkamegosz­tás, a nemzetközi gazdasági kooperáció olyan je­lentőséggel bír, mint a magyar gazdaságban. A felszabadulást követő években a magyar külkereskedelem hatalmas feladatokat oldott meg. Megteremtettük az állami külkereskedelmi monopólium alapján a szocialista magyar külke­reskedelmet, és az újonnan született állami kül­kereskedelmi vállalatok megállották a helyüket. Összehasonlítást téve más országokkal, nyugod­tan mondhatjuk, hogy kevés ország van, amely­nek külkereskedelme az 1946 utáni időszakban a miénkhez hasonló arányban fejlődött. Akár a nemzeti jövedelem növekedéséhez mérjük külke­reskedelmünk fejlődését, akár a forgalom volu­menének növekedését tekintjük önmagában, akár a piaci kapcsolatok bővülését vizsgáljuk, az elért eredmények jelentősek. Ezek az eredmények nagyon nehéz feltételek között születtek, s mindnyájan tudjuk azt is, hogy a célkitűzések mögött elmaradtunk és munkánk­ban még igen sok a hiba és a hiányosság. Népgazdaságunk egészséges fejlődésének egyik alapvető kérdése, hogyan állja meg a kül­kereskedelem a helyét a nemzetközi versenyben, hogy elégíti ki a népgazdaság importszükségle­teit, hogyan befolyásolja hatásos módon a nem­zetközi tapasztalatokon alapuló ismereteivel, ter­melésünk korszerű, gyors fejlesztését; hogyan válik a szocialista világpiacon belüli együttmű­ködés mind értékesebb, aktív tagjává; hogyan járul hozzá a­ kereskedelmi, gazdasági kapcsola­tok ápolásán keresztül a népek közötti békés együttélés megvalósításához. Mindezek a feladatok helytállást követelnek a napi külkereskedelmi operatív munkában. De ennél nagyobb követelményeket is támasztanak. Széleskörű ismereteken alapuló, kulturált külke­reskedelmi munkára van szükség, amely méltóan képviseli Magyarországot a nemzetközi fórumo­kon, amely átfogó népgazdasági szemlélettel, ala­pos és sokágú gazdasági tudással hangolja össze gazdasági fejlődésünk igényeit a piaci lehetősé­gekkel és követelményekkel. A magyar állami külkereskedelmi vállalatok „világcégek" — és a rang kötelez. De vállala­taink nemcsak nemzetközileg jelentős vállalatok, amelyeknek gazdaságosan, nyereséggel kell dol­gozniuk, hanem népgazdaságunk alapvetően fon­tos szektorában a gazdasági tanácsadók, ösztön­zők, szervezők szerepét is be kell tölteniük. Mindezek a követelmények azt a feladatot róják ránk, hogy szélesítsük tájékozottságunkat, rendszeresen vitassuk meg elvi és jelentős gya­korlati kérdéseinket, elemezzük munkánkat, kí­sérjük figyelemmel a piacok helyzetét, a nemzet­közi gazdasági eseményeket, a gazdasági irodal­mat. De szükségessé teszik azt is, hogy legyen olyan fórumunk, amelyről hangot adhatunk prob­lémáinknak, amelyről szólhatunk belföldi part­nereinkhez és nagyobb nyilvánossághoz juttat­hatjuk a külkereskedelmi munkát. Szükséges, hogy teret, nyilvánosságot kapjanak a jó gondo­latok, javaslatok; szükséges, hogy vitázzunk ne­héz kérdéseinkről és bíráljuk a hibákat, hiányos­ságokat.­­ Ilyen fórumnak kívánjuk mindnyájan ezt a régebb idő óta szorgalmazott lapot, amely a kül­kereskedelem szerkesztésében, a külkereskedelmi dolgozók aktív részvételével most indul meg.

Next