Külkereskedelem, 1964 (8.évfolyam, 1-12. szám)

1964 / 1. szám - Gondolatok a külkereskedelem előtt álló feladatokról

­­ zükségességét veti fel. A színvonalasabb közgaz­asági munka nem több kiadványt jelent, de nem egy osztály vagy csoport élesen körülhatárosan-5 gondja, problémája.. A külkereskedelem felada­ti a maguk egészében közgazdasági tartalmúak, az gazdasági szemléletet, gondolkodásmódot igé­yelnek. Fel kell számolni a jelenleg még nagyon gakori „pillanatnak élő" szemléletet és a keres­edelempolitikailag megalapozott, távlati elgondo­lsokon nyugvó munkát kell a helyébe ültetni. Ter­mészetszerűleg ehhez hozzátartozik az is, hogy a állalati közgazdasági osztályok munkájának is na­yobb súlyt kell kapnia. A célokat világosan látó özgazdasági gondolkodásmód elsajátítása nagyon­­k területen tudna hathatósan segíteni. Csak né­ány problémát felsorolandó, ilyen az adottságain­at figyelembe vevő, helyes külkereskedelmi gyárt­mány-összetétel kialakítása, a nemzetközi munka­megosztásba való hatékonyabb bekapcsolódás, a tervezett piackutatás — lehetne folytatni a felso­rlást, a végső konklúziók változatlanul megma­jolnak: a külkereskedelem előtt álló, az eddigieknél lég­nagyobb feladatok végrehajtása csakis szín­onalasabb közgazdasági munkával valósulhat meg. Az export-árualapok bővítése a külkereskedelem lőtt álló, megnövekedett feladatok megvalósítása idekében országon belül is „piackutatást" tesz sükségessé. Eddig elhanyagolt, olyan rejtett tar­ulékok feltárását is napirendre kell tűzni, mint mit például a szövetkezeti, eddig igénybe nem vett raalapok jelenthetnek. F­ejleszteni kell tehát a munkamódszereket, jobban, kulturáltabban kell dolgozni. A jobb, kulturáltabb munkának azonban tehnikai feltételei vannak. Kulturált munkavég­és kulturált munkakörülményeket igényel, és ez jlenleg nincs biztosítva, néhány kivételtől elte­intve, ha a külkereskedelmi vállalatok elhelye­ését, az ebből adódó munkakörülményeket néz­ük. Eredményként kell elkönyvelni, hogy e tényt is már nemcsak az érdekeltek látják ilyen súlyos­ak, de a döntésre hivatott külső szervek is. Ugyan­csak gyors cselekvést követelnek meg az ügyvitel, adminisztratív munka elavult módszerei. Sokan joggal vetik fel, hogy az adminisztratív és kisegítő dolgozók aránya a külkereskedelmi apparátuson belül nagyon magas, amin e munkák gépesítésével lehet változtatni. A „kisipari", rengeteg időt rabló munkamódszerek lassúvá, pontatlanná teszik az adatfeldolgozást, vontatottá a számszerű értékelés elkészítését. Mindez elég nyomós érv lenne a gé­pesítéshez, de tegyük hozzá, hogy népgazdaságunk fejlettségének abba a szakaszába érkeztünk, amikor a gépesítés a munkaerő­hiány leküzdésének úgy­szólván egyedüli útja. Nőnek a feladatok és e növe­kedéshez biztosítani kell azokat a megfelelő szer­vezeti formákat, amelyek ezt nem gátolják, ellen­kezőleg: elősegítik. A külkereskedelemben az utóbbi időben sokol­dalú kezdeményezések bontakoznak ki a munka jobb szervezeti és tartalmi megalapozása érdeké­ben. A sokoldalú kezdeményezésekre csakúgy, mint a jobb munkára nagy szükség lesz az 1964-es esz­tendőben. Az ez évi terv az 1963-as év teljesítésének százalékában a kivitelnél 6,8, a behozatalnál 7,4 szá­zalékos emelkedést irányoz elő. E feladatok is jelen­tenek némi feszítettséget, de még inkább erőfeszíté­seket követelnek a kitűzött célok, ha részleteiben vizsgáljuk őket. Például a gépipari és finommecha­nikai export, hiszen itt az emelés globálisan 12 szá­zalékot tesz ki. A tervfeladatok nagyok, de nem teljesíthetetlenek. Nagyok, miután feltétlenül csök­kenteni kell a fizetési mérlegben jelentkező passzí­vumot és e célkitűzés nem kis munkát ró a külke­reskedelmi apparátusra, de ugyanakkor nem jelent legyőzhetetlen nehézségeket. A teljesíthetőség kri­tériuma a jobb, szervezettebb, átgondoltabb külke­reskedelmi munka és a népgazdaság többi ágazata részéről az eddiginél nagyobb segítségnyújtás. Az eddig elmondottak teljességre való törekvés nélkül felvetették a legfontosabbnak ítélt problé­mák egy részét a megoldások részletekbe menő ki­dolgozása nélkül. De ha gondolatok ébresztésére alkalmas volt a felvetés, úgy célját elérte­ a lap minden olvasójának A SZERKESZTŐSÉG e­red­ményekben gazdag, boldog új esztendőt kíván .

Next