Külkereskedelem, 1971 (15.évfolyam, 1-12. szám)

1971 / 1. szám - A Kamara közgyűlése után

A Kamara közgyűlése után A Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységének köre együtt szélesedik a magyar gazdaság fejlődésével és a tagvállalatok önállóságának növekedésével. A Ka­mara harmadik közgyűlésén — ahol 308 tagvállalat vett részt, szemben a tavalyi 266-tal — a tevékenységi kör felfogásáról sok szó esett. Érthetően, hiszen ma már a kamarai tagvállalatok az összes exportra ter­melt érték mintegy 73 százalékát állítják elő, és mert a kamarában a termelés és az értékesítés egyaránt képviseletet nyert. S ma már a kérdés úgy vetődik fel — túl az érdekvédelmen —, hogy nemcsak a vállalatok véleményét, érdekeit kell a felsőbb szervekhez továb­bítania, hanem fokozottan szükség van arra, hogy a felülről kiadott feladatokra mozgósítsa a vállalatokat. A két érdeknek — a vállalatinak és az államinak — szinkronban kell lennie a Kamara tevékenységében, akárcsak a gazdasági életben. A közgyűlési vitában ezért az egyik központi kérdés a­ Kamara jövőbeni feladata volt. A tagvállalatok ré­széről felszólalók és a bizottságok elnökei nagyon konkrét és eléggé körülhatárolt igényekkel léptek fel. Javasolták például, hogy a Kamara hangolja össze a vállalatok külföldi tevékenységét, hogy ne a külpiacon találják magukat egymással szemben, vagy ne ott ke­ressenek új piacot és beszerzési forrást, ahol már egy magyar vállalat működik. Többnyire nehéz megoldani nagyobb piaci feladatok teljesítése során a fővállalko­zó problémáját. Még nehezebb egy ilyen komplex fel­adatban érdekelt több tárca és külkereskedelmi válla­lat együttműködését megszervezni. Ezt is a kamarától várják. Előtérbe került a vállalatok közvetlen kapcso­lata más országok, elsősorban a szocialista országok­­ hasonló profilú vállalataival. Ez mind a piackutatás, az előnyös beszerzés szempontjából, mind pedig a vál­lalatok közvetlen termelési, értékesítési kapcsolatainak fejlődése szempontjából rendkívül fontos. A külföldi országokban levő kamarai képviselők ebben sokat se­gíthetnek, s a tagság várja is ezirányú tevékenységü­ket. De legalább ilyen fontos a vállalatok kapcsolatá­nak, koordinált tevékenységének előmozdítása az or­szágon belül. Mint valaki megfogalmazta a közgyűlé­sen: „a Kamara maradjon híd valamennyi népgazda­sági ág között". Egyik oldalon áll a tagvállalatok igénye, és a válla­latok az eddigi hatékony munka kiegészítéseként újabb és újabb problémák megoldását követelik. A másik ol­dalon, de nem vele szemben van az állami vezetés igénye a kamarától. A közgyűlésen dr. Tímár Má­tyás a kormány nevében aláhúzta, hogy több síkon várnak segítséget a kamarától. A szervezet és tagsága sokat segíthet a kormányközi megállapodások, a táv­lati együttműködési szerződések kellő megalapozá­sában, kapcsolatokat külföldön a közgazdászokkal és az üz­leti körökkel. A kamara a maga klasszikus feladatain túlmenően sok segítséget nyújthat az államapparátus­nak, ha megfelelő keretet biztosít rá, hogy a vállala­tok gyakorlatában felmerülő problémák ezen a fóru­mon át is felszínre kerüljenek. Ez összhangban van gazdaságirányítási rendszerünk céljaival és állami éle­tünk demokratizálásának erősödésével is —– mondotta a miniszterelnök-helyettes. A Külkereskedelmi Minisztérium képviseletében Ba­czoni Jenő miniszterhelyettes egészítette ki a kamara és a tagság előtt álló feladatokat. A minisztérium és a Kamara között az együttműködés megfelelő, kölcsönö­sen segítik egymás munkáját,­­ legalábbis felső szin­ten. A minisztérium osztályain még keveset tudnak a Kamara különböző bizottságaiban folyó vitákról és a konzultációk során kialakult véleményekről. A kölcsö­nös információ javítására van elég tennivaló. Baczoni Jenő felhívta a közgyűlés résztvevőinek figyelmét, hogy ma még kevés helyen tapasztalható, hogy a vál­lalatok perspektívában gondolkodnának. Inkább az a jellemző, hogy a pillanatnyi konjunktúrát használják ki az elérendő optimális nyereség megszerzésére. A Kamarának segítenie kell olyan stratégia kidolgozá­sát, amely a perspektivikus célokat is biztosítja és nemcsak a pillanatnyi konjunkturális helyzetre épít. Ez lehet, hogy ma kisebb hasznot hoz, de holnap tar­tósan nagyobb előnyöket biztosíthat. A stratégia ki­dolgozása körültekintést, széles körű informáltságot és alapos közgazdasági munkát jelent azon túl, hogy ter­mészetesen megfelelő piacképes árura is szükség van. S ezek során rendkívül fontos a közgazdasági gondol­kodás biztosítása, a kereskedelempolitikai célok köz­gazdasági elemzése. A Kamara feladatai tehát ma már túlnőnek a ha­gyományos értelemben vett külkereskedelmen és ki­terjednek nemzetközi gazdasági kapcsolataink széles körére. Lapunk is ehhez az irányzathoz alkalmazko­dik. Ha a külkereskedelmi vállalatok és a termelővál­lalatok dolgozóinak nemzetközi szemléletét, nemzet­közi gazdasági gondolkodását akarjuk fejleszteni, ak­kor nem elég csak a külkereskedelemmel foglalkozni. Szükséges a nemzetközi gazdasági együttműködést a maga teljes szélességében átfogni. Nyers Rezső az MSZMP X. kongresszusán mondott beszédében megje­gyezte: „Jelenleg a tőkés világ kereskedelmének jelen­tős hányada, mintegy 20 százaléka, már nem hagyo­mányos készárucsere, hanem a tudományos és terme­lési kooperáció közvetlen folyománya." Lapunk úgy szolgálja a gazdasági élet és minden olvasója érdekeit, ha a külkereskedelem problémáit mélyebben elemezve, a kereskedelempolitikai célok közgazdasági tartalmát feltárva, magvas megfogalmazásba ad elméleti és gya­korlati segítséget az érdekelteknek. További feladata a Kamarának, hogy szélesítse a

Next