Külkereskedelem, 1971 (15.évfolyam, 1-12. szám)
1971 / 1. szám - Dr. Wiesel Iván: A szocialista nemzetközi piac
A KGST Közgazdasági Állandó Bizottsága 1970. november 17—19. között tudományos konferenciát tartott Budapesten. A nemzetközi tanácskozás témája: „A KGST piac jellege és problémái" volt. Ez a kérdés napjainkban a KGST gazdasági integráció egyik legbonyolultabb és legvitatottabb területe. Ezért volt indokolt az a nagy érdeklődés, amelyet a konferencia a szocialista közgazdaság-tudomány művelői és a gyakorlati szakemberek körében kiváltott. A budapesti tanácskozáson 29 előadást vitattak meg, a tanulmányok feletti vitában pedig közel 50 résztvevő fejtette ki álláspontját. A konferenciát Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese nyitotta meg. Hangsúlyozta: „A konferencia bátran napirendre tűzte a legnehezebbnek nevezett kérdéseket is. Ezek egyrészt azért nehezek, mert részben elméletileg alig kidolgozottak, másrészt pedig, mert egy sor olyan problémáról van szó, ahol az álláspontok mögött gyakran eltérő érdekek és eltérő vélemények húzódnak meg. A közgazdaságtudomány művelőinek viszont feladatuk, hogy megismerjék és megértsék nemcsak más közgazdászok nézeteit, hanem az országok érdekeit is és segítséget nyújtsanak a kérdések olyan közös megoldásához, amely egyaránt szolgálja minden ország érdekét, s egyúttal a KGST országok szorosabb együttműködése, integrálódása irányába hat." Friss István akadémikus, a MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, a KGST Közgazdasági Állandó Bizottsága magyar delegációjának vezetője üdvözölte a konferencia résztvevőit és kérte, hogy intenzív közreműködésükkel, a vitás kérdések őszinte feltárásával segítsék elő a tanácskozás munkájának eredményességét. A konferencia előadásai három kérdéscsoportot öleltek fel: I. A KGST-piac jellege Ennek keretében olyan problémákat vitattak meg, mint a tervkoordináció és a szocialista országok közötti áruforgalom összefüggései, a tervezési, irányítási és ösztönzési rendszer (gazdasági mechanizmus) nemzeti és nemzetközi sajátosságai, a különböző mechanizmusok közötti kapcsolatok problémái. E csoportba tartoznak még azok a tanulmányok, amelyek a gazdálkodó szervek közötti kapcsolatok lehetséges formáinak és azok fejlesztési lehetőségeinek útját tárgyalják, valamint azok a gondolatok, amelyek a külkereskedelem racionálisabb formáinak kibontakoztatásával vannak összefüggésben. II. A KGST-országgok közötti külkereskedelem árrendszere A tanulmányok az árak és a kölcsönös előnyök realizálásában való érdekeltségek problémáját, valamint a belföldi és a világpiaci árak közötti kapcsolatok kérdését tárgyalták. Foglalkoztak a KGST tagállamok szabályozó rendszereinek sajátosságaival és az ezekre visszavezethető különböző nehézségekkel. III. A KGST-államok valutáris rendszerének továbbfejlesztése A tárgykörben olyan kérdések kerültek napirendre, mint a KGST országok közötti külkereskedelmi kapcsolatok multilaterálissá tétele, fejlesztésük feltételei és azok megteremtésével összefüggő szükséges lépések. Külön tárgyalták a KGST országok kollektív valutájának értelmezését, funkcióinak meghatározását, valamint a devizák konvertibilitásának problematikáját. Egy beszámoló keretébennem vállalkozhatunk arra, hogy a háromnapos tanácskozás minden előadását és vitáját ismertessük, még kevésbé arra, hogy a konferencia munkáját értékeljük, összefoglaljuk. Ezért elsősorban arra törekszünk, hogy rövid keresztmetszeti áttekintést nyújtsunk azokról a kérdésekről, amelyek a külkereskedelemben dolgozókat közvetlenül foglalkoztathatják. A KGST-piac jellege A tanácskozáson jelentős előrelépés történt a szocialista nemzetközi piac sajátos vonásainak feltárásában és a viták során kibontakozott, hogy: — a KGST-országok között kialakult piac regionális jellegű. Ennek bizonyítéka, hogy az egymással szomszédos szocialista országok között tartós nemzetközi munkamegosztás bontakozott ki és a kölcsönös külkereskedelmi szükségletek kielégítésének nagyobb része ezen a régión belüli tervszerű árucsere alapján történik. E sajátosság erősítése révén bontakozhat ki a szocialista országok önálló nemzetgazdaságainak fokozottabb közeledése és integrálódása; — a KGST-piac olyan társadalmi és gazdasági közegben funkcionál, amelynek alapvető jellemzője a tervszerűség. A KGST tagországok között a tervszerűség a népgazdasági tervek két- és sokoldalú egyeztetésén nyugszik. A tervek koordinálása az alapja a külkereskedelmi kapcsolatok tervszerű fejlődésének is. — a szocialista országok kialakult piaca a nemzeti piacok kölcsönhatásának jellegzetes szférája, amelyben a piaci hatások sokkal erőteljesebbek, mint nemzeti keretek között. E piac fejlődésében nagy szerepet kap a kölcsönös előnyökön nyugvó anyagi érdekeltség; — a KGST-piacon a nemzeti szabályozó rendszerek hatnak a piaci kapcsolatokra, amelyek közvetítik és terelik a termelés és a forgalom irányát; — a szocialista országok regionális piaca nem zárt, hanem egyre szélesedő kapcsolatokat tart fenn a harmadik országok piacaival. Ezeket a kapcsolatokat a jövőben is szélesíteni kívánják a kölcsönös gazdasági előnyök, valamint a politikai és gazdasági sértetlenség elvének szigorú betartása mellett. A KGST piac felsorolt jellegzetességeinek vitájában a résztvevők lényegében egységes álláspontra jutottak. Jelentős nézetkülönbségek merültek fel abban a kérdésben — és azokat a vita sem oldotta fel —, hogy a KGST-piacnak milyen funkciója van a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában és a piaci kategóriáknak milyen szerepük legyen a szocialista nemzetközi munkamegosztás további fejlesztésében. A szocialista nemzetközi piac DR. WIESEL IVA