Külkereskedelem, 1971 (15.évfolyam, 1-12. szám)

1971 / 1. szám - Dr. Wiesel Iván: A szocialista nemzetközi piac

A KGST Közgazdasági Állandó Bizottsága 1970. november 17—19. között tudományos konferen­ciát tartott Budapesten. A nemzetközi tanács­kozás témája: „A KGST piac jellege és problémái" volt. Ez a kérdés napjainkban a KGST gazdasági integráció egyik legbonyolultabb és legvitatottabb területe. Ezért volt indokolt az a nagy érdeklődés, amelyet a konferencia a szocialista közgazdaság-tu­domány művelői és a gyakorlati szakemberek köré­ben kiváltott­. A budapesti tanácskozáson 29 előadást vitattak meg, a tanulmányok feletti vitában pedig közel 50 résztvevő fejtette ki álláspontját. A konferenciát Apró Antal, a Minisztertanács el­nökhelyettese nyitotta meg. Hangsúlyozta: „A kon­ferencia bátran napirendre tűzte a legnehezebbnek nevezett kérdéseket is. Ezek egyrészt azért nehezek, mert részben elméletileg alig kidolgozottak, másrészt pedig, mert egy sor olyan problémáról van szó, ahol az álláspontok mögött gyakran eltérő érdekek és eltérő vélemények húzódnak meg. A közgazdaság­tudomány művelőinek viszont feladatuk, hogy meg­ismerjék és megértsék nemcsak más közgazdászok nézeteit, hanem az országok érdekeit is és segítséget nyújtsanak a kérdések olyan közös megoldásához, amely egyaránt szolgálja minden ország érdekét, s egyúttal a KGST országok szorosabb együttműkö­dése, integrálódása irányába hat." Friss István akadémikus, a MTA Közgazdaságtu­dományi Intézetének igazgatója, a KGST Közgazda­sági Állandó Bizottsága magyar delegációjának ve­zetője üdvözölte a konferencia résztvevőit és kérte, hogy intenzív közreműködésükkel, a vitás kérdések őszinte feltárásával segítsék elő a tanácskozás mun­kájának eredményességét. A konferencia előadásai három kérdéscsoportot öleltek fel: I. A KGST-piac jellege Ennek keretében olyan problémákat vitattak meg, mint a tervkoordináció és a szocialista országok kö­zötti áruforgalom összefüggései, a tervezési, irányí­tási és ösztönzési rendszer (gazdasági mechanizmus) nemzeti és nemzetközi sajátosságai, a különböző me­chanizmusok közötti kapcsolatok problémái. E cso­portba tartoznak még azok a tanulmányok, amelyek a gazdálkodó szervek közötti kapcsolatok lehetséges formáinak és azok fejlesztési lehetőségeinek útját tárgyalják, valamint azok a gondolatok, amelyek a külkereskedelem racionálisabb formáinak kibonta­koztatásával vannak összefüggésben. II. A KGST-országgok közötti külkereskedelem árrendszere A tanulmányok az árak és a kölcsönös előnyök realizálásában való érdekeltségek problémáját, vala­mint a belföldi és a világpiaci árak közötti kapcso­latok kérdését tárgyalták. Foglalkoztak a KGST tag­államok szabályozó rendszereinek sajátosságaival és az ezekre visszavezethető különböző nehézségekkel. III. A KGST-államok valutáris rendszerének továbbfejlesztése A tárgykörben olyan kérdések kerültek napirendre, mint a KGST országok közötti külkereskedelmi kap­csolatok multilaterálissá tétele, fejlesztésük feltételei és azok megteremtésével összefüggő szükséges lépé­sek. Külön tárgyalták a KGST országok kollektív valutájának értelmezését, funkcióinak meghatározá­sát, valamint a devizák konvertibilitásának proble­matikáját. Egy beszámoló keretében­­nem vállalkozhatunk ar­ra, hogy a háromnapos tanácskozás minden előadását és vitáját ismertessük, még kevésbé arra, hogy a konferencia munkáját értékeljük, összefoglaljuk. Ezért elsősorban arra törekszünk, hogy rövid keresztmet­szeti áttekintést nyújtsunk azokról a kérdésekről, amelyek a külkereskedelemben dolgozókat közvet­lenül foglalkoztathatják. A KGST-piac jellege A tanácskozáson jelentős előrelépés történt a szo­cialista nemzetközi piac sajátos vonásainak feltárá­sában és a viták során kibontakozott, hogy: — a KGST-országok között kialakult piac regio­nális jellegű. Ennek bizonyítéka, hogy az egymással szomszédos szocialista országok között tartós nem­zetközi munkamegosztás bontakozott ki és a köl­csönös külkereskedelmi szükségletek kielégítésének nagyobb része ezen a régión belüli tervszerű áru­csere alapján történik. E sajátosság erősítése révén bontakozhat ki a szocialista országok önálló nemzet­gazdaságainak fokozottabb közeledése és integráló­dása; — a KGST-piac olyan társadalmi és gazdasági kö­zegben funkcionál, amelynek alapvető jellemzője a tervszerűség. A KGST tagországok között a tervszerű­ség a népgazdasági tervek két- és sokoldalú egyez­tetésén nyugszik. A tervek koordinálása az alapja a külkereskedelmi kapcsolatok tervszerű fejlődésének is. — a szocialista országok kialakult piaca a nem­zeti piacok kölcsönhatásának jellegzetes szférája, amelyben a piaci hatások sokkal erőteljesebbek, mint nemzeti keretek között. E piac fejlődésében nagy szerepet kap a kölcsönös előnyökön nyugvó anyagi érdekeltség; — a KGST-piacon a nemzeti szabályozó rendszerek hatnak a piaci kapcsolatokra, amelyek közvetítik és te­relik a termelés és a forgalom irányát; — a szocialista országok regionális piaca nem zárt, hanem egyre szélesedő kapcsolatokat tart fenn a harmadik országok piacaival. Ezeket a kapcsolatokat a jövőben is szélesíteni kívánják a kölcsönös gazda­sági előnyök, valamint a politikai és gazdasági sér­tetlenség elvének szigorú betartása mellett. A KGST piac felsorolt jellegzetességeinek vitájá­ban a résztvevők lényegében egységes álláspontra jutottak. Jelentős nézetkülönbségek merültek fel ab­ban a kérdésben — és azokat a vita sem oldotta fel —, hogy a KGST-piacnak milyen funkciója van a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában és a piaci kategóriáknak milyen szerepük legyen a szocialista nemzetközi munkamegosztás további fej­lesztésében. A szocialista nemzetközi piac DR. WIESEL IVA

Next