Községi Polgári Fiú és Leányiskola, Kunhegyes, 1931

! ... És megfogjuk a halál kaszáját!... Nyaraltatásunk jelentősége és hatása. (1931 június 21­-től, július 1(1-ig) A beteges, gyenge szervezet a lélek szám­ára az, ami a dobos levegőjű penészes lakás a festő­nek : elsocvad benne ! A kimutatott statisztika megdöbbentő adatai szerint min­den hatodik percben meghal egy ember tüdővészben. Kétségtelen, hogy ezt a szomorú számot az alföldi sírke­resztek növelték ennyire. Nap se múlik — hisz' a halálnak nincs ünnepe — hogy ne hallanánk az elköltözött lélek harang­jának bús kondulását! Alföldi községünk fertőzöttségét ismerve, 2 év előtt kísér­leti oltásokat végeztünk annak megállapítására, hogy mily mér­tékben hajlamosak növendékeink a tuberkulózisra. A vizsgálat eredménye mintegy 70 °/o-ban pozitívet mutatott, köztük azokkal, akiknél hőemelkedést észleltünk. Ez az ijesztő eredmény sürgős segítésre sarkalt, de egy ideig szinte tehetetlenül állottunk. (Hiába jön az iskolaszanatórium propagálására való felhívás, szegény szülők gyermekei ezek s még havi 10 pengőt sem tudnak áldozni gyermekük egészségének megőrzésére, vagy visszaállítására.) Nagy örömmel vettem tehát a nagyszünidő meghosszabbí­tásáról szóló rendeletet és már kész voltam a tervvel : visszük a gyenge, sápadt arcú gyermekeinket a Mátra hegyei közé nyaralni! Alapos előkészítés, kellő utánjárás mellett valóra vált a terv. Nagy segítségemre volt ebben a tanárkar s köztük első helyen Schranz Vilmos tanár. Az első nyaraltatásunk hatásait, eredményeit az alábbi­akban adom : Szálljon vissza képzeletünk a múlt évi verőfényes nap­sugarú nyárba, amikor az itthoni esetlen hónapok tikkasztó hőségének gomolygó porából kiragadtunk 40 sápadt arcú, bá­gyadt tekintetű gyermeket és vittük a madárhalos erdők tiszta levegőjébe ! E cikket olvasó szülök között bizonyára sokan van­nak, akik nem is sejtik, hogy micsoda lelki- és testi hatá­sokon mentek keresztül a gyermekek, akiket nyaralásra vittünk. De nem is tudhatják, sőt, ha visszagondolnak, talán csak az jut eszükbe a mamáknak és nagymamáknak, hogy mily sokszor

Next