Kurír - reggeli kiadás, 1990. október (1. évfolyam, 78-104. szám)

1990-10-06 / 83. szám

Dalmatiner AO 000 DM Klapka GmbH Jill Autólízing­­ Budapest XII.­­ Normafa u. 23/a mm FIZESSEN ELŐ A SZERENCSÉRE! NYEREMÉNY HETI NYEREMÉNYJEGYZÉK ÉS A RÉSZLETES TUDNIVALÓK A 15. OLDALON A fiúk a bányában győztek Telefon: 175-5444 156-8004 Riportunk a 6. oldalon Fotó: BALOGH IMRE ioo í I HANGOSKODNAK A SZLOVÁKOK „Nem leszünk albérlők a saját házunkban” - mennydörögte tegnap este Jozef Markus, a Matica Slovenska, Szlovák anyácska elnevezésű „nemzetébresztő” mozgalom elnöke. „Szlovákiában szlovákul” - skandálta a tömeg Pozsony főterén, ahol a Matica felhívására mintegy 80 ezren gyűltek össze, hogy követeljék: Szlovákiában kizárólag a szlovák legyen a hivatalos nyelv. A Matica felhívását elsősorban azok a szlovák nacionalista csoportok karolták fel, amelyek alig titkolják: végcéljuk a csehekkel közös föderatív állam felszámolása és a tiszta szlovák nemzetállam megteremtése. Velük szemben állnak a koalíciós pártok, amelyek meghajlanak ugyan a nyelvtörvényt követelő dema­gógia előtt, de egyrészt a csehet is másik hivatalos nyelvvé kívánják tenni, másrészt - helyi érvénnyel - a nemzeti kisebbségek, így a magyarok anyanyelv-használati jogát is meg akarják őrizni. A harmadik felfogás - érthető módon - zömmel a kisebbségek tagjaira jellemző: eszerint nem kell és nem is sza­bad hozni semmilyen nyelvtörvényt, mivel a többségi nemzet nyelvét úgy sem fenyegeti senki. Inkább kisebbségvédő szabályokra van szükség - mondják. A pozsonyi „össznemzeti” tüntetéssel párhuzamosan több más szlovákiai településen, így például - enyhén provokatív módon - a túlnyomó többségben magyar ajkú Komáromban is hasonló célzatú megmozdulást szerveztek. Lényegében a szlovák kormányra és a parlamentre kívánnak nyomást gya­korolni. A jelszavak és a beszédek világosan megmutatták: a szélsőségesek készek a hangerő további fokozására. A rideg számok egyelőre őket igazolják: a szlovák nemzeti párt, amely tíz százalék körül végzett a júniusi választásokon, nemrégiben már a húsz százalékot megközelítő népszerűségnek ör­vendett egy közvélemény-kutatás szerint. A szlovák egyedüli hivatalos nyelvvé nyilvánításával pedig - a legfrissebb felmérés szerint - a szlovákok 78 százaléka ért egyet. KÁRPÁTI JÁNOS Döme és a Lottó-részvények Mi minden kell ahhoz, hogy az ember Détárival beszélgethessen? Egyrészt el kell jutnia Bolognába, ez még viszonylag egyszerű. Másrészt: valahogy meg kell találni Dömét. Ez már nehezebb, mert folyton ripor­terek rohangásznak körülötte. Se­baj, majd a bolognai városi stadion­ban. Micsoda naivitás! Hiszen az olasz sztárok még soha nem edzet­tek itt. Irány hát az edzőpálya. Há­rom is van belőle, mind füves, elekt­romos sorompó, kapuval és kapu­őrrel védett főhadiszállás. Több akadály nincs is...­­ (Interjú a 3. oldalon.) OKTÓBER 6. MIRE IGYUNK? (Történet Nemeskürthy István Kik érted haltak szent világszabadság című könyvéből) 1850 októberében egy olasz­­országi büntetőszázad ka­tonájaként, szerbek, tótok, magyarok között, üzenetet kapok szálláshelyemen. - Gyűjjék kend, édes­­apám hívatja! - a helyi korcsmáros leánykája rán­­cigálja meg a kabátom ujját., Kapom magam hamar, mi lehet e sürgősség tárgya? Látom ám, a korcsmában különterem, az asztalok dí­szesen megterítve, még vi­rág is kerül, s az olasz erő­sen köszönti ránk a bort. Kérdem is, mi végre e nagy ünneplés. - Nagy nap van ma ba­rátaim! Ma egy esztendeje akasztatta fel a császár a ti tábornokaitokat. Hát hogy ezt ne feledjük, arra igyunk! Iszunk mi, szó se róla, csak nézünk közben nagyot. Mit tud ez az olasz, amit mi itt, magyar és egyéb honvé­dek még nem fogtunk fel teljes valójában? Tudta, hogy ami az osztrákoknak győzelmi örömmámor, sö­­röskancsók összeverődése, sokági ünnepnap, az ne­künk a „legszebbik estét fe­kete gyászra festették”? Az nekünk az épphogy megtűrt létezés, az „örüljünk, hogy élünk”, és így tovább még néhány évszázadig? Most, 1990. október 6-án mega­datik, hogy gyászolhatunk. Kegyes év, győzelmes év... " Ez a nap hosszú évekig a rejtőzködő fények, az illegális virágok, a rendőrcsizmák napja volt. Kossuth Lajos amerikai emigrációjában éppen ezen a napon mondta el emlékezetes beszédét az aradi vértanúkról. Száz esztendő múlt el az­óta, de mi nem feledkeztünk el a szabadságról és az erőszakról. A Battyhány-emlékmécsesnél jusson eszünkbe Haynau is. Október 6. van. A fények, a virágok, az emlékezés napja. Fotó: SZALAY ZOLTÁN Hogy az ország gyorsabban talpra álljon: r

Next