Kurír - reggeli kiadás, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-29 / 86. szám
DIES IRAE... Gyermekkoromban úgy tanultam, hogy a legszebb ünnep a karácsony, a legnagyobb pedig a húsvét. Ennek azonban érdekes keverése a bánat és az öröm, a bűnbánat és a megtisztulás. Nagypénteken a keresztény világ magába fordulva, böjtölve szenvedi végig a Megváltóval a keresztutat, a megfeszíttetést - a halált. Azt a halált, melyet három nap múlva legyőzött az Isten fia, megszerezvén szenvedései által az eredeti bűn alól való feloldozást, s biztosítékát adva az örök élet ígéretének. Embert szenvedni látni, megindító. Fájdalmas. Krisztust szenvedni látni az emberekért - lelkiismeret-furdalás, önértékelésre késztető sajátos erő. „Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért... ” A művészet minden időben visszatérő témául használja zenében, festészetben, szobrászatban és irodalomban egyaránt e nap keserűségét. Van ebben valami önmagunkat feloldani, feloldozni, egymás iránti szeretetlenségünket feledtetni akaró késztetés. Hiszen beismerni gyarlóságainkat a kereszt alatt, a szent sír előtt akkor is nehéz, ha a megbánás valóban szívből jövő. A gyarlóság sajátos emberi tulajdonság és mi élünk is vele. Felmentést magyarázunk magunknak, jóságot színlelünk égisze alatt. És állunk nagypénteken a kereszt alatt, hallgatva a János-passiót, nézzük a Pietát, mea culpázunk... és nagyszombaton elfeledkezünk a nap az előző nap súlyos terheiről. A következő nagypéntekig. Jó lenne az év minden napján rá-ránézni a keresztre, s meghallani az elcsattanó korbácsütéseket. Talán úgy más lehetne a világ... „Levelek a vízlépcsőről" címen a nagymarosi gátat feltámasztani igyekvő „titkos erők és érdekek szövetségéről", 3,5 méteres európai merülési szabványról, és az ügyben a sajtó nyilvánosságát kerülő közlekedési tárcáról szólt a Kurír március 19-én, a reggeli számában. A közlekedési ügyben nyilatkozó nem közlekedési szakember volt. Hallgattassák meg most a szakember is. (STOFFÁN) Van-e titkos szövetség? A sokszor - és legutóbb e lap által is - említett 3,5 méteres „európai merülési szabvány” nem létezik. A tényleges európai hajóútnorma a vízi járművek legalább 2,5 méteres merülését lehetővé tevő, úgynevezett Európa-IV-es hajóút-kategória viszont létezik. Ezt az ENSZ EGB és az Európai Közlekedési Miniszterek Tanácsa (CEMI) több mint két évtizede állapította meg. Ezt az európai normát Rotterdamtól Bécsig, valamint Budapesttől a Fekete-tengerig minden európai ország betartja vagy törekszik betartani. (A 3,5 méteres víziút-mélység csak a Dunán az erőmű által duzzasztott terekre, azaz a nem szabad folyású folyamszakaszokra vonatkozó tervek ajánlásaként szerepelt. Mióta a magyar Duna-szakasz duzzasztásáról egyértelmű kormánydöntéssel mondtunk le, a 3,5 méteres víziút-mélységet mint merülési szabványt - különösen mint általános európai víziút-szabványt - említeni súlyos szakmai tévedés. A közlekedési kormányzat közlekedéspolitikai elvei és vízi közlekedéssel kapcsolatos szándékai Széchenyi István óta egyenesek és világosak a tekintetben, hogy ezt a költség- és környezetkímélő közlekedési ágat adottságainkhoz képest a lehető legnagyobb mértékben kell a nemzet javára használatba venni. Néhány évtizedes szakmasorvasztó politikai kényszergazdálkodás után, e szándékot újra egyértelműen és világosan fejezte ki a szakma felelős vezetője. Siklós Csaba miniszter egyértelműen rámutatott, hogy az egész Európán átívelő, 3500 kilométeres folyami főútvonal földrajzi közepén lévő Magyarország - éppen az Európához való szorosabb kapcsolódás időszakában - nem mondhat le erről az évi több tízmillió tonnát forgalmazó közlekedési lehetőségről. Félreérthetetlenül leszögezte ugyanakkor a Közelekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vezetője azt is, hogy bármennyivel környezetkímélőbb és olcsóbb közlekedési lehetőség legyen is a folyami hajózás, a nagymarosi duzzasztómű megépítésének ma még felmérhetetlen ökológiai kockázatát ezért az ország nem vállalhatja, és nem is kívánjuk, hogy vállalja. Ezért a továbbiakban arra törekszünk, hogy a transzeurópai hajóút minimálisan szükséges áthaladási paramétereit (ENSZ EGB IV-es hajóútosztály - 2,5 méteres hajómerülés) a magyar Duna-szakaszon duzzasztómű nélkül állítsuk elő. Ez igen bonyolult és költséges feladat, ha a mai átlagos, 1,80-2 méteres vízmélységgel szemben a legalább 2,5 méteres hajómerülés lehetőségét kell a folyamatosan gazdaságos hajózás érdekében biztosítani. A legkülönbözőbb médiákban, különösen tavaly november óta felerősödött, néha gyanúsító hangvételű híradásokból azonban úgy tűnik, hogy az illetékes miniszter nyilatkozatából nem mindenki számára vált egyértelművé a szakma egyenes szándéka, vagyis az, hogy Nagymaros nélkül is meg kell kísérelni■ az egységes európai belvízi hajózásba való egyenértékű bekapcsolódást. A közlekedési kormányzat azt is vallja, hogy minderről nem elég nyilatkozni, az ország mai helyzetében elsősorban tenni kell. Ezért kemény és következetes munkával törekszik a Rajna-Majna-Duna vízi út jövő évi megnyitásáig minden olyan - a világon bárhol létező - döntés-előkészítő ismeret és megvalósíthatósági lehetőség feltárására, melyek birtokában (a nagymarosi vízlépcsőt nem megépítve!) az ökológiai garanciák elsődlegességét biztosító, pénzügyileg még megvalósítható európai hajóútszakasz hazai megoldásának módja meghatározható. Bizonyosnak tartjuk, hogy mindezek ismeretében a hazai közvélemény is a nagymarosi csődtömegből való európai megoldású kilábalásra vonatkozó törekvésünk mellé állna, ha ezekről a törekvéseinkről rendre hű képet kapna. Dr. Nádas Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hajózási osztályának vezetője Fotó: KALLUS Egy darabból faragott fakorpusz a landecki temetőben 1991. március 29. Világkiállítás gombnyomásra Ha lesz Ha lesz Bécs-Budapest világkiállítás, annak szervezésében, lebonyolításában és a látogatók tájékoztatásában feltehetően az információs rendszerek játsszák majd az egyik legfontosabb szerepet. Ez persze eleve feltételezi a hazai informatikai infrastruktúra jelentős bővítését és modernizálását Hegyeshalomtól Záhonyig. Az már köztudott, hiatalos szállítója a víz a bécsi Expo lignagyobb száz IBM. Mivel ez ideig itthon még nem született döntés a világkiállítás megrendezéséről, még nem tudni, melyik cég, netán cégek kapnak megbízást a budapesti Expo informatikai rendszerének ledolgozására Egy biztos: feltehetően nálunk is lesz fővállalkozó, akár az IBM, akár legnagyobb konkurense, az Apple, de ez persze nem jelenti azt, a legnagyobb hazai, információt adhal foglalkozó cégek ne vennék ki részüket e jelentős munkából. A napokban került a kezembe az az anyag, melyet az Expo-programíroda felkérésére készítettek arról, milyen informatikai megoldásokat ajánlanak a világkiállításra. Bennünket, leendő látogatókat elsősorban az érdekel, hogyan fogják kielégíteni a mi információs éhségünket, hogyan tudunk majd eligazodni a különböző programok között, legyenek azok akár szakmai, akár kultura Feltehetően nagyméretű, az olimpiákon már megismert a város több pontján felállított, számítógéppel vezérelt ittotáblákkal találkozunk majd, melyeken részletesen nyomon követhetjük a különböző helyszíneken zajló programokat. Úgynevezett Információs bokszokon keresztül tudhatjuk meg, hogy az adott pillanatból mi történik Bécsben, és mi Budapesten. A mai elképzelések szerint a látogatókat szolgáló információs rendszerek nem csupán felvilágosításokat adnak, hanem egyben arra is lehetőséget nyújtanak, hogy rajtuk keresztül különböző tranzakciókat hajtsunk végre. Például a közlekedési információs rendszer nemcsak a menetrendekről tájékoztat, hanem lehetővé teszi a jegyek megvételét, útvonal-alternatívákat ajánl, s kívánságra akár fel is tünteti a képernyőn a meglátogatni kívánt nevezetességeket. Teszem azt, ha egy tengerentúli vendég arra kíváncsi, hol vannak Magyarországon római kori emlékek, mikor lehet őket megtekinteni, hogyan lehet eljutni oda és milyen szálláslehetőségek vannak a környékén, van-e még az általa kiválasztott szállodában üres szoba és az mennyibe kerül - mindezt gyorsan megtudhatja az okos készülékek segítségével. De ugyanígy részletes tájékoztatást kaphat arról, hol vannak Magyarországon gépkocsiszervizek vagy heton szabók, mert éppen szmokingot akar csináltatni. Gonddal ügyelnek az egészségügyi információs rendszer kiépítésére, mivel nagy tömegekre kell számítani. A rendszerbe nemcsak az orvosi szolgáltatást nyújtók adatai kerülnének be, hanem a kijelölt orvosi rendelőkben, kórházakban memóriakártyákat is „olvasni” tudó berendezéseket állítanának fel, hogy a páciensek legfontosabb orvosi adataihoz szükség esetén a leghamarabb hozzájuthassanak a szakemberek. Mindez ma még esetleg elérhetetlen álomnak tűnhet számunkra, de ha sor kerül a világkiállításra, az álomból akár valóság is lehet - ÁCS - Egészséges életmódra törekvők! Cukorbetegek! Fogyni akarók! Diétás tanácsadó szolgálattal Diabetológus orvosi ellátással és a legszélesebb árukínálattal várja önt a Diabetes ServiCenter Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky út 15/b. Nyitva: hétköznap 9-18 óráig szombat/vasárnap 10-13 óráig Tel: 131-0528 Mindent egy helyen!