Kurír - esti kiadás, 1991. október (2. évfolyam, 190-211. szám)

1991-10-01 / 190. szám

1991. október 1. GYÉMÁNTKÖZPONT AFOKON? Molnár Árpádot, Siófok polgár­­mesterét hívtam fel telefonon, miután meghallottam a hírt: gyémántközpont lesz a magyar „tengerpart” fővárosában.­­ Csak reményeink vannak, hölgyem. Minden a szándék és a lehetőség szintjén áll. A gyé­mántközpont önmagában jól hangzik, bár mindössze egy nagy raktárról lenne szó. - Kinek jutott eszébe az ötlet? - Testvérvárosunk, Netanya , az izraeli gyémántfeldolgozás központja. De nem ez az egyet­len tervük Siófokkal kapcsolat­ban. Huszonnégy-huszonöt aján­latot vittek magukkal, és már visszajeleztek, hogy 5-6 igen konkrétan érdekli az izraeli tő­késcsoportokat, üzletembereket. Már bekapcsolódtak német és amerikai érdeklődők is. - Említene ebből a csomagterv­­ből néhányat? - Egy hatalmas, nyugati színvonalú fürdőközpont, egy hipermodern piac, ötletes mély­garázsok, nagy parkolók, de so­rolhatnám az álmainkat. - Ha ebből a 25 tervből mond­juk csak egyre lenne lehetőség, me­lyiket választaná, mint polgármes­ter? - Lehet, hogy furcsán hang­zik, nem a gyémántközpont lé­tesít ez, mert valójában nem nag­yolt a városnak. Az igazi üzlet a panziókkal, kaszinókkal, sétányokkal, vízicsúszdákkal és hullámfürdővel „feldobott”, vi­lágszínvonalú fürdőközpont len­ne. Ez persze egy több mint egymilliárd forintos beruházás. A központi strand területén megszűnne a belépőjegyrend­szer, helyette a fenti szolgáltatá­sokból folyna be a pénz. Vagyis jóval drágább lesz az üdülés, de színvonalasabb és európaibb környezetben. - Mire várnak? - Az első kis lépésre. GÁBOSSY ÜZLET ESIAMTSAC Nem elég jó üzletet köt­ni, érdemes néha emberi, sőt baráti kapcsolatba kerülni külföldi partnere­inkkel. Ezért (is) érdekes a hír, hogy finn-magyar testvérvárosi találkozót tartottak Pécsett. - Van-e politikai indít­tatása látogatásuknak? - kérdezem Juhani Lei­­nót. Kérni város polgár­­mesterét. - Kimondottan politi­kai célja nincs, de sze­retnénk segíteni gazda­ságilag is a magyar test­vérvárosainkat Nem el­sősorban anyagi segít­ségre gondoltunk, ha­nem szakembercserére. Közeledésünk nemcsak gazdasági, hanem kultu­rális is: szeretnénk ápolni a nyelvrokonságot is. Konkrét együttműködést az elektrotechnika és a papíripar területén kép­zeltünk el. A testvérváro­sokra visszatérve: most harmincnyolc testvérvá­rost alakítottunk ki. A ta­lálkozót háromévenként szervezzük, legközelebb az egyik finn testvérvá­ros lesz a rendező. És már azt is tudjuk, hogy hat év múlva Székesfe­hérvár. AGÁRDI ZSUZSA Ballonbuli Az őcsényi repülőtér vendégei a héten ezek a hatalmas hőlégbal­lonok. Itt zajlik ugyanis a Repü­lőgépes Szolgálat 11. nemzetkö­zi ballonos találkozója. A sereg­szemlére huszonöt csapat érke­zett, hogy összemérjék tudásu­kat Tolna megye felett. A Repülőgépes Szolgálat sé­tarepülést is szervez - hagyo­mányos repülőgépekkel - a verseny ideje alatt, és szeretet­tel vár minden érdeklődőt a hét végéig tartó eseményen, a Szekszárd melletti repülőte­rükön. Fotó: BOROS FERENC Ámokfutó metrókocsi A múlt hét végén, péntek este háromnegyed tizen­egy körül az Örs vezér tér felé tartó metróvonat utolsó kocsija leszakadt. Önálló életre kelt. Öt megállón át senki sem tudta megállítani. A Pillan­gó utcától a Deák térig futott, ahol aztán jobb be­látásra tért... A vasárnap közölt rövid tudósításun­kat most Tóth Józsefnek, a BKV gyorsvasúti háló­zata főmérnökének véleményével egészíthetjük ki. - Szerelvény máskor is vesztett el kocsit? - Soha. Ezen a szakaszon 21 éve közlekednek vonatok, de még hasonló eset sem volt. Szeren­csére. Egyébként ezeknek a járműveknek olyan a konstrukciójuk, hogy nem zárható ki a szakadás veszélye. A föld felszínén futó szerelvényeknél ez gyakoribb. De szerintem nem a kocsi lemaradása az igazi baj, hanem az, hogy visszacsúszhat a pá­lyán. - Minek kellett volna megakadályoznia? - Az automatikus légféknek. Csak hát, úgy lát­szik, az nem működött. Okát még nem tudhatjuk. Mivel nem volt fék, s mivel az út a Deák térig lejt, hát a kocsi visszacsúszott a legmélyebb pontig. - No de öt megállón át! Mi lett volna, ha a rende­sen közlekedő', azaz szemközt jövő­ vonattal ütközik? - Katasztrófa... Persze a központi forgalmi menetirányító iroda munkatársai tudhatták, mi történik. Nem indítottak vonatot a Deák térről. Az is nekünk kedvezett, hogy késő este volt, és már nem két és fél percenként, hanem ötpercen­ként jártak a vonatok. Mert ha a Pillangó utcai megállóba befutó szerelvényt már a Népstadion­nál követi a másik, hát... - Az összeütközést nem lehetett volna elkerülni. Jó, most megúsztuk. Főleg azok voltak mázlisták, akik a leszakadt kocsiban tartózkodtak. De vajon ez az eset nem azt jelzi: komoly baj van a metrókocsik műszaki állapotával? - A kocsik egy része bizony már 21 éves. No de 30 évig kellene kifogástalanul működniük. En­nél is fontosabb, hogy mindegyik főjavításon esett át. Meggyőződésem, jobbak lettek, mint amilye­nek új korukban voltak.A műszaki vizsgálatokat sem mulasztjuk el. A kocsik állapotát naponta, he­tente, havonta és félévenként ellenőrizzük. Elő van írva, mit kell naponta, s mit, mondjuk, havon­ta tüzetesen szemügyre venni. - Miként próbálják elejét venni a hasonló esetek­nek? - Utasítást adtam arra, hogy a kocsik automa­tikus légfékjét ezután ne félévenként, hanem he­tente ellenőrizzék. És ha majd lezárul az ügy ki­vizsgálása, remélem, többet fogunk tudni az elsza­badult kocsiról és rendőinkről is. KIBÉDI VARGA SÁNDOR Új rovatot indítunk holnapután. A kék Kurírban ezután minden csütörtök délután. KEDVENCEINK Kedvenceinkről, kutyákról, macskákról, és még sok más háziállatfajtánk szokásairól és igényei­ről, no meg „lelki” életükről lesz szó. Olvasóink leveleire szakemberek válaszolnak majd. Hasz­nos tanácsokkal szeretnénk szolgálni azoknak, akik vásárolni, eladni, cserélni, avagy felajánlani szeretnének. Mi több, mindehhez rovatunk fó­rumot kínál. Helyt kívánunk adni elveszett ked­venceik után kutató felhívásaiknak, nos mindez október 3-tól, minden csütörtök délután, új ro­vatunkban: KEDVENCEINK Várjuk olvasóink kérdéseit, leveleit, közlésre szánt közlendőit! Vannnak országok, ahol minden gondolatnak, kezdeményezésnek többször kell megszület­nie ahhoz, hogy egyszer végre életképes legyen. Ilyen többször abortált volt Magyarországon a public relations tudomá­nya, a PR, amit fordítsunk most kapcsolatszerve­zésnek. A PR húsz éve már megszületett egy­szer a hatvannyolcas gazdasági mechanizmus bábáskodása mellett. Tá­­togott egyet-kettőt, fel­sírt, szervezett néhány tanfolyamot, konferenci­át, akciót, aztán csend­ben elhunyt a mechaniz­mussal együtt. Nem volt rá szükség, hiszen a cé­geket nem érdekelte, hogy milyen kép él róluk a közvéleményben és min kellene változtatni, ha meg akarják kedvel­­tetni magukat, ami leegy­szerűsítve a PR lényege. "Fenébe a közvéle­ménnyel!"- hangoztatták ők is az egykori amerikai vasútkirály, Vanderbilt szólamát. Csakhogy míg Vanderbilt a saját pénzén csücsülve harsogott, a mi monopolistáink a mi pén­zünket maguk alá söpör­ve tették a fejünkre. Tet­tek, mert tehettek. Sze­rencsére azóta - némileg - változott a kép. Az or­szág gazdaságát belek­­dösték a nemzetközi szo­­rítóba és ha nem akarja, hogy naponta lepofozzák és kiszámolják, akkor kénytelen alkalmazni a marketing, a reklám és a public relations Nyugaton felgyűjtött tapasztalatait Ennek érdekében alakult meg ez év januárjában a Magyar Public Relations Szövetség is, amely teg­nap rendkívüli közgyűlést tartott. A jelenlévők meg­emlékeztek az alapító Korompai János korai haláláról és többek kö­zött szó esett A kommu­nikáció szerepe az orvos­lásban című nemzetközi PR konferenciáról, amelyre jövő év február­jában kerül sor. Beszéltek a több szinten és formá­ban induló PR oktatásról, valamint arról, hogy az átalakulóban lévő ma­mutcégek figyelmét fel kellene hívni a kapcsolat­szervezési munka jelen­tőségére, nehogy néhány év múlva ismét át kelljen alakulniuk. A PR tehát megszüle­tett És életképes. N. G. Közösködtek Tegnap, az Országgyűlés plenáris ülése előtt a koalí­ciós pártok együttes ülést tartottak a képviselői iro­daházban. Téma: a világki­állítás. A képviselő urak meghívták az összejövetel­re a Fővárosi Közgyűlés MDF-frakciójának vezető­jét, Barsiné Pataky Etelkát. Ott ült a teremben Kupa úr, a pénzügyminiszter és Siklós Csaba, a közlekedési miniszter. Amint ezt Körö­si Imre, a fórum elnökségi tagja elárulta: „a képvise­lők vitatkoztak is”. A poli­tikai stratégiáról. Az expo­­vita előtt újra találkoznak, de egyeztetni (egyezked­ni?) akarnak az ellenzéki pártokkal is. Az expotörvény ugyanis kétharmados többséget igényel! 3 K­étkedő f­őpapok Nem kívántam vitába bocsát­kozni az általam is nagyra be­csült dr. Seregély István ér­sek úrral, a Magyar Püspök­kari Konferencia elnökével, ám a Kurír és az én szavahi­hetőségemet kétségbe vonó reggeli számunkban megjele­nő püspökkari nyilatkozat néhány további - immár sa­ját - gondolat közlésére késztet. Ennek értelmében a következőket fűzném Őemi­nenciája leveléhez. Mint a gyónási titkot az egyház felkentjei, úgy őrzöm annak a püspöknek a nevét, aki számomra és olvasóink számára ismertté tette a ma­gyar katolikus egyház néhány alapvető problémáját. Állítá­sai nem valótlanok, csupán kellemetlenek, hiszen min­den szavát igazolja az elmúlt néhány esztendő krónikája. Egyháztörténeti feljegyzések és tanulmányok (Havasy Gyula, p. dr. Szántó Konrád, Bulányi György), valamint a nyugati sajtóban megjelent publikációk kétséget kizáróan bizonyítják az egyház belső berkeiben meglévő visszássá­gokat. Erre nézve őeminen­ciája egy sort nem közölt. Azt sem tudtuk meg leveléből, hogy miként intézkedett a püspöki kar az egykori kolla­­boráns - és mind a magyar népnek, mind az egyháznak ártó - főpapok és az alsó papság köréből kikerült né­hány pap ügyében. Mint katolikus és a budai ferenceseknél felnőtt ember, nem kívánom szándékosan „félretájékoztatni” a közvéle­ményt, ezért felháborodá­somnak is kénytelen vagyok hangot adni annak okán, hogy a lényeget kihagyta a sajtóiroda Kurírnak írt köz­leménye, így megint arra a következtetésre kellett jut­nom, hogy nem a sajtó lépi túl íratlan etikai határait, ha­nem az­ egyház nem reagál kellően azokra a valós állítá­sokra, amelyek ugyan a nyil­vánosság miatt kellemetle­nek, de el nem hanyagolha­tóan fontosak a jövőt illető­en. A társadalom nemcsak az állami vezetéstől várja el a megtisztulást, hanem attól a hatalmas erkölcsi erőt képvi­selő szervezettől is, melyet Krisztus parancsai köteleznek az őszinte megbánásra és megtisztulásra. Magyarországon megre­pedt az a kőszikla, amelyre Krisztus egyháza épült. Láto­gatásakor II. János Pál is utalt arra, miszerint megosz­tott az egyház. E megosztott­ságot azonban csak a nyilvá­nosság, a hívek bevonásával lehet megszüntetni. Nem el­lenségként, hanem jószándé­kú igazságkereséssel. Végül felhívnám őeminenciára dr. Seregély István érsek úr fi­gyelmét arra a felszólításra, melyet mindennap hallunk a szentmisén: „Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!” STOFFÁN GYÖRGY Krokodil bőr, tyúkláb A Pataky István Művelődési Ház kiállítótermében ilyen még nem volt: a mindennapi életben oly nélkülözhetetlen kiegészítő­ket állította ki a Contur Kft. Ez annyit jelent, hogy a környezet­­kultúrát legalább olyan fontos­nak tartják a művelődési ház­ban, mint Kaszáné Szűcs Mag­dolna, a kft. ügyvezető igazga­tója. A vállalkozás nyomdaipari és műbőrfeldolgozással kezdődött, de aztán tevékenységük egyre bővült. Lehet náluk névjegyké­szítést rendelni, és rögtön hozzá névjegytartót választani. Map­pát, táskát, pénztárcát, övét ven­ni elegáns kivitelben, ugyanazon színben. Mert mint Szűcs Mag­dolna mondja, az ilyen egymás­hoz tartozó termékeknél első­sorban a menedzserekre gon­doltak, de nem csak a férfiakra. Gyanítom, hogy saját rossz ta­pasztalata miatti gondolt a nőkre is. Nagyon szép, kro­kodilbőr­­ből készült termékcsaládot talál­nak a menedzserhölgyek ma­guknak. Később tudom meg Szűcs Magdolnától, hogy ez bi­zony csak utánzat. De Kanadá­ban is nagy sikerük volt ezeknek a tyúklábas menedzsertermé­keknek. Az sem mellékes, hogy a legdrágább darab sem kerül többe, mint háromezer forintba. Azt hittem, itt véget ért a ki­állítás, mikor kiderült, hogy a két szomszéd teremben találha­tó kisbútorokat, gyönyörű csempéket is a Contur forgal­mazza. Mind olasz áru. A fürdő­szobai kisbútorok is meglepően olcsók. Aki az árkatalógust átla­pozva arra gondol, hogy ezek­ben az árakban nincs benne az áfa, az téved. Benne van. Ha úgy véli, hogy itt minden meg­található, amivel a Contur fog­lalkozik, akkor megint téved. Az ügyvezető igazgató szerint el kel jönni a Nagy Lajos király út 110-be, hogy igazán tudjuk, mennyi mindennel is foglalko­zik a Contur. Most épp mező­­gazdasági kisgépeket importál, mert megszerezte a kizárólagos képviseletüket Magyarországon. Lehet, hogy felhívom a 252- 4555-öt, ha visszakapom ősi jus­somat? Jól jön akkor néhány kisgép a Conturtól. Z. ZS.

Next