Kurír - reggeli kiadás, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-01 / 31. szám

1992. február 1. Esküvő éjféltájban Kedden egy kis stúdió nyílik az Ilka ut­cában, ahol ezentúl tudományos alapo­kon mondanak nekünk jövőt. De miért éppen kedden? - A keddi nap az indiai asztrológia szerint a Mars. A Mars kilences számú, erő­teljes, energikus nap. A számmisztika szerint saját születési dátumommal ve­tem össze a keddi napot és e szerint jó­kor indulunk - mondja Joshi Bharat, indiai sorselemző­. Ha valaki Indiában a házasságkötés idő­pontját meg akarja ha­tározni, akkor elmegy egy asztrológus­hoz és ha ő azt mondja, hogy augusztus negyedikén éjféltájban kellene összehá­zasodni, legyen ez bármilyen abszurd, az emberek elfogadják. - Hogyan tudná bemutatni mesterségét? - Három technikával dolgozom. Az első a tenyérhez kapcsolódik. A csuklótól kezdve a középső ujj csúcsáig tartó terü­letet vizsgálom, amelyről amerikai szak­emberek megállapították, hogy az agy grafikonja. A másik technika a szám­­misztika. Az ember életében jelenlévő számok mind fontosak a születési dátum­tól a telefonszámig, vagy a autó rendszá­máig. A harmadik ősi egyiptomi, babiló­niai technika a tarotkártya. Ennek a tu­dománynak az a funkciója, hogy az élet­­utat - amely legtöbb esetben tenden­ciákból, ritkábban végzetszerű esemé­nyekből áll - valamennyire felismerjük, s ennek birtokában védekezni tudjunk, vagy bátrabban cselekedni. - Az életút lezárása a halál. Meg tudja mondani, mikor következik be? - Vannak íratlan etikai szabályok, amelyek között szerepel, hogy nem fog­lalkozunk senkinek a halálával. Hiába mondják általában, hogy „nekem nyu­godtan meg lehet mondani”, a halál idő­pontjának tudata súlyos következmé­nyekkel lehet az emberre. Én nem hi­szem, hogy „csak úgy” el lehet viselni, ha egy 30 éves embernek megmondom, hogy csak 40 évig fog élni, így tehát a halálra vonatkozóan nem mondok sem­mit. Ez a munka nagyon nagy felelősség­gel jár, ezt felelőtlenül, kuruzslásként nem szabad csinálni.­­ Aki eljön önhöz, annak feltétlenül kell hinnie ebben a tudományban? - Nem, csak nyitottnak kell lennie, hogy egy hullámhosszra kerülhessek vele, mert akkor olyan dolgokat tudhatok meg az ő tudatalattijából, amelyeket csak te­nyérből vagy kártyából nem tudnék. So­kan jönnek el hozzám csak kíváncsiság­ból, hiszen Magyarországon eddig nem volt hagyománya a jóslásnak, sorselem­zésnek tudományos szinten. - Saját magáról mit tud? - Én hiszek ebben a tudományban. Hiszek a jövőben és ha kételkednék, ak­kor sem a tudományban, hanem a sze­mélyben, aki csinálja. Mert két eset le­hetséges: az illető vagy kókler, vagy ép­pen most dekon­centrált. Nekem Indiá­ban egy asztrológus barátom mondott sorsot, eddig bejöttek a dolgok, hát majd meglátjuk... VINCZE KINGA Carréras vacsorája a Vigadóban Ha megnyerte, hadd vigye Carréras, aki március 14-áridalestet ad Tokody Ilonával a Sportcsarnokban, utána még egy vacsorán is részt vesz, ahol, mint Pavarotti esetében, bizonyára a pesti high society - avagy „magas” társaság - je­lenik meg. A fényes dinernek a Vigadó lesz a helyszíne. A történelmi, műemlék falak között egyébként hamarosan farsangi bált adnak, lesz Mozart-bál és Erzsébet napon Sissi-bál. A táncestélyek között ter­mészetesen - ahogy szokták - szép hangversenyeket, elegáns operettesteket is adnak. Mindenből ke­vesebbet, de csakis nagyon magas minőségűt. Rigó László igazgató egy nehéz év (1991) után is tánto­­ríthatatlanul védelmezi a kultúra hadállásait a Vigadóban. Pedig sok igaztalan vád érte őket, a legtipi­kusabb, hogy kiárusítják az intézményt. Eszükben sincs. Ellenkezőleg, nagyon tervszerűen állítják össze műsoraikat. Tisztában vannak azzal, hogy a szponzorálás Magyarországon még nem fejlődött ki úgy, hogy biztonságos hátteret adhatna a művészetnek. Viszont a közönség átformálódott, van egy szűk, de fizetőképes kül- és belföldi vendégsereg, amelyik szívesen költ az exkluzivitásra. Abból, amit tőlük bevesznek, olcsó családi hangversenyeket, gyerekműsorokat rendezhetnek. A Vigadó tehát nem alkuszik, csak alkalmazkodik. A. M. Aki vesz, az nyer - ez volt a jelmondata annak a karácsonyi akciónak, amelyet a Sony cég magyarországi képviselője szervezett. Január 29-i számunkban arról írtunk, miszerint a nyertes, Pardi úr nem kapta meg a József körúti Sony boltból a neki járó nyereményt. Bökény Gábor üzletvezető reagált cikkünkre, személyesen keresve föl szer­kesztőségünket. - Rendeződött a probléma, vásárlónk megkapta a nyereményét, egy színes tele­víziót. Az akció ránk is vonatkozott, hiszen pontrendszer alapján dolgozóink is nyer­tek különböző műszaki cikkeket. Ők még várnak a sorukra, ám vevőink folyamato­san hozzájutnak nyereményeikhez... S. GY. Kell-e flörtölni? Manapság, az erotikus és szexfilmek korában kissé divatjamúltnak tűnhet a fenti kérdés. Mert mi is a flört? Tanácstalanul álltak a kérdéssel szemben a Radnóti Gimnáziumból hívott negyedikesek is, akik a vasárnapi Napraforgó című televíziós adás­ban szerepelnek. Ez a sokszínű és sokféle műsor a háziorvosi tanácsadástól kezdve a festőiskolán át rö­vid riportokban villantja fel életünk megannyi kér­dését, sőt problémáját. Hasonló érdeklődésre tart­hat számot Moldova Ágnes riportja az aszódi neve­lőintézetből, ahol egy nevelésre „ítélt” fiatalkorú mondja el, mit is szeretne kezdeni az életével, ha majd szabad lesz. A szemüveg-tanácsadás bizonyára azokat érinti közelről, akik okulárét kényszerülnek hordani. De arra is választ kaphatunk, hogyan nem szabad kiwit, narancsot vagy almát enni, illetve ho­gyan kell. És még rengeteg mindenre, amire a helyszínen élő adásban szereplő pszichológusok, Ranschburg Jenő és Gáspár Sarolta válaszolnak, miután kisgyerekek villantják fel a mese birodalmá­ba tartozó, de valóságként megélt élményeiket. A műsornak világszerte elismert rajzfilmes alko­tó vendége is lesz, Dargay Attila személyében, akivel Katona Klári beszélget. És ha a Napraforgó után flörtölni támad kedvük, ne várják meg a többrészes sorozatot, elvégre déd­anyáink sem tanulták, csak gyakorolták a flörtöt. Igaz, akkor még nem volt televízió. LARA F­ölfelé a lejtőn Csütörtöki számunkban a BKV két autóbusz-üzemegységének munkásta­nácsa ügyvivői mondták el véleményü­ket a vállalat vezetéséről. Kifogásolták a szerintük lassú átalakítást, a szerve­zetlenségből fakadó visszaéléseket, a fejlesztés állítólagos furaságait (külföl­di cég, gyártmány preferálása), az őket is érintő­ információk visszatartását... Már akkor jeleztük, megkérdezzük a másik felet is. Most, ígéretünkhöz hí­ven Holl Sándornak, a megbízott vezérigazgatónak a véleményét közöljük. - Mennyire képviselheti a BKV dolgo­zóinak véleményét az Óbudai és a Kilián autóbusz-üzemegység munkástanácsa ügyvivőinek nézete? - A BKV 20 ezer fős nagyvállalat. A második legnagyobb az országban. A dolgozói érdekképviseletet ma 20 szer­vezet (!) látja el. A lap január 30-i szá­mában megjelent interjú alanyai, a Munkástanácsok és Független Szak­­szervezetek Koordinációs Bizottságá­nak vezetői néhány száz főt képvisel­nek. Tárgyilagosan rögzítenünk kell tehát, hogy véleményük nem a vállalat egész dolgozói kollektívájának állás­pontját tükrözi.­­ Az igazgatóságot nagyon zavarja, netalán engem is, hogy ilyen vagy olyan csoportok nevében kétségbe vonják az áta­lakítási folyamat eredményeit?­­ A nyilatkozatok szándékával el­lentétben, az itt - az elmúlt év során egyébként sokadszor a sajtóban - fel­vetett és megválaszolt kérdések, a vál­lalat irányvonalának tendenciózus beál­lítása nem billentik fel a vezetés szak­mai és lelki egyensúlyát. Munkánkat végső soron a 2,5 milliós budapesti és környéki lakosság, valamint a fővárosba látogató külföldiek százezrei minősítik. A vállalat működő- és fizetőképes ma­radt. Ez annak, aki tudja miről van szó, önmagát minősítő óriási teljesítmény. - Vajon a laphoz fordulók miért sérel­mezik, hogy az érdekképviseleti szerveze­tek - vagy legalábbis azoknak egy része - elő­tt önök „titokzatoskodnak ”? - A vállalat rövid és hosszú távú stratégiájáról, az átalakulás koncepció­járól, a végrehajtás bonyolult prog­ramjáról, az írott sajtóban, a tévében és a rádióban mindent és szokszor el­mondtunk. De nem utolsósorban a vállalat dolgozóit, az érdekképviseleti szerveket is tájékoztattuk. Mindent megjelentettünk vállalati lapunkban.­­ Kétségbe lehet vonni a munkástaná­csok, szakszervezetek jobbító szándékát? - Úgy gondolom, hogy a hangulat­­keltés, a vállalat szívósan és keményen dolgozó munkatársainak a közvéle­mény előtti lejáratása helyett - ha tényleg komoly a jobbító szándék, a megegyezésre törekvés - az erőket nem szétforgácsolni, hanem egyesíteni kell. Nincs harag, sértődöttség, de egy viszont legyen: érzelemmentes tárgyi­lagosság. Mindent egybevetve, elfoga­dom a január 30-án megjelent cikk cí­mét. A vállalat valóban lejtőn van, de nem lefelé,,hanem felfelé, hegymenet­ben halad. És a féket nem mi nyomjuk. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992.január 31. Devizanem Vételi Közép EladásiVáltozás* árfolyam 1 egységre,forintban% Angol font 138,26 138,61 138,96 100,00 Ausztrál dollár 58,06 58,21 58,36 100,44 Belga frank (100) 233,16 233,74 234,32 99,65 Dán korona 12,39 12,42 12,45 99,67 Finn márka 17,62 17,67 17,72 99,60 Francia frank 14,09 14,13 14,17 99,64 Holland forint 42,64 42,75 42,86 99,64 ír font 127,96 128,28 128,60 99,98 Japán jen (100) 61,67 61,82 61,97 99,72 Kanadai dollár 66,19 66,36 66,53 100,04 Kuvaiti dinár 266,45 267,14 267,83 100,43 Német márka 48,00 48,12 48,24 99,64 Norvég korona 12,25 12,28 12,31 99,75 Olasz líra (1000) 63,92 64,08 64,24 99,65 Osztrák schilling (100) 682,44 684,14 685,84 99,78 Portugál escudo (100) 55,80 55,94 56,08 99,67 Spanyol peseta (100) 76,37 76,56 76,75 99,89 Svájci frank 54,04 54,18 54,32 99,64 Svéd korona 13,23 13,26 13,29 99,69 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 100,00 USA-dollár 77,59 77,79 77,99 100,15 ECU (Közös Piac) 98,12 98,37 98,62 99,83 IBUSZ Bank valuta­ árf. Cseh korona 255,00 276,50 298,00 100,00 * Az előző napi árfolyamhoz képest Az IBUSZ Service tájékoztatása alapján. ÚT A BIZTOS SIKERHEZ! Rendezze be üzletét színes POLCRENDSZERREL! Kapható: szürke, lila, fehér, narancs, zöld, matt fekete, mályva, piros, kék és még további 20 színben, a SZINTEREZŐ BT.-nél Budapest XIII., Dunyov u. 6. Telefon: 129-7654,135-2991, (06) 60-23-056 AZ EURÓPAI BÚTOROK ÁRUHÁZA, A DOMUS IGAZI OTTHONT TEREMT. VASÁRNAP IS NYITVA 10-15 ÓRÁIG! ♦ VASÁRNAP IS NYITVA 10-15 ÓRÁIG! * BUDAPEST XIII., RÓBERT KÁROLY KRT. 67. 3 RIASZTÓ HELYZET Szenzációs üzletnek tűnik a kocsilopás manapság. Alkatrészként belföldön, egészben pedig külföldön lelnek új gazdára a meglovasí­­tott autók. A fővárosban és környékén már a megemelt casco-díj sem fedezi az Állami Biztosító kárát. A további emelést pedig nem tartják elfogadhatónak a cégnél sem. Mi hát a megoldás? A szorosabb együttműködés a biztosított és a biztosító között, hiszen a lopás a károsultnak sem jó üzlet. Ezután csak olyan személygépkocsira kötik meg az új extra cascót, amely modern riasztóberendezéssel van ellátva. A szerkezetnek jeleznie kell, ha bármelyik nyílászárónál próbálkozna valaki, s a gyújtást is meg kell szakítania. Mivel a tolvajok nem csak a „jobb” kocsikat vi­szik, az Állami Biztosító minden biztosítandó gépjárműbe megkö­veteli a riasztó beépítését. Ez alól csak a motorkerékpárok képeznek kivételt. A szabály természetesen nem visszamenőleg érvényes, de ha valakinek lejár a cascója, már csak az új feltételekkel újítják meg. A Piranha típusú riasztók tulajdonosai egyhavi díjkedvezmény­ben részesülnek, míg az ÁB ügyfelei 10 százalék engedményt kap­nak a beszereléskor. A legolcsóbb elfogadott berendezés ára 5200 forint, ez az összeg nem növeli a gépkocsi szerződéses értékét. (Ez alapján számítják ki a havi részleteket.) Sőt, ha mégis ellopnák az autót, a forgalmazó cég a riasztó áfát megtéríti a biztosítónak. Más módszereket is egyhavi díjkedvezménnyel honorálnak, így azt is, ha valaki bemutatja a rendszámot az értékesebb üvegfelüle­tekbe, s a kocsiba egy adót helyeznek el, aminek az adását csak a rendőrök és a határőrök tudják fogni. Ily módon legalább az „ex­portot” meg lehet gátolni. Nyugaton az ügyfelek által fizetendő havi díjat jelentősen befo­lyásolja, hogy az illető mivel foglalkozik, hány éves, hol él. Az AB ez irányba megtette az első lépést. Budapesten és Pest megyében az ügyfelek 20 százalékkal többet fizetnek egy ugyanolyan autó esetén. Persze ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a vidékiek ennyivel kevesebbet fizetnek, s nem rájuk terhelik a veszélyes fővárosi agglo­merációból eredő többletköltségeket. Szóba került egy bizonyos „feketelista” is. Azzal például, aki évente három totálkáros gépkocsit produkál, egyszerűen nem köt­nek szerződést. Az elutasítást egyébként sem itthon, sem Nyugaton nem kell megindokolni. IBG

Next