Kurír - reggeli kiadás, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-01 / 31. szám
1992. február 1. Esküvő éjféltájban Kedden egy kis stúdió nyílik az Ilka utcában, ahol ezentúl tudományos alapokon mondanak nekünk jövőt. De miért éppen kedden? - A keddi nap az indiai asztrológia szerint a Mars. A Mars kilences számú, erőteljes, energikus nap. A számmisztika szerint saját születési dátumommal vetem össze a keddi napot és e szerint jókor indulunk - mondja Joshi Bharat, indiai sorselemző. Ha valaki Indiában a házasságkötés időpontját meg akarja határozni, akkor elmegy egy asztrológushoz és ha ő azt mondja, hogy augusztus negyedikén éjféltájban kellene összeházasodni, legyen ez bármilyen abszurd, az emberek elfogadják. - Hogyan tudná bemutatni mesterségét? - Három technikával dolgozom. Az első a tenyérhez kapcsolódik. A csuklótól kezdve a középső ujj csúcsáig tartó területet vizsgálom, amelyről amerikai szakemberek megállapították, hogy az agy grafikonja. A másik technika a számmisztika. Az ember életében jelenlévő számok mind fontosak a születési dátumtól a telefonszámig, vagy a autó rendszámáig. A harmadik ősi egyiptomi, babilóniai technika a tarotkártya. Ennek a tudománynak az a funkciója, hogy az életutat - amely legtöbb esetben tendenciákból, ritkábban végzetszerű eseményekből áll - valamennyire felismerjük, s ennek birtokában védekezni tudjunk, vagy bátrabban cselekedni. - Az életút lezárása a halál. Meg tudja mondani, mikor következik be? - Vannak íratlan etikai szabályok, amelyek között szerepel, hogy nem foglalkozunk senkinek a halálával. Hiába mondják általában, hogy „nekem nyugodtan meg lehet mondani”, a halál időpontjának tudata súlyos következményekkel lehet az emberre. Én nem hiszem, hogy „csak úgy” el lehet viselni, ha egy 30 éves embernek megmondom, hogy csak 40 évig fog élni, így tehát a halálra vonatkozóan nem mondok semmit. Ez a munka nagyon nagy felelősséggel jár, ezt felelőtlenül, kuruzslásként nem szabad csinálni. Aki eljön önhöz, annak feltétlenül kell hinnie ebben a tudományban? - Nem, csak nyitottnak kell lennie, hogy egy hullámhosszra kerülhessek vele, mert akkor olyan dolgokat tudhatok meg az ő tudatalattijából, amelyeket csak tenyérből vagy kártyából nem tudnék. Sokan jönnek el hozzám csak kíváncsiságból, hiszen Magyarországon eddig nem volt hagyománya a jóslásnak, sorselemzésnek tudományos szinten. - Saját magáról mit tud? - Én hiszek ebben a tudományban. Hiszek a jövőben és ha kételkednék, akkor sem a tudományban, hanem a személyben, aki csinálja. Mert két eset lehetséges: az illető vagy kókler, vagy éppen most dekoncentrált. Nekem Indiában egy asztrológus barátom mondott sorsot, eddig bejöttek a dolgok, hát majd meglátjuk... VINCZE KINGA Carréras vacsorája a Vigadóban Ha megnyerte, hadd vigye Carréras, aki március 14-áridalestet ad Tokody Ilonával a Sportcsarnokban, utána még egy vacsorán is részt vesz, ahol, mint Pavarotti esetében, bizonyára a pesti high society - avagy „magas” társaság - jelenik meg. A fényes dinernek a Vigadó lesz a helyszíne. A történelmi, műemlék falak között egyébként hamarosan farsangi bált adnak, lesz Mozart-bál és Erzsébet napon Sissi-bál. A táncestélyek között természetesen - ahogy szokták - szép hangversenyeket, elegáns operettesteket is adnak. Mindenből kevesebbet, de csakis nagyon magas minőségűt. Rigó László igazgató egy nehéz év (1991) után is tántoríthatatlanul védelmezi a kultúra hadállásait a Vigadóban. Pedig sok igaztalan vád érte őket, a legtipikusabb, hogy kiárusítják az intézményt. Eszükben sincs. Ellenkezőleg, nagyon tervszerűen állítják össze műsoraikat. Tisztában vannak azzal, hogy a szponzorálás Magyarországon még nem fejlődött ki úgy, hogy biztonságos hátteret adhatna a művészetnek. Viszont a közönség átformálódott, van egy szűk, de fizetőképes kül- és belföldi vendégsereg, amelyik szívesen költ az exkluzivitásra. Abból, amit tőlük bevesznek, olcsó családi hangversenyeket, gyerekműsorokat rendezhetnek. A Vigadó tehát nem alkuszik, csak alkalmazkodik. A. M. Aki vesz, az nyer - ez volt a jelmondata annak a karácsonyi akciónak, amelyet a Sony cég magyarországi képviselője szervezett. Január 29-i számunkban arról írtunk, miszerint a nyertes, Pardi úr nem kapta meg a József körúti Sony boltból a neki járó nyereményt. Bökény Gábor üzletvezető reagált cikkünkre, személyesen keresve föl szerkesztőségünket. - Rendeződött a probléma, vásárlónk megkapta a nyereményét, egy színes televíziót. Az akció ránk is vonatkozott, hiszen pontrendszer alapján dolgozóink is nyertek különböző műszaki cikkeket. Ők még várnak a sorukra, ám vevőink folyamatosan hozzájutnak nyereményeikhez... S. GY. Kell-e flörtölni? Manapság, az erotikus és szexfilmek korában kissé divatjamúltnak tűnhet a fenti kérdés. Mert mi is a flört? Tanácstalanul álltak a kérdéssel szemben a Radnóti Gimnáziumból hívott negyedikesek is, akik a vasárnapi Napraforgó című televíziós adásban szerepelnek. Ez a sokszínű és sokféle műsor a háziorvosi tanácsadástól kezdve a festőiskolán át rövid riportokban villantja fel életünk megannyi kérdését, sőt problémáját. Hasonló érdeklődésre tarthat számot Moldova Ágnes riportja az aszódi nevelőintézetből, ahol egy nevelésre „ítélt” fiatalkorú mondja el, mit is szeretne kezdeni az életével, ha majd szabad lesz. A szemüveg-tanácsadás bizonyára azokat érinti közelről, akik okulárét kényszerülnek hordani. De arra is választ kaphatunk, hogyan nem szabad kiwit, narancsot vagy almát enni, illetve hogyan kell. És még rengeteg mindenre, amire a helyszínen élő adásban szereplő pszichológusok, Ranschburg Jenő és Gáspár Sarolta válaszolnak, miután kisgyerekek villantják fel a mese birodalmába tartozó, de valóságként megélt élményeiket. A műsornak világszerte elismert rajzfilmes alkotó vendége is lesz, Dargay Attila személyében, akivel Katona Klári beszélget. És ha a Napraforgó után flörtölni támad kedvük, ne várják meg a többrészes sorozatot, elvégre dédanyáink sem tanulták, csak gyakorolták a flörtöt. Igaz, akkor még nem volt televízió. LARA Fölfelé a lejtőn Csütörtöki számunkban a BKV két autóbusz-üzemegységének munkástanácsa ügyvivői mondták el véleményüket a vállalat vezetéséről. Kifogásolták a szerintük lassú átalakítást, a szervezetlenségből fakadó visszaéléseket, a fejlesztés állítólagos furaságait (külföldi cég, gyártmány preferálása), az őket is érintő információk visszatartását... Már akkor jeleztük, megkérdezzük a másik felet is. Most, ígéretünkhöz híven Holl Sándornak, a megbízott vezérigazgatónak a véleményét közöljük. - Mennyire képviselheti a BKV dolgozóinak véleményét az Óbudai és a Kilián autóbusz-üzemegység munkástanácsa ügyvivőinek nézete? - A BKV 20 ezer fős nagyvállalat. A második legnagyobb az országban. A dolgozói érdekképviseletet ma 20 szervezet (!) látja el. A lap január 30-i számában megjelent interjú alanyai, a Munkástanácsok és Független Szakszervezetek Koordinációs Bizottságának vezetői néhány száz főt képviselnek. Tárgyilagosan rögzítenünk kell tehát, hogy véleményük nem a vállalat egész dolgozói kollektívájának álláspontját tükrözi. Az igazgatóságot nagyon zavarja, netalán engem is, hogy ilyen vagy olyan csoportok nevében kétségbe vonják az átalakítási folyamat eredményeit? A nyilatkozatok szándékával ellentétben, az itt - az elmúlt év során egyébként sokadszor a sajtóban - felvetett és megválaszolt kérdések, a vállalat irányvonalának tendenciózus beállítása nem billentik fel a vezetés szakmai és lelki egyensúlyát. Munkánkat végső soron a 2,5 milliós budapesti és környéki lakosság, valamint a fővárosba látogató külföldiek százezrei minősítik. A vállalat működő- és fizetőképes maradt. Ez annak, aki tudja miről van szó, önmagát minősítő óriási teljesítmény. - Vajon a laphoz fordulók miért sérelmezik, hogy az érdekképviseleti szervezetek - vagy legalábbis azoknak egy része - előtt önök „titokzatoskodnak ”? - A vállalat rövid és hosszú távú stratégiájáról, az átalakulás koncepciójáról, a végrehajtás bonyolult programjáról, az írott sajtóban, a tévében és a rádióban mindent és szokszor elmondtunk. De nem utolsósorban a vállalat dolgozóit, az érdekképviseleti szerveket is tájékoztattuk. Mindent megjelentettünk vállalati lapunkban. Kétségbe lehet vonni a munkástanácsok, szakszervezetek jobbító szándékát? - Úgy gondolom, hogy a hangulatkeltés, a vállalat szívósan és keményen dolgozó munkatársainak a közvélemény előtti lejáratása helyett - ha tényleg komoly a jobbító szándék, a megegyezésre törekvés - az erőket nem szétforgácsolni, hanem egyesíteni kell. Nincs harag, sértődöttség, de egy viszont legyen: érzelemmentes tárgyilagosság. Mindent egybevetve, elfogadom a január 30-án megjelent cikk címét. A vállalat valóban lejtőn van, de nem lefelé,,hanem felfelé, hegymenetben halad. És a féket nem mi nyomjuk. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992.január 31. Devizanem Vételi Közép EladásiVáltozás* árfolyam 1 egységre,forintban% Angol font 138,26 138,61 138,96 100,00 Ausztrál dollár 58,06 58,21 58,36 100,44 Belga frank (100) 233,16 233,74 234,32 99,65 Dán korona 12,39 12,42 12,45 99,67 Finn márka 17,62 17,67 17,72 99,60 Francia frank 14,09 14,13 14,17 99,64 Holland forint 42,64 42,75 42,86 99,64 ír font 127,96 128,28 128,60 99,98 Japán jen (100) 61,67 61,82 61,97 99,72 Kanadai dollár 66,19 66,36 66,53 100,04 Kuvaiti dinár 266,45 267,14 267,83 100,43 Német márka 48,00 48,12 48,24 99,64 Norvég korona 12,25 12,28 12,31 99,75 Olasz líra (1000) 63,92 64,08 64,24 99,65 Osztrák schilling (100) 682,44 684,14 685,84 99,78 Portugál escudo (100) 55,80 55,94 56,08 99,67 Spanyol peseta (100) 76,37 76,56 76,75 99,89 Svájci frank 54,04 54,18 54,32 99,64 Svéd korona 13,23 13,26 13,29 99,69 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 100,00 USA-dollár 77,59 77,79 77,99 100,15 ECU (Közös Piac) 98,12 98,37 98,62 99,83 IBUSZ Bank valuta árf. Cseh korona 255,00 276,50 298,00 100,00 * Az előző napi árfolyamhoz képest Az IBUSZ Service tájékoztatása alapján. ÚT A BIZTOS SIKERHEZ! Rendezze be üzletét színes POLCRENDSZERREL! Kapható: szürke, lila, fehér, narancs, zöld, matt fekete, mályva, piros, kék és még további 20 színben, a SZINTEREZŐ BT.-nél Budapest XIII., Dunyov u. 6. Telefon: 129-7654,135-2991, (06) 60-23-056 AZ EURÓPAI BÚTOROK ÁRUHÁZA, A DOMUS IGAZI OTTHONT TEREMT. VASÁRNAP IS NYITVA 10-15 ÓRÁIG! ♦ VASÁRNAP IS NYITVA 10-15 ÓRÁIG! * BUDAPEST XIII., RÓBERT KÁROLY KRT. 67. 3 RIASZTÓ HELYZET Szenzációs üzletnek tűnik a kocsilopás manapság. Alkatrészként belföldön, egészben pedig külföldön lelnek új gazdára a meglovasított autók. A fővárosban és környékén már a megemelt casco-díj sem fedezi az Állami Biztosító kárát. A további emelést pedig nem tartják elfogadhatónak a cégnél sem. Mi hát a megoldás? A szorosabb együttműködés a biztosított és a biztosító között, hiszen a lopás a károsultnak sem jó üzlet. Ezután csak olyan személygépkocsira kötik meg az új extra cascót, amely modern riasztóberendezéssel van ellátva. A szerkezetnek jeleznie kell, ha bármelyik nyílászárónál próbálkozna valaki, s a gyújtást is meg kell szakítania. Mivel a tolvajok nem csak a „jobb” kocsikat viszik, az Állami Biztosító minden biztosítandó gépjárműbe megköveteli a riasztó beépítését. Ez alól csak a motorkerékpárok képeznek kivételt. A szabály természetesen nem visszamenőleg érvényes, de ha valakinek lejár a cascója, már csak az új feltételekkel újítják meg. A Piranha típusú riasztók tulajdonosai egyhavi díjkedvezményben részesülnek, míg az ÁB ügyfelei 10 százalék engedményt kapnak a beszereléskor. A legolcsóbb elfogadott berendezés ára 5200 forint, ez az összeg nem növeli a gépkocsi szerződéses értékét. (Ez alapján számítják ki a havi részleteket.) Sőt, ha mégis ellopnák az autót, a forgalmazó cég a riasztó áfát megtéríti a biztosítónak. Más módszereket is egyhavi díjkedvezménnyel honorálnak, így azt is, ha valaki bemutatja a rendszámot az értékesebb üvegfelületekbe, s a kocsiba egy adót helyeznek el, aminek az adását csak a rendőrök és a határőrök tudják fogni. Ily módon legalább az „exportot” meg lehet gátolni. Nyugaton az ügyfelek által fizetendő havi díjat jelentősen befolyásolja, hogy az illető mivel foglalkozik, hány éves, hol él. Az AB ez irányba megtette az első lépést. Budapesten és Pest megyében az ügyfelek 20 százalékkal többet fizetnek egy ugyanolyan autó esetén. Persze ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a vidékiek ennyivel kevesebbet fizetnek, s nem rájuk terhelik a veszélyes fővárosi agglomerációból eredő többletköltségeket. Szóba került egy bizonyos „feketelista” is. Azzal például, aki évente három totálkáros gépkocsit produkál, egyszerűen nem kötnek szerződést. Az elutasítást egyébként sem itthon, sem Nyugaton nem kell megindokolni. IBG