Kurír - esti kiadás, 1992. október (3. évfolyam, 192-212. szám)

1992-10-27 / 209. szám

A HATÁRON INNEN 1992. októ 11 1---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Vámbalhék, vámbűnö­ k A kvarcot és az aranyat felváltotta a szesz, a cigaretta és a kávé. Ugyanis ezeket a cikkeket részesí­tik előnyben a huncut csempészek, kijátszandó az összevont szemöldö­kű vámosok éberségét. Búzás And­­rás, a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságának őrnagya azt is eltíffikolta, hogy Magyarorszá­gon is van már maffia. A szabad piacgazdaság és a külkereskedelmi jog alanyivá tétele után az úgyneve­zett nyitott gazdaság árnyékában számos olyan vállalkozás alakul azért, hogy jogellenesen forgalmaz­zanak különféle árukat. És miután alaposan megtollasodtak, gyorsan felszámolják ezeket a potemkincé­­geket, hogy a megszerzett tőkével új szélhámosságba kezdhessenek. Mindörökre vége van a magányos, piti csempészek korszakának. Fel­váltották őket a szervezett nagyke­reskedelmi családok, akik már fel is osztották egymás között a különféle szakterületeket. Módszereiket nem a bravúros kalandorakciók, sokkal inkább a félillegalitás, a joghézagok intelligens kihasználása jellemzi. Idén az első fél évben három és fél milliárd forintnyi volt a deviza- , vámvisszaélések összege. Ez szám máris meghaladja a tavai egész évre vonatkozó adatot. Mint erről részletesebben is beszámo­lak majd a vasutasszékház külön termében a külkereskedelem­i vám ’93 továbbképző tanfolyama november 18-án. Maga a tanfolya november 4-én kezdődik, és term­­szetesen nemcsak a bűnözésre szólnak majd előadások keretébe, hanem a vám- és deviza rendszr aktuális kérdéseiről is. PAYER IMRE Pá, Omán! ■ A nyitvatartás tizenegy napja alatt több mint ti­zenötezren keres­ték fel a budai Várban az Ománi Szultánság múltját és jelenét bemuta­tó kiállítást. Sokan érdeklődtek, mibe is kerülne egy kis „kirándulás” ebbe a csodálatosan szép fekvésű „me­sebeli” országba?­­ Csak a bécsi képviseletünk és a nagyobb utazási irodák tudnak fel­világosítást adni, mert jelenleg Ma­gyarországon még nem vagyunk jelen hivatalosan - mondotta erről Mohamed Ali Al Riyami, az ománi in­formációs minisztérium tanácsosa, aki népes delegáció­val járt Magyarországon. Riyami tegnap délután számolt be itt tartózkodásukról és a kiállítás nem várt sikeréről. - Alkalmunk volt találkozni Göncz Árpád köztársa­sági elnökkel, Kádár Béla és Andrásfalvy Bertalan mi­niszterekkel, Bod Péter Ákossal, az MNTE elnökével és több magyar gazdasági szakemberrel. Hazaérkezésünk után beszámolunk megbeszéléseinkről, és szeretnénk nyomban hozzáfogni a kézzelfogható munkához, azaz a két ország közötti gazdasági, kulturális és turisztikai kapcsolatok megteremtéséhez, illetve kibővítéséhez. Márcsak azért is, mert hivatalos partnereink mellett igen sok itteni vállalkozó felkeresett bennünket, ígére­tesnek látszó ötletekkel és javaslatokkal. Örömmel ven­nénk, ha a mostani budapesti Omán-kiállítás viszonzá­sául egy magyar kiállítást is vendégül láthatnánk. G.T. A) Fotó: Pető Zsuzsa METRÓMOZ­ I Vége unalmas a hosszú, eseménytelen, metróutazásoknak! Leg­alábbis így lesz ez 1993 második ne­gyedévétől, addigra ugyanis valóság lehet Magyarországon és a világon először a metrómozi. Az álmot a Metro Movie Dreams váltja valóra. Az ötlet (a metróalagutakban falra festett képek, amelyek a szerelvény haladásával mozgóképekké állnak össze) nem újkeletű. Már 1923-ban szabadalmat kapott rá kitalálója az USA-ban, a műszaki megoldás azonban 1986-ig nem létezett. 1989 decemberében néhány ma­gánember megvásárolt egy talál­mányt, és megalapította a Dreams Kft.-t. A tagok között számítógépes r­cköt, trükkoperátort és a rajzfilmgyártás sok más szakemb is megtalálhatjuk. A tervezett ir­­ástól kezdve nem lesznek szürk hétköznapi utazások az Arany­os utcától a Nyugati pályaudvarig, utasok az állomás elhagyása, v­­egy 5-6 másodperc letelte után ablakok felületén színes, mozgó mácsós filmet láthatnak majd. Ml lesz, mintha nagy képernyőjű ver­ziókkal utaznának együtt, anél hogy készülék lenne a metróba. Fotó: Pataky mozgófilm egy-egy fázisa az ab falára lesz festve. Mihelyt a mi gyorsabban halad harminc kiloi­teres óránkénti sebességnél, a­z olyan lesz, mintha mozgóképek gyönyörködnénk. MILLEI

Next