Kurír - reggeli kiadás, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-18 / 134. szám
Tisztelt Szerkesztőség! A Kurír március 2-i számának Abádszalókról és polgármesteréről szóló sallangosan terjedelmes riportját olvasva Radnóti sorai jártak az eszemben: „Ki gépen száll fölébe, annak térképe táj.” Soha nyeglébb, utálkozóbb és lenézőbb hangnemben szóló írást! Soha több tévedést, melléfogást, „csúsztatást” jóhiszemű, talán naiv emberekkel szemben, akik - mint Vincze Ferenc polgármester - megilletődve attól, hogy pesti újságíróval beszélgethetnek, falujuknak némi propagandát remélve, kissé jobban eleresztik magukat a buzgó tájékoztatásban, beugranak egy lesipuskás idegennek. Rosszindulatú tollforgatónk nem átall már a bevezetőben „eleganciát”, „esztétikát”, „aerodinamikát” és „termonadrágot” emlegetni, amikor a kiskörei hídon - amely előtt neki „tíz percen túl” kell várakozni! - lát egy repkedő gatyaszálas biciklistát, s feltételezi, hogy az sorompóőr, aki most karikázik át a hídon megnyitni őelőtte az „Európa-házba” vezető utat. De hisz a sorompók gombnyomásra működnek! Biciklista meg mindenütt akad. A szerző mégis így sóhajt fel igazi Európa-utas-megvetéssel: „Itt fogunk megdögleni!” Pedig öt perc sem telik el, s viszonylag jó úton már be is száguldhat Abádszalókra, ahol - megdöglést nyugtázó hangulatban - menten fennakad az első világháborús emlékművön. Nyeglén gúnyolódik a helybéliek szeretetteljes szavain („Hát ez tisztára a Pali!”), és eszébe sem jut, hogy a síremlék előtt halottak napján gyertyák égnek, sok-sok „anyóka sírogat”. Ezután kerül sor különböző homályos és zavaros utalásokból és idézetekből kikövetkeztethető beszélgetésekre. Egyetlen embert nevez meg, a polgármestert, a többi utalás mind — per Ferkó — reá vonatkozik. Vincze Ferenc a riport szerint magát — kideríthetetlen módon - ganyénak nevezi (pedig Szalókon csak ganét mondanak, meg Ferit, Ferkót soha), disznóságokat is beszél összevissza, de legfőképpen álmodozik és lelkesedik. Nem tudni, hány pohár sör után készült a magnófelvétel, s hogy a söröket ki fizette, de bizony a polgármester minden bizalmasan és jópofáskodóan elejtett szava lesz a riport sava-borsa az újságíró számára, akinek ízléséből és tollforgatói vénájából csak ennyire futja... A cikk jellemzéséül - hely híján - még két mozzanat. A riporter a Tisza-tóról - amely egyébként minden új térképen rajta van, s közhely, hogy nagysága egyharmada a Balatonnak, kiváló csónakázóró - alig vesz tudomást. Csupán annyit érdemesít megjegyzésre, hogy „egy motorcsónakos elvtárs térképpel az ölében zátonyra szaladt”. De akkor mi a baja a Kurír cikkírójának az egésszel, ha a polgármestertől azt hallja, hogy ezen az úton fejlesztésre volna szükség, mert az infrastruktúra valóban minősíthetetlenül rossz. Nem az volna természetes, hogy ezt elismerné. Nem, hiszen a cél, hogy Vinczét nevetségessé tegye. Ezért, miután a polgármester jó hangulatában, hogy intelligens, európai zsurnalisztával hozta össze jó sora, kijelenti: „Vízi paradicsom lesz itt! Európai színvonalú!”. Európa-házi cikkezőnk menten hozzáfűzi (persze abádszalóki szájba adva a szót): „Aztán felébred a Ferkó, hogy bilibe lóg a keze.” Ugye milyen elegáns? De térjünk a cím nagy blikkfangjára, hogy: Vigyázz, Las Vegas! Szegény Vincze! Ki merte ejteni a száján, hogy kaszinó kellene a vízpartra. Kurírásunk szerint ez abszurdum, sőt: blaszfémia, az európaiság megcsúfolása. Kaszinó Abádszalóknak, a Tisza-tó partján! De kérdezzük meg halkan: miért olyan nagy dolog a kaszinó, amiből - álllítólag - már jóval több van, mint kellene. Attól, hogy egy ilyen szemetet esetleg majd - vállalkozás dolga - Abádszalókon is létrehoznak, már Las Vegas lesz Abádszalók? Vagy Monte-Carlo? Máris van ott elég félkarú rabló, olyan nagy eset, ha ezek mellé még kártya- meg rulettasztalokat raknak? S ugye a gúny elegáns nyila kilövetik még a szalóki fejőlegényekre is! Hogy micsoda mucsai vágyálom fejőlegényekből rulettkezelőket csinálni! Igaz, van különbség a két tevékenység között: a fejőlegények munkája nehezebb. De ki hozza létre a bárgyú összefüggést Las Vegas és Abádszalók között? Kinek az európai szinten utálkozó agya asszociálja a kaszinó lehetőségét Las Vegashoz? Bizony nem az abádszalókiaké. Hanem azoké, akik ezt leírják egy mocskolódó cikk címéül, s beállítanak egy írást úgy, hogy azt sugallja: ilyen mucsai őrültek szaladoznak a sötét magyar éjszakában! Kovács Miklós, Szeged, Tisztelt Kurír Szerkesztősége! Rendszeres olvasója vagyok a lapnak. Tetszik a stílusuk, szókimondásuk. Különös élvezettel olvasom Guba Zoltán írásait. Fanyar humorát élvezem. Bármiről írhat, elolvasom. Gondolom, véleményemmel nem vagyok egyedül, mint ahogy azt is el tudom képzelni, hogy piszkálódása miatt sok ellenséget is szerez magának. Igaz, a fütyijét levágó rab szóba állt vele. Ez egyedülálló feldolgozás volt a bűnügyi riportok műfajában. Köszönet érte. Herczeg Károlyné, Budapest Tisztelt Kurír Szerkesztőség! Tánczos János vagyok, jelenleg a Pálhalmai Bv-intézet sándorházai előzetes részlegének lakója. Kérem, hogy lapjukban hozzák nyilvánosságra sérelmemet, legyenek segítségemre abban, hogy az igazságosság legyen az uralkodó minden fórumon. Amiért írok. Két hónappal ezelőtt bejelentéssel fordultam a Fővárosi Főügyészség nyomozásfelügyeleti főosztályához, mert korábban elfogultan vizsgálták ügyeimet. Személyes harag miatt jó néhány olyan hivatali visszaéléssel párosuló bűncselekményről tudok. Egy rendőrnyomozóról és egy helyi ügyésznőről, illetve bíróról nyilatkoztam. Beadványom bejárta a már említett Fővárosi Főügyészség nyomozásfelügyeleti főosztályának székesfehérvári kirendeltségét. Miután továbbra is fenntartottam állításomat, közölték velem, hogy nyilatkozatommal megingatom a közbizalmat, így hamis vádaskodás és rágalmazás bűntette miatt eljárást fognak folytatni ellenem. Meghallgattak néhány tanút, akiket én ajánlottam állításom igazolására. Közülük volt olyan, akivel talán tíz éve ismerjük egymást, de volt olyan is, aki még azt is letagadta, hogy valaha látott. Elmondani kívánom önöknek, hogy az ügyészségi nyomozó úr úgy kezdi a meghallgatást, hogy bármit mondhat a tanú, ha azt nem tudja száz százalékig bizonyítani, akkor őt öt évig terjedő, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélheti. Nos, tisztelt Szerkesztőség! Ki az az épelméjű ember, aki ilyen figyelmeztetés után tanúskodni mer? Személy szerint engem már néhányszor tartottak nem egészen épelméjűnek. Ugyanis sok mindennel nem értek egyet, ha tudom, hogy törvényellenes, és azok a személyek követik el, akik törvényesen osztogatják nekem az éveket. Azért, mert nincs miből megélnem, tehát lopok. Maradok tisztelettel olvasójuk: Tánczos János Pánhalmai Bv intézet Olvasóink véleményét többnyire szerkesztett változatban, olykor rövidítve közöljük. Tiszteljük mindenki gondolatait, és a nyilvánosságot akkor is biztosítjuk, ha nekünk ugyanarról a témáról más a véleményünk. 1993. május 18.