Kurír - reggeli kiadás, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-24 / 23. szám

6 KÜLHON NAGYASSZONY TÁVOZOTT Az Amerika-szerte gyászolt Rose Ken­nedyt leginkább a nagy történelmi király­­drámák anyafiguráihoz lehet hasonlítani. Szinte beleszületett a politikába, hiszen apja az új-angliai Massachusetts álam egyik legbefolyásosabb személyisége volt, aki bostoni polgármesterként és kong­resszusi képviselőként országos ismert­ségre tett szert. Rose 25 éves korában nem véletlenül kötötte össze életét a rend­kívül ambiciózus, ugyancsak ír katolikus származású Joseph Kennedyvel, aki tőzs­despekulációval, majd az alkoholtilalom idején szeszcsempészéssel, később pedig hollywoodi tömegfilmek gyártásával hatal­mas vagyont gyűjtött össze. Rose életében fontos esemény volt, ami­kor Roosevelt elnöksége idején 1938-ban - szolgálataiért és a választási kampányok idején nyújtott anyagi támogatásért cseré­be - férje nagyköveti kinevezést kapott Nagy-Britanniába. A vagyona és befolyása miatt csodált Kennedy-klán ugyanis ezzel vált teljes egészében szalonképessé a leg­jobb amerikai körök számára, amelyeket a 30-as években az angolszász protestáns családok uraltak. A kicsapongásairól hírhedt Joseph és a család érdekeinek mindent alárendelő Rose útja mindig külön pályán futott, bár kínosan ügyeltek arra, hogy kifelé fenntartsák a lát­szatot. Az a közös cél tartotta össze őket, hogy gyermekeiket feljuttassák a csúcsra. Rose kimértségével, intelligenciájával, te­kintélyt parancsoló fellépésével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Kennedyek körül egyfajta királypótló kultusz alakuljon ki Amerikában. A külvilág a legdrámaibb pilla­natokban is az érzelmein uralkodni képes nagyasszonyt látta benne. Ki tudja persze, hogy pontosan mit érez­hetett Rose akkor, amikor fölébe jutott férje szerelmi afférjainak a híre vagy akkor, ami­kor Joseph a család megkérdezése nélkül megműttette idegrendszeri zavarokkal küszködő lányukat, Rosemaryt. (Az operá­ció nem sikerült, a szerencsétlen Rosemary évtizedek óta egy wisconsini klinikán vege­tál. Részben ez késztette John Kennedyt arra, hogy elnöksége idején lépéseket te­gyen a szellemi és testi fogyatékosok hely­zetének javítása érdekében. Rosemary testvére, Eunice, aki egyébként Arnold Schwarzenegger anyósa, azóta is az ügy egyik élharcosa.) Biztosra vehető, hogy Jo­seph viselkedése miatt Rose-ban sok kese­rűség gyűlt össze. Miként magyarázható különben, hogy - amint azt a Kennedy család ügyeiben jártas amerikai újságírók állítják - órákon át nem hívott férjéhez or­vost, amikor a hatvanas évek elején agy­vérzést kapott. Joseph egyébként ezután még évekig élt tolókocsihoz kötve félig bé­nán, némán. Rose-zal századunk egyik híres nőalakja távozott az élők sorából, s csak remélhet­jük, hogy halála előtt tollba mondta azok­nak a történeteknek egy részét, amelyeket az elmúlt 104 évben megélt. (ORBÁN) Élete végét Rose is tolókocsiban töltötte Keményedet Izrael Izrael eltemette halottait a teg­napi nap folyamán. A vasárnapi terrortámadás negyvenöt sebe­sültjét kórházban ápolják, lap­zártakor húsz sérült életéért még az ország különböző kór­házaiban a műtőkben küzdenek. A Rabin-kormány határozata értelmében a hét végéig lezár­ták az Izrael által ellenőrzött te­rületeket, az ottani palesztin la­kosok nem jöhetnek Izrael terü­letére, s így csaknem 70 ezren nem tudtak megjelenni munka­helyükön. Már a zárlat első napján ötszáz olyan palesztint tartóztattak le, aki engedély nélkül tartózkodott Izraelben. A Rabin-kormány a palesz­tin foglyok szabadlábra helye­zéséről folyó izraeli-palesztin megbeszéléseket későbbre ha­lasztotta. Ennek egyenes kö­vetkezménye, hogy az autonó­mia kiterjesztésére is még jócs­kán várni kell. A terrorakciót követően benyújtott bizalmatlansági in­dítványokat az izraeli parla­ment nem tárgyalta meg teg­nap, mert a képviselők és a kormány tagjai a tizenkilenc áldozat temetésén vettek részt. Az ország több részén spontán tüntetésekre került sor, amelyeken a tömeg Rabin miniszterelnöktől azt követel­te, hogy nevezzen ki teljes ál­lású honvédelmi minisztert. (Rabin most nemcsak a mi­niszterelnöki széket, hanem a honvédelmi, belügyi és vallás­ügyi tárcát is saját kezében tartja.) A késő éjszakába nyúló rendkívüli kormányülésen az a nem mindennapos döntés is megszületett, amelynek értel­mében a SÁBÁK (az izraeli biztonsági szolgálat) hatáskö­rét kiszélesítették, az emberi jogi szervezetek legnagyobb tiltakozására, Izrael-szerte. A SÁBÁK így most kemé­nyebb módszereket is alkal­mazhat a terror megelőzésére, illetve annak kivizsgálására. Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszter azt követelte a palesztin hatóságoktól, hogy tartóztassák le azokat a pa­lesztinokat, akik izraelieket öltek meg, és hogy lépjenek fel az olyan mecsetek és szo­ciális intézmények ellen, amelyek a szélsőséges iszlám fundamentalisták ellenőrzése vagy támogatása alatt állnak. Izrael területén ezeket a szer­vezeteket a mai nappal törvé­nyen kívül helyezték. BREUER PÉTER (Tel-Aviv) Most megveheti amit már rég kinézett magának... A háztartási kisgépektől a CD lejátszóig minden üzletben más-más árucikkek JELENTŐS ÁRENGEDMÉNNYEL (amíg a készlet tart) Ne bántsd „Értékelésünk szerint a romániai magyarság legitim szervezeteként működő RMDSZ politikája mindenben megfelel az Európában elfogadott demokratikus jogál­lam követelményeinek, valamint a román alkotmány és törvények előírásainak.” Ez is szerepel abban a nyilatkozatban, amely - eddig egyedülálló mó­don - mind a hat magyar parlamenti párt egyet­értésével született. Az előzmények? Tabajdi Csabának, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának meghívására Magyaror­szágra érkezett Viorel Hrebenciuc, a román kor­mány főtitkára. A megbeszéléseken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség küldöttsége is részt vett volna, de részvételüket lemondák, mert eddig még soha sem tapasztalt durva táma­dás érte a szervezetet: maga a román igazság­ügy-miniszter vetette fel az RMDSZ betiltásá­nak gondolatát. Ezt a hat magyarországi parla­menti párt sem hagyhatta szó nélkül. Tegnap a Parlament épületében tanácskozást tartottak, majd közös nyilatkozatot tettek közzé. Leszö­gezték, hogy megdöbbenéssel vették tudomásul a magyart­ a román kormány képviselőinek támadását, amely a romániai demokratizálódás folyamatát is veszélyezteti. Közleményükben kifejezik remé­nyüket, hogy a román kormány álláspontját fe­lülvizsgálja, és párbeszédet kezd a romániai ma­gyarság képviselőivel. A sajtótájékoztató végén Csintalan Sándor, a Magyar Szocialista Párt ügyvezető elnöke fejtette ki véleményét a Kurír munkatársának: - Meglepő a román politikusok retorikája és tényleges cselekvése közötti különbség. Úgy vé­lem, ez már előszele lehet a jövő évi romániai választási kampánynak. Fontosnak tartom hang­súlyozni, hogy a magyarországi pártok vélemé­nye és reakciója egyöntetű, egyértelmű. Ez ko­moly jelzés lehet a román fél számára. Egyéb­ként a jövőben számíthatnak arra, hogy a nem­zetet érintő ügyekben a magyarországi pártok együtt tudnak majd működni. Az alapszerződés ügyét és a nemzetiségi problémát sem lehet kü­lönvenni. Nekünk tekintettel kell lenni a ma­gyar kisebbség érdekeire. (KIBÉDI) Az évszázad embere Éppen harminc évvel ezelőtt, 1965. január 24-én hunyt el Sir Winston Churchill, a brit történelem egyik leg­híresebb, s legizgalma­sabb egyénisége. Ki is volt valójában ez a romantikus, talán kissé kalandor termé­szetű író, újságíró, ka­tona, politikus és ál­lamférfi? Nős, Marl­boro hetedik hercegé­nek unokája, Lord Randolph Churchill és Lady Randolph Chur­chill, született Jerome Jennie, az amerikai lapkiadó milliomos lány idősebbik fia, aki a Blenheim-kastélyban látta meg a­ napvilágot 1874. november 30-án. A fiatalember a festői szép­ségű Harrow-ban végezte középiskolai tanulmányait, amelyet a sandhursti katonai aka­démia követett. A lovak mindig is fontosak voltak számára, így 1895- ben mint a 4. huszárezred hadnagya kezdte meg katonai pályafutását. Szolgált In­diában, ahol a leghevesebb haditettének a lo­­vaspólózás bizonyult,­ amit barátai szerint le­gendásan jól mívelt. Éppen emiatt a tétlenség miatt kérette magát át Afrikába, ahol részese volt a khartom­i expedíciónak, majd pedig a brit hadsereg omdurmani csatájának. Fizetés­kiegészítésként haditudósításokat küldött a Daily Telegraphnak, a Daily Graphicnak és a Morning Postnak a dél-afrikai búr lázadásról. Sőt, egyszer még hadifogságba is esett. Hamarosan kiderült azonban számára, hogy a tollforgatással sokkal nagyobb sikereket ér el hazájában, mint a kato­náskodással. Olyannyira így volt ez, hogy 1900- ban már a brit parla­ment konzervatív párt­jának a tagja. Tempera­mentumos szónok az alsóházban. 1908-ban azonban már a liberáli­sok oldalán találjuk, ahol egyre feljebb és feljebb kerül. Kereske­delmi majd belügymi­niszter, végül az admi­­ralitás első lordja lesz. Politikai karrierjének a gallipoli akció kudarca vet véget. Ám sokáig ízem marad távol a politi­kától, mert 1917-ben már ismét miniszter a liberális Lloyd George oldalán. Igazi karrierje azonban 1940. május 10-én kezdődik, amikor a nemzeti egységkormány miniszterelnökévé nevezik ki. Nem ígér mást Nagy-Britannia alattvalói­nak, csak vért és könnyeket. De az Egyesült Államok segítségével feltartóztatja Hitlert, ak­i kénytelen Oroszország ellen fordulni. Sztálin is csatlakozik a németek elleni szövetséghez, aminek köszönhetően 1945. május 9-én Euró­pában véget ér a II. világháború. Churchill szerepe addigra már háttérbe szorul, s nincs már különösebb beleszólása a két nagyhata­lom egyezkedésébe. Újabb kudarc éri 1945-ben, pártja elveszti a választásokat. A király felajánlja neki a London hercege címet, de ő nem fogadja el. To­vábbra is politizálni akar. Egy évvel később ő említi először a „vas­függönyt”, illetve a hi­degháború veszélyét. Eközben pedig fest, majd 1953-ban mun­kásságáért megkapja az irodalmi Nobel-díjat. Akárcsak apja, Winston Churchill is január 24- én halt meg, 90 évesen. Mindenki emlékében úgy maradt meg, mint a folyton szivarját rág­csáló, csokornyakken­dős úriember, akit ha­lálát követően az ame­rikai Life magazin az évszázad emberének nevezett. (SAJTOS) Jellegzetes mozdulat, jellegzetes szivar Az öreg festő Madeirán Telefonautomatánk elmondja Önnek hatjegyű Joker-kártyaszá­­mát és az Ön titkos, személyes, számítógépes azonosítókódját. Ezeket írja föl kártyájára. Ha további kártyákat szeretne, másolja le több példányban az itt látható kártyát. Telefonautomatánk az első játékkártya adatai után további játékkártyákat fog Önnek j­átszani, de nincs kártyája? Hívja fel a 06/90-333-888-as telefonszámot. H­UNGUEST-KURÍR JOKER-JÁTÉKKÁRTYA Az Ön Joker-kártyaszáma: Az Ön személyes, számí­tógépes azonosítókódja: I MN­­­­l­­­l­l bemondani. A belföldi hívás díja a Magyaror­szágon legolcsóbb 77 Fi +­atal perc. HUNGUEST V 1995. január 24.

Next