Kurír - reggeli kiadás, 1996. június (7. évfolyam, 148-177. szám)

1996-06-01 / 148. szám

2 ITTHON PISZTOLYHITEL Tegnap délután három óra előtt néhány perccel egy isme­retlen férfi azzal állított be Győrben a Pannonhalmi Taka­rékszövetkezet József Attila úti fiókjába, hogy vállalkozó és hi­telt szeretne felvenni. Ezután egy törülközőbe csavart, fegy­vernek látszó tárgyat vett elő. A pénztáros hölgyeket a helyi­ség hátsó részébe tuszkolta és megfenyegette őket, mondván: hangtompítós fegyver van ná­la. Műanyag táskát vett elő, amibe belerakta a fiókban ta­lálható pénzt, majd távozott. A hölgyek azonnal értesítették a rendőrséget. Mintegy százezer forintot vitt magával a rabló. ÖNCSOBBANÁS Öngyilkossági szándékkal ug­rott a Dunába tegnap kora dél­után egy életerős, középkorú férfiú. A Szabadság híd déli ol­daláról csobbant, s talán ezért még a magas vízállás miatt úszta meg a csobbanásos ütést. A vízi­rendészet munkatársa elmondta, hogy a kihalászott életunt a saját lábán mászott a csónakból a mentőbe, amivel lélekgyógyász­hoz szállították. Az idén már tíz körül jár a Dunából élve kihalá­szott, önkéntes vagy véletlen vízbe zuhanók száma. NYOLCAN KETTŐ ELLEN Nyolc férfi támadt két ukránra éjjel 11 órakor az V. kerületben, a Vigadó téri alsó rakparton. A támadók nem érték be a túlerő rémisztő látványával, néhány jobbegyenessel kényszerítették autójukba a megrémült ukráno­kat s ott kifosztották őket. Mi­után elvették a két férfi pénzét és ékszereit, az útlevél követke­zett, amelyből nem tudni, mi­ért, de kitépték a belső lapokat. Az egyik kifosztott ellenkezni próbált, erre támadója meg­szúrta, de a kés csak a felkarját érte. Ezek után kilökték őket az autóból és elhajtottak. FIZETÉS NÉLKÜL Rosszul sikerült a cigarettaüzlet egy ózdi fiatalembernek. A 28 éves T. P. háromszázharminc karton zárjegy nélküli cigarettát akart értékesíteni, amire akadt is vevő, akivel ózdi lakásán ütötték volna nyélbe az üzletet. A vásárló három ismerőse társa­ságában érkezett, átvették a ci­garettát, viszont a fizetés körül némi bonyodalom támadt, mi­vel az érkezők pénz helyett egy fegyvert vettek elő és T. P.-t né­mi fenyegetéssel lebeszélték a vételár további követeléséről. A négy fegyveres vásárló - akik közül a legidősebb is csak 20 éves - jelenleg őrizetben várja ügye vizsgálatát. MEZÍTLÁB A SUGÁRÚTON Hazafelé tartott a 20 éves V. A. az éjszakai órákban, amikor Sze­geden, a Csongrádi sugárúton három hasonló korú fiatal top­pant elé, s miután megverték, elvették 22 ezer forintját, de ke­vesellték a zsákmányt, ezért le­csatolták óráját és lehúzták cipő­jét, majd eltűntek az éjszakában. A kirabolt férfi kénytelen volt mezítláb hazamenni a sugárút­ról, igaz, vigasztaló lehet számá­ra, hogy a három magyarbánhe­­gyesi fiatal ellen a rendőrség megindította az eljárást. ÉJFÉLKOR ÁLLTÁK ÚTJÁT Hazafelé sietett karcagi lakásá­ba a 37 éves B. J., de mielőtt elérte volna úti célját, pontban éjfélkor három ismeretlen top­pant elé és ütni kezdték. Ha­mar kiderült támadásuk oka, mivel elvették pénztárcáját, amelyben iratai és 1500 forint volt, nyakláncát letépték, majd elmenekültek. Marinkót ütötték-verték Marmint gyermekkorában. A Halálosztó Jugoszláviából érkező édesanyja, aki kis nyugdíjára való tekintettel utoljára novemberben látta gyermekét, ezt mondogatta néhány perccel a másodfokú ítélet kihirdetése előtt. Fel­nőtt fiát várta, ám az iskoláskorú Marinkéra emlékezett. Hogy tizenhárom évesen pajtásai bedobták egy tóba, s ha a szomszédok nem szaladnak se­gíteni, talán meg is halt volna a Halálosztó. Annyira gyűlölték, hogy osz­tálytársai egyszer bicskát böktek az oldalához, adja oda uzsonnapénzét. Az 59 éves Bajics Milica várt. Hiába. Marinko nem jött meg­hallgatni, mit rónak rá. Az édes­anya, mikor ezt közölték vele, megkérdezte, meglátogathatja-e még ma. A büntetés-végrehaj­tás illetékese bólintott. Bajics Milica pedig megjegyezte, hogy a fia nem tudott arról, hogy ő itt lesz. E találkozáson kívül nem vesztett semmit Marinko a tá­volmaradásával. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis jóváhagyta az elsőfokú tanács döntését. Azaz: Magda Marinkót ismét bűnös­nek mondták ki előre kitervel­tem nyereségvágyból, több emberen, részben különös ke­gyetlenséggel és társtettesként elkövetett emberölés bűntetté­ben, valamint lőfegyverrel való visszaélés miatt. Ezért élet­fogytig tartó fegyházbüntetés, tíz év közügyektől való eltiltás és a Magyar Köztársaság terü­letéről történő kiutasítás lett a büntetése. Kiss Zsigmond büntetőtanácsa alaptalannak minősítette a védelemnek a bi­zonyítás törvényességére vo­natkozó aggályait. Csupán egy apró kérdésben akadt módosítani való. Amit az orosházi gyermekszobába pa­rancsolt két kislány elmondott a pszichológusnak (hogy megfoj­tott édesanyjuk hogyan feküdt a padlón, s az egyik bácsin - Marinkon - volt-e sapka, vagy mert mindegy volt, hisz előre kitervelte a gyilkosságot, nem húzott a fejére semmit...), azt nem szabad a bizonyítás alapjá­ul venni. A másodrendű vádlott, Dob­­nik János esetében viszont sú­lyosítottak. A Fővárosi Bíróság ugyanis büntetlen előéletét fi­gyelembe vette enyhítésként, holott a vádlott Belgiumban fegyveres rablás és gyilkosság miatt már öt évet ült, így hat lőszerrel, lőfegyverrel való visszaélés miatt kapott nyolc hónapnyi felfüggesztett bünte­tését egy év fegyházban letöl­tendőre növelték. Mégsem kell börtönbe költözködnie, hisz nyolc hónapot már leült előze­tesben. Ott pedig jó magavise­letet mutatott, így aztán, ahogy szokás, elengedték a kirótt idő egyharmadát. Magda ítéletét (egyetlen enyhítő körülményt sem hoztak fel a javára) rendületlenül hall­gatta édesanyja. Kicsit tudott magyarul. Karba tett kézzel ült. Nem sírt. Látni akarta a fiát, s azt ismételgette, nem szült gyil­­kos gyermeket. Értesüléseink szerint Magda egy bombabiztos sátoraljaújhe­lyi luxuscellába kerül. „Nem gyilkost szültem!" Fotó: KONCZ GYÖRGY Húsz év a rémnek A „bajmoki rém”-ként megismert 34 éves Joszip Vuicsot a Baranya megyei bíróság húsz év fegyházbüntetésre ítélte, mellékbüntetésként szabadulása után azonnal el kell hagynia az országot. A szerb férfi Siklós határában rövid autózás után az elmúlt év tavaszán egy taxist lőtt le, majd a bevétellel távozott. A rendőrök rövid idő alatt elfogták a Szerbiában gyilkosságok sorozatával gyanú­sított férfit. A büntetőtanács elnöke nyereségvágyból el­követett gyilkosságban, tiltott határ­átlépésben, fegy­verrel, lőszerrel való visszaélés bűntettében, lopásban találta bűnösnek Vuicsot. Az utolsó szó jogán a bűnös elmondta: nagyon megbánta tettét. Információink szerint a szerb rendőrség leg­alább hét gyilkossággal gyanúsítja a Vajdaságban csak bajmoki rémként emlegetett Vuicsot. Szerbiában nem törölték el a halálbüntetést, a magyar hatóságok a sorozatgyilkost ezért nem adták ki. SZ. P. F. Il­ti átment az üvegen Budai László tulajdonképpen nagyon szerencsés ember. Bár jelenlegi állapotában ez nem annyira látszik, hiszen a cigány férfi Debrecenben, a Kenézy Kórház baleseti sebészetén fek­szik, ránézésre igen ramaty állapotban. Budai úr e hét ked­den hajnal óta az egészségügyi intézmény vendége, s bizony csak millimétereken múlott az élete. Hétfőn éjjel kissé ittasan érkezett haza Böszörményi úti laká­sába, s némi családi perpatvar, no meg a maligánok hatására a kelleténél jóval hangosabban közlekedett. A szomszédok egy da­rabig tűrtek, aztán amikor már tarthatatlanná vált a helyzet, ér­tesítették a rendőrséget. Nem volt nehéz dolguk, ugyanis épp a ház alatt található az őrs. A kiérkező járőr, miután felmérte a te­repet, úgy döntött, Budainak a detoxikálóban lesz a legjobb he­lye. Meg is ragadták a félmeztelen férfit, ám útközben (a rend­őrségi közlemény szerint eddig tisztázatlan körülmények kö­zött) beleesett egy üvegablakba. A fején és a nyakán több sérülés is keletkezett. Hivatalból megindult a vizsgálat, jelenleg a Haj­­dú-Bihar Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál van az ügy. Dr. Bíró Vilmos professzor, a Kenézy Kórház traumatológiai osztályának vezetője elmondta: a beteg súlyos, életveszélyes, ki­vérzett állapotban került be hozzájuk, s vérzési sokkot is tapasz­taltak. Bihari Lászlónak óriási szerencséje volt, hogy „csak” nya­­ki vénákat vágott el az üveg, s megkímélte a főütőeret. Jelenleg állapota kielégítő, napról napra határozottan javul, fertőzési tü­netek nincsenek. Ha minden rendben történik, a beteg két hét múlva elhagyhatja a kórházat - mondta Bíró professzor. Ha kedd óta jelentősen javult Bihari László állapota, ak­kor igencsak csúnyán nézhetett ki a sebesülés után, mert az összefoltozott férfi még most sem nyújt divatlapokba illő lát­ványt. Nyaka körül hatalmas kötés éktelenkedik. Az arcán hosszú varrás nyoma, s több apró seb. Komoly erőfeszítésébe telik, hogy felüljön az ágyon és elmesélje, mire is emlékszik. „Hétfőn este a sógoromnál voltam, s bizony későn értem ha­za. Idegeskedtem, mert nem tudtam, mi van a kisebbik gyere­künkkel, aki beteg. Kicsit kiabáltam az anyósommal. Aztán egy­szer csak ott voltak a rendőrök. Nem tudom, mi történt, az egyik megfogta a karomat, a másik meg a hajamat, aztán jött az üveg. Már csak arra emlékszem, hogy a földön fekszem és kia­bálnak, siessetek, mert meghal ez a cigányember.” B. A. bü­wmm­mmmmmmmmmmmmmm 1996. június 1. Nem tudjuk, hogyan éget! Szarka Kovács Lajos Kiskunmajsán élt. Néha a nagyszülőknél lakott, néha apjáéknál. Nem voltak gazdagok, s talán ez is közrejátszott abban, hogy a fiatalemberré serdült ifjú szinte minden munkát elvállalt. Kellett a pénz, így hát nem nézte ő, mit kell tennie, csak azt: fizessék meg rendesen. Aztán május 19-én éjjel egy órakor Harkakötönyben egy Tüzép-telepen benzinát­fejtés közben ruhája egy szikrától meggyulladt és a fiatalember olyan súlyo­san megégett, hogy a helyszínen meghalt. Mindössze huszonnégy évet élt. Kiskunmajsán ismerik szomorú történetét az emberek. A furcsa csak az - mondják -, hogy eb­ben az ügyben túl nagy a titkoló­zás. Senki, még a szülők sem tudják, hogyan halt meg a gyer­mekük. Nem is fogják megtudni, állítják mások. Valaki pénzt aján­lott a családnak, hogy ne firtas­sák, mi történt, s a pénz errefelé nagy úr. Csendes utcában van a Szar­ka Kovács család otthona. A csengetésre hosszabb ideig csak a kutyák csaholása a válasz. Néhány percnek el kell telnie, míg nyílik az utcai vasajtó és az elhunyt fiatalember édesapja elém áll. - Nem tudok semmiről, nem tudjuk, hogyan halt meg a Lajos. Tegnap eltemettük. Ne is foglalkozzunk tovább ezzel! - mondja az apa, amint meg­tudja, hogy újságíró a hívatlan vendég. Nem is invitál beljebb, álláspontjának ezzel is nyoma­­tékot adva. Csak úgy, az utcán beszélgetünk, ahogy arrafelé szokás. Félmondatokban. - Igaz, amit beszélnek az embe­rek, hogy pénzt kínáltak önöknek a hallgatásukért? - Nincs tudomásom semmi­féle pénzről, ki mondta ezt a marhaságot magának? - Hol dolgozott a fia a benzin­kútnál? - Nem dolgozott ott, csak so­főr volt, de elvállalt mindenfélét. - Milyeneket? - Nem mondta soha. Csak ment, ha kellett. Most is így volt. Vasárnap délután szólt, hogy megy és nem jött többé haza. - Kinek dolgozott? Milyen cég­nél? - Hát nem tudom. Olyan fur­csa neve van annak az embernek. - De milyen cégnél? - Hát azt nem tudom. A gye­rek ment, aztán hétfőn hajnalban meg jött a főnöke, hogy a Lajos meghalt. Megégett. - Ő ajánlott önöknek pénzt? - Nem tudom, hogy ajánlott volna. - Azt tudja, hogyan halt meg a fia? - Nem tudom. Valamit ola­joztak Harkakötönyben a Tü­zép-telepen - tudja, az is az it­teni főnökéé - aztán meggyul­ladt a szivattyúmotortól. De azt nem értem, hogy ha minden ilyen egyszerű volt, mint ahogy hallom itt-ott, akkor miért ment el a kamion, mire kiérkeztek a rendőrök. - Milyen kamion? - Ja, maga nem tudja? Hát amivel a fiamék odamentek Kö­ténybe. Valami Csaba nevű gye­rekkel találkoztak, az vitte őket az autóval, vett, aki látta. Na mindegy. A fiamat nem tudták megmenteni. - És ön szerint tiszta munka volt az ott Kötönyben? - Nem mondta a gyerek, hogy valami ügybe keveredett volna. Rendes helye volt, megfi­zették, itt dolgozott a benzinkút­nál, bejelentett állása volt. - Ön szerint egyszerű­ baleset volt? - Nem volt az, de hagyjuk. - Látták a fiukat, miután meg­halt? - Nem. - Nem is azonosították? - Nem. Jobb is volt így. - És miért nem engedték elte­metni őt az először kijelölt időpont­ban? - Mert visszavonták az enge­délyt, valami nem volt a rend­őröknek tiszta ebben az ügyben. De aztán megadták. A beszélgetés az alábbi me­derben folytatódott még egy darabig. Az apa viselkedésében fogható volt a félelem, akárcsak amikor Harkakötönyben - a tragédia helyszínén - a Tü­­zép-telep felől érdeklődtem az embereknél. Arról, hogy a fia­talember halála egy furcsa ügy­let bonyolítása közben történt, a vélemények megegyeztek. De a nevüket nem adták az embe­rek. Féltek. A rendőrség pedig szűkszavú volt és diplomatikus. Szerintük a baleset egy szabálytalanul végrehajtott olajátfejtés követ­keztében történt, de semmi biztosat nem tudnak mondani, mivel az anyagokat még a rend­őrségi laboratóriumokban vizs­gálják. Érdekes módon ők sem kívánnak közelebbit mondani a tragikus eset körülményeiről. Pedig a Kurír információi sze­rint sokkal többről van szó. Ezt látszik alátámasztani az az érte­sülésünk is, hogy a háttérben - több szerv bevonásával - ko­moly vizsgálódás folyik a Tüzép­­telep tulajdonosa ellen. (SZEMES) Ma Tünde napja van. A Kurír Szabó Tünde úszónőt választotta ki, mint e név egyik leghíresebb vise­lőjét. Minden Tündének boldog névnapot kívánunk! A kártya kedvelői a Kurír-Arany Ászok Ulti Kupában mérhetik össze tudásukat, melynek fődíja egy 700 000 Ft értékű Whirpool álomkonyha. Ezzel kapcsolatos mai kérdésünk is. Ha ön ma 8.50-kor hallgatja a Danubius­ Rádiót és felhívja a 138-8027-es vagy 138-7678-as telefonszámot, akkor mondja be a kiválasztott személy nevét és hogy a Whirlpool jégkockagyártógép 24 óra alatt hány db jégkockát termel. MINDENNAP JUTALOM! Bp.: 103,3 Mhz, Debrecen: 103,5 Mhz, Kobhegy: 100,5 Mhz, Szeged: 94,4 Mhz, Sopron: 102,0 Mhz

Next