Kurír - reggeli kiadás, 1997. május (8. évfolyam, 119-146. szám)
1997-05-15 / 131. szám
4 ITTHON MÚZEUMI AUTOGRAMOK A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete és hat szakmai szervezet a kulturális alapintézmények látogatóihoz fordul, azt kéri, aláírásukkal támogassák azt a nyilatkozatot, amelyben megfogalmazták, milyen módon működjenek tovább a kulturális közintézmények. A nyilatkozat tartalmazza, hogy az intézmény mint önálló közintézmény szakmai törvény alapján nyújtson kulturális alapszolgáltatást, illetve a törvényt az Országgyűlés még az év első felében szavazza meg úgy, hogy a polgárok beszedett adójából értékállóan biztosítsa az intézmények működéséhez szükséges költségvetési hozzájárulást. MARADT HÁROM százalékkal csakmától az importvámpót-a jelenlegi lékra mér További egyben mától a lék, így mértéke négyről három százalékra mérséklődik. A Pénzügyminisztériumban, valamint az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban elmondták: a fennmaradó három százalék lebontásának üteméről a kormány dönt. A kabinet már többször kinyilvánította, hogy a vámpótlékot július elsejéig teljesen megszünteti. KŐKERÜLŐ A közlekedési tárca, a MÁV Rt., a recski,ércbányát üzemeltető Colas Eszakkő Kft., valamint több önkormányzat összefogásának köszönhetően félmilliárd forintos beruházással valósul meg az a vasútipálya-felújítás és útépítés, amely nyolc Heves megyei települést szabadít meg az M3-as autópálya építéséhez szükséges 600 ezer tonna kő közúti szállításának környezetromboló hatásától. FIGYELNI KELL A hazai turisztikai információs irodák szeretnék, ha jogosultságot kapnának a vendégfogadással foglalkozó magánvállalkozások szolgáltatásainak ellenőrzésére - nyilvánították ki a Tourinform Irodák Országos Szövetségének tegnap, Keszthelyen rendezett találkozóján. VÍZVITA A halászat vízleeresztést szorgalmaz a Balatonon, hogy az angolnát a Sió-zsilipnél felfoghassa, a vízügy viszont ellenáll, illetve ragaszkodik a magas vízszint tartásához - hangzott el a Balatoni Szövetség tegnapi, Balatonkenesén tartott i A HÍR EREJE A hét első két napjára szervezett munkaügyi ellenőrzés során Csongrád megyében mindössze 84 építőipari munkáltatót találtak az építkezéseken a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség munkatársai, ugyanis - mint Maród Gyula főfelügyelő elmondta - olyan gyorsan elterjedt az akció híre, hogy már hétfőn déltől leállított építkezések fogadták őket. Csongrádban végül is az ellenőrzötteknek több mint 60 százalékánál tártak fel az ellenőrök valamilyen szabálytalanságot. A 19 esetben kiszabott bírság öszszege 4 millió 400 ezer forint. A Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközépiskola meghirdeti az alábbi álláshelyeket: 1 fő magyar-történelem, 1 fő angol-bármely és 1 fő számítástechnika szakos középiskolai tanár, 1 fő könyvtáros tanár. Jelentkezési határidő: 1997. június 10. Érdeklődni lehet dr Herczeg Sándorné igazgatónál a 256-1673-as telefonszámon. Eltűnt vagyon Máig nincs meg jó néhány dokumentum, ami eltűnt az ÁPV Rt.-nél. Ez már csak azért is érdekes, mert a hiányzó iratanyagok milliárdokról szólhatnak. Bár a lapunknak korábban nyilatkozó Szandtner Iván, a privatizációs társaság vezérigazgató-helyettese közölte: mint ahogy ha otthon elveszik valami, előbb-utóbb meglesz, így fog ez történni az ÁPV Rt.-nél is. Lapunk információi szerint az eltűnt dokumentumok összefüggésben lehetnek azzal, hogy 500 milliárd forinttal nem tudnának elszámolni az ÁPV Rt.nél, ha most leltárt kellene készíteni. Mindez jelzi, milyen tevékenység is folyhatott az előző parlamenti ciklusban privatizáció címszó alatt. Az Antall-kormányzás idején a 3000 milliárd forintra becsült állami vagyon 57,6 százalékát privatizálták. Ám a magánosításból csupán 240 milliárd forint készpénz folyt be hivatalosan. Információnk szerint 1990-92 között számos, igencsak megkérdőjelezhető döntés született. Ez az időszak már csak azért is érdekes, mert innen valók az eltűnt anyagok is. Suchman Tamást 1995 márciusában nevezték ki a magánosítást felügyelő tárca nélküli miniszternek. Tavaly őszi menesztéséig a megmaradt állami vagyon 17 százalékát privatizálták, ami több mint 600 milliárd forint bevételt hozott az állami konyhára, ami azt is jelenti, hogy 137 százalékra teljesítették az elvárásokat. Lapunk értesülései szerint az, hogy az elmúlt években nem történt nagyobb privatizációs skandalum, rosszul végrehajtott magánosítás, az a Nemzetbiztonsági Hivatalnak is köszönhető. A szervezet ugyanis, amelyet az első parlamenti ciklus ideje alatt teljesen kizártak a magánosítás folyamatából, 1994 nyarától, tehát a kormányváltástól számítottan behatóan foglalkozik az állami vagyon értékesítésével. Tudomásunk szerint a hivatalnak köszönhető, hogy sikerült meghiúsítani például a szolnoki Kőolajkutató eladását az orosz Arhangelszk nevű cégnek. Azt megelőzően pedig a HungarHotels áron aluli privatizációját akadályozták meg. A titkosszolgálat vezetői rendszeres kapcsolatban állnak az ÁPV Rt. vezetőivel. Ami az 500 milliárdos hiányt illeti, az ÁPV Rt. illetékesei szerint ez a tévinformáció abból adódhat, amikor a privatizáció elkezdődött, nem volt egyértelmű, mennyi vagyont is magánosítanak majd. Ennek azért némiképpen ellentmond, hogy Suchman ezt a hírt megerősítette még miniszterjelöltként, amikor meghallgatták a parlament különböző bizottságai előtt. (SZILÁGYI) Tüskés Rózsavölgy Útlezárással tüntettek tegnap lakóhelyük védelmében a rózsavölgyiek - akik amúgy az itt épített, szerintük veszélyes, nagynyomású gázvezeték elleni tiltakozással váltak ismertté. Igaz, a torlasszal gyakorlatilag csak maguknak nehezítették a hazajutást, merthogy a helybéliek kivételével mások nem nagyon járnak a fővárosnak ezen a részén. Éppen ezt az idilli állapotot szeretnék megőrizni a csendes zöldövezet lakói, akik attól félnek, itt vezetik majd keresztül a tervezett új budapesti körgyűrűt. Ezt a megoldást ugyan a lakók tudomásával ellentétben - a fővárosi önkormányzat szakbizottsága sem támogatja, a főváros rendezési tervét pedig biztosan nem tárgyalja a közgyűlés ebben a hónapban, egyes híresztelések szerint még ebben az évben sem. Ám a rózsavölgyiek úgy gondolják, jobb félni, mint megijedni. A lakók egyébként az ellen is tiltakoznak, hogy a völgyön áthúzódó utat összekössék a 70-essel, mert attól tartanak, az átmenő forgalom elözönli majd a környéket. K. A. its N.ruGoor. T x Sfitnrr^ftUN* ... jSt! A HATALMI G06^ Ú1RAKOMBOÍ== HALÁL úr ÉPÜL P MiUlÁRDOKBtir-^ Idilli állapothoz ragaszkodók Fotó: KONCZ GYÖRGY \ minden««1» \\találat! 190 já BrtsHofvin 1997. május 15. Itt járt tegnap egy AWACS. Járt itt tegnapelőtt meg azelőtt is sokszor, csak akkoriban nem szállt le Tökölön, hanem égi galopp-pályáján körbe-körbe keringve figyelte a háború idején éjjel-nappal Boszniát. Mostanában jó, ha hetente kétszer-háromszor megjelenik a honi légtérben egy kis röpke kukucskálásra. Ezúttal nem azért volt itt, hanem hogy bemutatkozzon a magyar katonai és polgári szakmai közönségnek. A furcsa, diszkosz formájú radarral felszerelt Boeing 707-es délelőtt tízkor simán landolt a Magyar Honvédség Vitéz Háry László vegyes repülőosztály tököli kifutóján, azután előjöttek a NATO-OTAN feliratú gépből a legények. A gép parancsnoka Dieter Stelley német alezredes. A többiek németek, amerikaiak, kanadaiak, meg néhány olasz, francia, görög, török. Ez csak ízelítő, ugyanis éppen tizenkét nemzetiségű a nyolcvanas években létrehozott Repülőgép-fedélzeti Korai Riasztás Erő (ezt fedi az AWACS rövidítés). S az ezt bemutató előadásában a kanadai Bob Prystal őrnagy még arról a titokról is fellebbentette a fátylat, hogy luxemburgiak is vannak közöttük, pedig ott még légierő sincs, így azután Luxemburg azzal járult az Erő létrehozásához, hogy ott vették lajstromba mind a tizennyolc hasonló gépüket. Ezeken egyébként minimum tizenheten szolgálnak, nyolcóránként röptükben tankolnak, így addig maradnak fenn, amíg csak kell. S közben nagyon-nagyon figyelnek. Azonosítanak minden gépet, riasztják, azután célra irányítják a szárazföldről és az anyahajókról induló vadászgépeket, légtérrel gazdálkodnak. Eredetileg azért találták ki az egészet, hogy időben meglássák az egykori Varsói Szerződés alacsonyan repülő gépeit. Azóta ezekről a repülő radarállomásharcálláspontokról éles helyzetben láttak sivatagi homokvihari ellenfeleket, figyelték Líbiát, s a háború alatt két gép az Adria és a Dunántúl felett körözve átlátta Boszniát. Hárommilliárd dolcsiba került a rendszer, s újabb egymilliárdba a korszerűsítése a kilencvenes években. Kovacsics Tamás, az LRI távolkörzeti légiirányító központjának NATO-SFOR összekötője elmondta, hogy a délszláv háborút a Balcsi felett, úgy 9400 méter magasságból, épp ott, ahol a legtöbb utasszállító gép jár, kukkolták. VASVÁRI G. PÁL ______________________________________^^ KORÁN RIASZTÓ Útlevél- és vámellenőrzött NATO-sok Fotó: TOROCZKAY CSABA Ismét bevonulás időket élünk. Hétezerötszáz honvéd, valamint ezernegyszáz határőr kezdi meg a fene se tudja, pontosan mennyi ideig tartó sorszolgálatát. A helyzet ugyanis az: a mai törvények szerint még kerek egy esztendeig tartana a szolgálati idejük, ám a honvédelmi tárca éppen ma viszi a kormány elé a módosítást célzó javaslatát. Eszerint a tizenkét hónap kilencre csökkenne, ráadásul február 1- től visszamenőleg. Ha a kormány, azután a parlament is rábólint, akkor lehet, hogy a most bevonulók három hónappal hamarabb kezdhetik majd nyiszabolni a centit. Van miért izgulni, van miben reménykedni. A hajadonoknak is. Merthogy a frissiben mundérba bújók 96 százaléka nőtlen, 82 százaléka tökéletesen alkalmas, azaz makkegészséges. És nem untanglich a többi sem, hatszázaléknyi szemüveges, tizenkét percentnyi apróbb nyavalyákkal küszködik, például kissé lúdtalpas. V. G. P. % Vizsga teszi a mestert No meg a gyakorlat. Volt is mindkettő a rendszerváltozásig, amikor is megjelent a vállalkozói törvény, s elmúlt a mestervizsga intézménye. Pedig a mesterlevél garancia volt a kuncsaftnak, s az államnak is arra: felmutatója nem kontár, sőt azzal is tisztában van, miféle vállalkozás fájába vágta a fejszéjét. Tegnap írták alá a fővárosi kamarák - az agrár-, a kereskedelmi és ipari, valamint a kézműves - az egyezséget, amellyel létrehozták a Fővárosi Kamaraközi Mestervizsga Titkárságot. Burányi Jánost, a Budapesti Kézműves Kamara szakmafejlesztési vezetőjét kérdeztük. ■qjrtr : Lesz megint mestervizsga? B. J.: Évekig akár a bányász is fodrászmesterré válhatott. A liberalizmus a szakmai színvonal csökkenését hozta magával. Mindenkinek az az érdeke: legyen végre rend. A mi kamaránk tavaly ismét elkezdte a mestervizsgáztatást, s eddig csak Budapesten harmincan kaptak mesterlevelet tíz építő-, gépjármű- és élelmiszer-ipari szakmában. Legtöbben az autószerelők voltak, de akadt kőműves, asztalos és pék is. ■qjrír : Miért kell ehhez titkárság? B. J.: Mert a többi kamara szintén beszáll. Már azt is tudni, hogy rövidesen újabb 20 kézműves-, 20 agrár-, valamint négy-öt kereskedelmi és ipari mester kaphat bizonyítványt. A titkárság feladata a mestervizsga-bizottságok összehívása, s gondoskodni arról, hogy egységes legyen a vizsgáztatás rendje. A feltételek egyszerűek: kell a szakmunkásvizsga, a három-öt éves gyakorlat, az intenzív felkészülés a mai vállalkozási tudnivalókból, s egyeseknek - például a hangszerkészítőknek - mesterremeket kell bemutatniuk. Ha minden jól megy, jövőre akár ezren is mesterlevelet szerezhetnek. ■qjrir: Tán még az újságírók is? Hisz' a vállalkozó tollforgatók kamarai tagok... B. J.: Ilyesmiről nem tudok. S az újságírók zöme nem felelne meg a mestervizsga feltételeinek, mert nem kaptak szakmunkás-bizonyítványt, csak diplomát. (VASVÁRI) ■