Kurír - reggeli kiadás, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-01 / 31. szám

1998. február 1. ÁLLAMTITKOK CSAPDÁJA Hoppá, hoppá, engem meg itt lehallgatnak, kap az ember a fejéhez, ha, mondjuk, takarítás közben olyan poloskára bukkan a lakásában, ami nem kifejezetten rovar, hanem inkább le­hallgatóberendezés - ahogyan ez Tocsik Márta házában is történt nemrégiben. A megtaláló természetesen azon nyomban ki is nyomtattat­ja az újságban, hogy milyen gyalázat történt. Csakhogy egy, a titkosszolgálati eszközökkel hivatásszerűen foglalkozó úr - neve, beosztása legalábbis szolgálati titok - azt állítja: nyom­ban államtitkot sértünk a sajtónyilvánosságon keresztül. Ha ugyanis találunk egy ilyen ketyerét, addig nem hozhatjuk nyilvánosságra, amíg a Cégnek - titkosszolgálatnak - be nem mutatjuk azt, és ott azt nem mondják: nem mi raktuk oda. Az államtitokról szóló törvényben ugyanis feketén-fehéren olvasható: a titkos­­szolgálati eszközök, módszerek államtitkot ké­­pznek addig, amíg az eljárást nem teszik nyílt­űnügyi eljárássá. Majtényi László adatvédelmi biztos szerint első hallásra nem lehet követni a szakértő lo­gikáját. Ő úgy gondolja, ha valaki megtalálja az ellene elhelyezett poloskát, az nyert egy menetet a hatóságok ellen. Garamvölgyi Lász­ló, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő mi­niszter szóvivője szerint csak az követhet el ál­lamtitoksértést, aki a kütyüt odahelyezi, és azt nyilvánosságra hozza. Aki ellen odatették, és felfedezi, majd nyilvánosságra hozza, az nem sért államtitkot, hiszen nem köteles tudni az egészről. Mindennek némileg ellentmond az a sokszor hangoztatott jogászi érvelés, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít a követ­kezmények alól. Mi, újságírók is emlékezhe­tünk arra, amikor az adatvédelmi ombudsman egyik munkatársa előadást tartott számunkra a szolgálati és államtitkokról. Az előadó legfőbb érvelése az volt, ha egy arra jogosult által ál­lam- vagy szolgálati titoknak minősített irat tartalmát nyilvánosságra hozzuk, akkor is el­követjük a titoksértést, ha nem tudtunk az ira­tok titkosságáról. Ez bizony a 2­2-es csapdájá­hoz hasonló. A. B. Csúcs László szerint zsákutca Ez a MIÉP Most már ismerjük a Független Kisgazdapárt egyes számú jelöltjét, pontosabban azt, akit a budapesti 1-es számú választókerületben in­dítanak, és aki a fővárosi meg az országos listán is előkelő helyet kap. Ő Csúcs László. A tegnapi tájékoztatót rendkívüli eseményként hirdette meg az FKGP elnöki kabinetje, mert „országosan ismert személyiséget” mutatnak be. És a meglepődés nem maradt el, hiszen Csúcs László a Magyar Rádió alelnökeként megvalósította a csurkista gondolatokat, kiseprűzte a liberálisgyanús szerkesztőket, ripor­tereket. Az 1994-es választások után neki is mennie kellett, s ek­kor Csurka István MIÉP-je fogadta tárt karokkal. Fővárosi ön­­kormányzati képviselő lett, függetlenként, ám MIÉP-es színek­ben. Most átigazolt. Csúcs László a kisgazdák székházában politikai hitvallását vá­zolta. Nem indulatokat kell csiholni, ahogy a MIÉP teszi, ma­gyarázta, mert az sehová sem, vezet. A hangsúlyt a szakmaiságra kell helyezni. Sajnos a MIÉP-nek nincs valós, végrehajtható programja. Amit publikáltak, az a ’94-es tervezet alig aktualizált változata. Az persze igaz, hogy a MIÉP küldetést teljesít: a jobb­oldali erők megosztását, a szavazatok szétszórását. Egyértelmű, a MIÉP zsákutca, jelentette ki. A Kurír kérdésére még hozzátette: már két éve lemondott a fővárosi MIÉP-frakció vezetéséről, s két éve nincs élő kapcsolata a MIÉP vezetésével. Január 12-én a frakcióból is kilépett. De ez nem lehetett váratlan a számukra. Igaz, Csurka meglepetést mu­tatott, de hát egy drámaírótól a színjáték nem áll távol. Arra a kérdésre, ha megválasztják, milyen lesz a kapcsolata a médiával, elmondta: számol azzal, hogy sok újságírónak nem rokonszenves - hiszen az elmúlt négy év során egyetlen rádióinterjú sem ké­szült vele. „De bízom abban, az objektív és a sokoldalú tájékoztatás követelménye megkívánja, hogy minden, arra érdemes gondolat nyil­vánosságot kapjon. ” (KIBÉDI) Távoli rokonomat súlyos agyvérzéssel szállították kórházba. Nem sok esélye volt, az orvosok lemondtak róla, csak a felesége tartott ki mellette, és hitte, valami csoda történik. Utolsó esélyként felhívta a televízió képernyőjén keresztül ingyen gyógyító javasembert. Egy órán át váratták, míg végre elsírhatta problémáját a csodadokinak, de nem tudott segíteni: a beteg néhány nap múlva meghalt. Özve­gye tisztességgel megsiratta, eltemette. Egy hónappal később megér­kezett a telefonszámla, amelynek láttán az asszony sírva fakadt. Kiderült, hogy míg a stúdióban izzadó természetgyógyászra várt, addig nagyon, de nagyon ketyegett az óra. Ötezer forintjába került a könnyáztatta reménykedés. Nem tudtam mire vélni a dolgot, csak a napokban jöttem rá, amikor véletlenül megpillantottam a műsor telefonszámát: 06-90... Na már most, a kilencvenes telefon­számok esetében, maga a hívott fél is részesedik a 88 forint plusz áfa percdíjból! Szóval, valaki nagyon jól jár... FÁBIÁN GÁBOR Méltatlankodók Horn Gyula párt- és miniszterelnök vezeti az MSZP budapesti válasz­tási listáját, döntött tegnap a szocialisták fővárosi küldöttértekezlete. A második helyre Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök, a harma­dikra pedig Lendvai Ildikó, a párt budapesti elnöke került. Előkelő po­zícióban van még Vitányi Iván, a parlament kulturális bizottságának el­nöke és Csiha Judit privatizációért felelős tárca nélküli miniszter is. Az első harminchárom helyen - ők szinte biztos befutók - a ’94-es listához képest mindössze négy személy esetében történt változás. Nem indul a mandátumért Bihari Mihály politológus, aki a tudomá­nyos életnek szenteli a következő négy évet. Nem jelölteti magát Pé­csi Ildikó és Nyers Rezső sem. Pál László­­ ő a ciklust képviselőként kezdte, de miután kinevezték a Mal élére, lemondott mandátumáról - szintén távol marad a napi politikától. A budapesti lista érdekessége, hogy Csintalan Sándor, a párt el­nökségi tagja csak a tizennyolcadik helyre került. Igaz, ez öt helyezés előrelépést jelent, hiszen a budapesti párttanács a huszonötödikre ja­vasolta. A politikus információnk szerint levélben fordult a szervezet­hez, amelyben méltánytalannak nevezte, amit vele tettek. Másik érde­kesség, hogy Kari Imrét, a sok vihart megélt Energia Alapítvány elnö­két eredetileg az ötvenedik helyre javasolták, ám végül fel sem került a listára. Állítólag mindez saját kérésére történt, mert méltatlannak ta­lálta a helyezést. Ő az országos listán szeretne mandátumszerző helyre kerülni. A Baloldali Ifjúsági Társulás javaslatára viszont felke­rült a listára Schmuck Andor, a botrányba keveredett Xénia-láz taná­csának elnöke. P. Z. ITTHON 3 Árnyékos oldalunk A helyzet változatlan. Nem évek, hanem évtizedek, sőt évszázadok óta. Persze tudjuk, mi a megoldás, Kovács László gyakorta elmondja, hogy bizony nem jól megy a soruk a kisebbségeknek - a bibi csak az, hogy a külügyminiszter arról beszél, ami a határain­kon kívül van. Márpedig van élet és vannak kisebbsé­gek Magyarország határain belül is. Nem állítom persze, hogy akár a politikusok, akár a többség érzéketlen lenne a problémával szemben. Meg kell csak nézni, hány ígéret röppent világgá csu­pán az elmúlt néhány hónapban. S ahogyan közeled­nek a választások, egyre több lesz majd belőlük. Igaz, a megoldáshoz vezető út meg is reked ezen a ponton. Gerjednek minden oldalon az indulatok. A minap kisebbségi és emberjogi szervezetek vádolták meg a kormányfőt azzal, hogy rasszista kijelentéseket tett. A miniszterelnök hivatala persze cáfolta, hogy ilyen megeshetett volna, szerintük a civil szervezetek álvi­tát kezdtek, hogy lerázzák magukról a felelősség ter­hét. Ennyiről lenne szó? Aligha. Érzékenység ez, sőt túlérzékenység. A mai napig nem tudom megemész­teni azt az agyament döntést, hogy száműzték a sajtó­ból a „cigány” szót. Merthogy rasszista, és azóta egé­szen idióta körülírásokat is olvashat az ember. A ked­vencem a „nem szoláriumbarna” kifejezés. Gratulá­lok - de tényleg, az elmúlt esztendőkben ez volt a leglátványosabb cselekedet, amit bárki is a magyaror­szági kisebbségek érdekében tett (s ha már túlérzé­kenység: ehelyütt fel lehet róni nekem, mi több, meg lehet sértődni, hogy összemosom a romákat a többi kisebbséggel). Kezd már túlcsordulni a pohár. A kisebbségek azt tervezik, hogy ha tényleg nem történik a parlamenti képviseletük ügyében semmi (a T. Ház a kérdés halo­gatásával több mint fél évtizede alkotmányt sért), ma­guk indulnak szervezetként a választásokon. Egyesült államokbéli elemzők szerint Magyarországon már megszilárdultak a demokrácia intézményei - de sietve hozzáteszik, hogy azért a romákkal még mindig nem tudunk mit kezdeni. Hiába, Amerika! A hetvenes években játszott el a gondolattal Hofi, hogy náluk van négerkérdés, amit majd mi megoldunk. Hála a szolidaritásnak­­ sikerült. Most talán szólni kellene az amerikaiaknak? KOVÁCS L. OLIVÉR Eltűnők és visszatérők A gyulai kislányt, Szathmáry Nikolettet még mindig nem találják. Habár a rendőrségnek évekig kötelessége nyomoznia után, minden nappal kevesebb a remény. Egy kormányrendeletnek köszönhetően a rendőrségnek lehetősége van az állam­­igazgatási eljárás szabta harminc napot is túllépni a nyomozásban - mondta lapunk­nak Sző­gyényi Zoltán, az ORFK körözési alosztályának vezetője. így az eltűnés beje­lentésétől számított kilencvenedik napon kell meghozniuk az első érdemi határoza­tot. Ha az illető - legyen az gyerek vagy felnőtt - továbbra sincs meg, úgy öt éven át kell kutatniuk a rendőröknek. Az ötödik év végén lezárják az ügyet, de ez nem azt jelenti, hogy elfelejtik. Az eltűnt adatai húsz éven át maradnak a körözési nyilván­tartásban. Nem ritka, hogy az eltűnt akkor kerül meg, amikor már lemondtak róla, vagyis öt, tíz év elteltével. Kiderülhet, hogy mindvégig a családdal egy városban élt, csak épp a haj­léktalanok között tengődött. A másik gyako­ri eset, amikor valaki egyszerűen jó messzire költözik a családjától, nehogy valaha is ráta­láljanak, de olyan fiatal lányt is eltűntnek „nyilvánítottak” már, aki külföldre ment férjhez, és csak évek múltán tudott megsza­badulni az urától. Előfordul, hogy a hozzátartozó nem iga­zán siratja az eltűntet, például az asszony a iszákos házastársát, s ha nyugtalan is miatta, csak az bántja, hogy előbb-utóbb megkerül az embere. Pár év múlva aztán megnyugszik, és újra házasodna, de ez nem olyan egyszerű, hiszen hivatalosan az előző férjének tartozik örök hűséggel. Szegény legkorábban az eltű­nést követő öt év leteltével próbálkozhat, amikor a rendőrség lezárta az ügyet. Ekkor kezdeményezheti a holttá nyilvánítási eljá­rást a lakhely szerint illetékes bíróságon. Ott újra előveszik az ügyet, vizsgálják az eltűnés körülményeit, és általában valószínűsítik, hogy az eltűnt meghalt, tehát lehet újra há­zasodni. Csak be ne kopogtasson egyszer a régi férj, mert akkor megint övé az elsőbbség. Ez persze nem azt jelenti, hogy a másodjára kö­tött házasság érvénytelen, de az elsőtől mi­nél előbb el kell válnia a hölgynek. V. CS. RESZKESS, BUDA! A budai körútra helyezik idén a hadszínteret, miután a négy éven át tartó nagykörúti csatán túljutott a főváros. Ebben az évben a Moszkva tér és a BAH-csomópont között foly­tatódik az átszállósdi, s hogy az autósok se maradjanak ki a jó­ból, ezen a szakaszon rendsze­res forgalomkorlátozásokra számíthatnak. A munkát a nyá­ri hónapokra tervezik, mert akkor a legkisebb a forgalom a városban. A tavalyi bejelentés­sel ellentétben mégis kimarad a felújításból a Margit körút, amelyre talán 1999-ben kerül­het sor. A Krisztina körút-Alkotás út-Budaörsi út íve több mint húsz évvel ezelőtt épült, de teljes felújítására eddig nem jutott pénz. A főváros az idén 645 millió forintot költ a sín­cserére és az útburkolat aszfal­tozására. A sín itt is ugyan­olyan lesz, mint a Nagykör­úton, illetve a Lehel utcán és a Népszínház utcában - elvá­lasztják az útburkolattól, s a villamosok gyorsabban és csendesebben járnak majd. Felújításra szorulnak a járdák is: az aszfaltozás mellett új ut­cabútorokat és növényzetet te­lepítenek, s a parkolást szokás szerint oszlopsorral akadályoz­zák meg. A munkát 1999-ben a Villányi úton folytatják, erre 695 millió forintot szánnak. A budai körút legdélebbi részén a katasztrofális állapotban lévő Bartók Béla út rekonstrukció­jára azonban csak a főváros ide tervezett negyedik metróvona­lának építése kapcsán kerül majd sor. K. Á. A Margit körút még egy év haladékot kap Fotó: HEGEDŰS ÁKOS

Next