Kurír - reggeli kiadás, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-01 / 31. szám
1998. február 1. ÁLLAMTITKOK CSAPDÁJA Hoppá, hoppá, engem meg itt lehallgatnak, kap az ember a fejéhez, ha, mondjuk, takarítás közben olyan poloskára bukkan a lakásában, ami nem kifejezetten rovar, hanem inkább lehallgatóberendezés - ahogyan ez Tocsik Márta házában is történt nemrégiben. A megtaláló természetesen azon nyomban ki is nyomtattatja az újságban, hogy milyen gyalázat történt. Csakhogy egy, a titkosszolgálati eszközökkel hivatásszerűen foglalkozó úr - neve, beosztása legalábbis szolgálati titok - azt állítja: nyomban államtitkot sértünk a sajtónyilvánosságon keresztül. Ha ugyanis találunk egy ilyen ketyerét, addig nem hozhatjuk nyilvánosságra, amíg a Cégnek - titkosszolgálatnak - be nem mutatjuk azt, és ott azt nem mondják: nem mi raktuk oda. Az államtitokról szóló törvényben ugyanis feketén-fehéren olvasható: a titkosszolgálati eszközök, módszerek államtitkot képznek addig, amíg az eljárást nem teszik nyíltűnügyi eljárássá. Majtényi László adatvédelmi biztos szerint első hallásra nem lehet követni a szakértő logikáját. Ő úgy gondolja, ha valaki megtalálja az ellene elhelyezett poloskát, az nyert egy menetet a hatóságok ellen. Garamvölgyi László, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője szerint csak az követhet el államtitoksértést, aki a kütyüt odahelyezi, és azt nyilvánosságra hozza. Aki ellen odatették, és felfedezi, majd nyilvánosságra hozza, az nem sért államtitkot, hiszen nem köteles tudni az egészről. Mindennek némileg ellentmond az a sokszor hangoztatott jogászi érvelés, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít a következmények alól. Mi, újságírók is emlékezhetünk arra, amikor az adatvédelmi ombudsman egyik munkatársa előadást tartott számunkra a szolgálati és államtitkokról. Az előadó legfőbb érvelése az volt, ha egy arra jogosult által állam- vagy szolgálati titoknak minősített irat tartalmát nyilvánosságra hozzuk, akkor is elkövetjük a titoksértést, ha nem tudtunk az iratok titkosságáról. Ez bizony a 22-es csapdájához hasonló. A. B. Csúcs László szerint zsákutca Ez a MIÉP Most már ismerjük a Független Kisgazdapárt egyes számú jelöltjét, pontosabban azt, akit a budapesti 1-es számú választókerületben indítanak, és aki a fővárosi meg az országos listán is előkelő helyet kap. Ő Csúcs László. A tegnapi tájékoztatót rendkívüli eseményként hirdette meg az FKGP elnöki kabinetje, mert „országosan ismert személyiséget” mutatnak be. És a meglepődés nem maradt el, hiszen Csúcs László a Magyar Rádió alelnökeként megvalósította a csurkista gondolatokat, kiseprűzte a liberálisgyanús szerkesztőket, riportereket. Az 1994-es választások után neki is mennie kellett, s ekkor Csurka István MIÉP-je fogadta tárt karokkal. Fővárosi önkormányzati képviselő lett, függetlenként, ám MIÉP-es színekben. Most átigazolt. Csúcs László a kisgazdák székházában politikai hitvallását vázolta. Nem indulatokat kell csiholni, ahogy a MIÉP teszi, magyarázta, mert az sehová sem, vezet. A hangsúlyt a szakmaiságra kell helyezni. Sajnos a MIÉP-nek nincs valós, végrehajtható programja. Amit publikáltak, az a ’94-es tervezet alig aktualizált változata. Az persze igaz, hogy a MIÉP küldetést teljesít: a jobboldali erők megosztását, a szavazatok szétszórását. Egyértelmű, a MIÉP zsákutca, jelentette ki. A Kurír kérdésére még hozzátette: már két éve lemondott a fővárosi MIÉP-frakció vezetéséről, s két éve nincs élő kapcsolata a MIÉP vezetésével. Január 12-én a frakcióból is kilépett. De ez nem lehetett váratlan a számukra. Igaz, Csurka meglepetést mutatott, de hát egy drámaírótól a színjáték nem áll távol. Arra a kérdésre, ha megválasztják, milyen lesz a kapcsolata a médiával, elmondta: számol azzal, hogy sok újságírónak nem rokonszenves - hiszen az elmúlt négy év során egyetlen rádióinterjú sem készült vele. „De bízom abban, az objektív és a sokoldalú tájékoztatás követelménye megkívánja, hogy minden, arra érdemes gondolat nyilvánosságot kapjon. ” (KIBÉDI) Távoli rokonomat súlyos agyvérzéssel szállították kórházba. Nem sok esélye volt, az orvosok lemondtak róla, csak a felesége tartott ki mellette, és hitte, valami csoda történik. Utolsó esélyként felhívta a televízió képernyőjén keresztül ingyen gyógyító javasembert. Egy órán át váratták, míg végre elsírhatta problémáját a csodadokinak, de nem tudott segíteni: a beteg néhány nap múlva meghalt. Özvegye tisztességgel megsiratta, eltemette. Egy hónappal később megérkezett a telefonszámla, amelynek láttán az asszony sírva fakadt. Kiderült, hogy míg a stúdióban izzadó természetgyógyászra várt, addig nagyon, de nagyon ketyegett az óra. Ötezer forintjába került a könnyáztatta reménykedés. Nem tudtam mire vélni a dolgot, csak a napokban jöttem rá, amikor véletlenül megpillantottam a műsor telefonszámát: 06-90... Na már most, a kilencvenes telefonszámok esetében, maga a hívott fél is részesedik a 88 forint plusz áfa percdíjból! Szóval, valaki nagyon jól jár... FÁBIÁN GÁBOR Méltatlankodók Horn Gyula párt- és miniszterelnök vezeti az MSZP budapesti választási listáját, döntött tegnap a szocialisták fővárosi küldöttértekezlete. A második helyre Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök, a harmadikra pedig Lendvai Ildikó, a párt budapesti elnöke került. Előkelő pozícióban van még Vitányi Iván, a parlament kulturális bizottságának elnöke és Csiha Judit privatizációért felelős tárca nélküli miniszter is. Az első harminchárom helyen - ők szinte biztos befutók - a ’94-es listához képest mindössze négy személy esetében történt változás. Nem indul a mandátumért Bihari Mihály politológus, aki a tudományos életnek szenteli a következő négy évet. Nem jelölteti magát Pécsi Ildikó és Nyers Rezső sem. Pál László ő a ciklust képviselőként kezdte, de miután kinevezték a Mal élére, lemondott mandátumáról - szintén távol marad a napi politikától. A budapesti lista érdekessége, hogy Csintalan Sándor, a párt elnökségi tagja csak a tizennyolcadik helyre került. Igaz, ez öt helyezés előrelépést jelent, hiszen a budapesti párttanács a huszonötödikre javasolta. A politikus információnk szerint levélben fordult a szervezethez, amelyben méltánytalannak nevezte, amit vele tettek. Másik érdekesség, hogy Kari Imrét, a sok vihart megélt Energia Alapítvány elnökét eredetileg az ötvenedik helyre javasolták, ám végül fel sem került a listára. Állítólag mindez saját kérésére történt, mert méltatlannak találta a helyezést. Ő az országos listán szeretne mandátumszerző helyre kerülni. A Baloldali Ifjúsági Társulás javaslatára viszont felkerült a listára Schmuck Andor, a botrányba keveredett Xénia-láz tanácsának elnöke. P. Z. ITTHON 3 Árnyékos oldalunk A helyzet változatlan. Nem évek, hanem évtizedek, sőt évszázadok óta. Persze tudjuk, mi a megoldás, Kovács László gyakorta elmondja, hogy bizony nem jól megy a soruk a kisebbségeknek - a bibi csak az, hogy a külügyminiszter arról beszél, ami a határainkon kívül van. Márpedig van élet és vannak kisebbségek Magyarország határain belül is. Nem állítom persze, hogy akár a politikusok, akár a többség érzéketlen lenne a problémával szemben. Meg kell csak nézni, hány ígéret röppent világgá csupán az elmúlt néhány hónapban. S ahogyan közelednek a választások, egyre több lesz majd belőlük. Igaz, a megoldáshoz vezető út meg is reked ezen a ponton. Gerjednek minden oldalon az indulatok. A minap kisebbségi és emberjogi szervezetek vádolták meg a kormányfőt azzal, hogy rasszista kijelentéseket tett. A miniszterelnök hivatala persze cáfolta, hogy ilyen megeshetett volna, szerintük a civil szervezetek álvitát kezdtek, hogy lerázzák magukról a felelősség terhét. Ennyiről lenne szó? Aligha. Érzékenység ez, sőt túlérzékenység. A mai napig nem tudom megemészteni azt az agyament döntést, hogy száműzték a sajtóból a „cigány” szót. Merthogy rasszista, és azóta egészen idióta körülírásokat is olvashat az ember. A kedvencem a „nem szoláriumbarna” kifejezés. Gratulálok - de tényleg, az elmúlt esztendőkben ez volt a leglátványosabb cselekedet, amit bárki is a magyarországi kisebbségek érdekében tett (s ha már túlérzékenység: ehelyütt fel lehet róni nekem, mi több, meg lehet sértődni, hogy összemosom a romákat a többi kisebbséggel). Kezd már túlcsordulni a pohár. A kisebbségek azt tervezik, hogy ha tényleg nem történik a parlamenti képviseletük ügyében semmi (a T. Ház a kérdés halogatásával több mint fél évtizede alkotmányt sért), maguk indulnak szervezetként a választásokon. Egyesült államokbéli elemzők szerint Magyarországon már megszilárdultak a demokrácia intézményei - de sietve hozzáteszik, hogy azért a romákkal még mindig nem tudunk mit kezdeni. Hiába, Amerika! A hetvenes években játszott el a gondolattal Hofi, hogy náluk van négerkérdés, amit majd mi megoldunk. Hála a szolidaritásnak sikerült. Most talán szólni kellene az amerikaiaknak? KOVÁCS L. OLIVÉR Eltűnők és visszatérők A gyulai kislányt, Szathmáry Nikolettet még mindig nem találják. Habár a rendőrségnek évekig kötelessége nyomoznia után, minden nappal kevesebb a remény. Egy kormányrendeletnek köszönhetően a rendőrségnek lehetősége van az államigazgatási eljárás szabta harminc napot is túllépni a nyomozásban - mondta lapunknak Szőgyényi Zoltán, az ORFK körözési alosztályának vezetője. így az eltűnés bejelentésétől számított kilencvenedik napon kell meghozniuk az első érdemi határozatot. Ha az illető - legyen az gyerek vagy felnőtt - továbbra sincs meg, úgy öt éven át kell kutatniuk a rendőröknek. Az ötödik év végén lezárják az ügyet, de ez nem azt jelenti, hogy elfelejtik. Az eltűnt adatai húsz éven át maradnak a körözési nyilvántartásban. Nem ritka, hogy az eltűnt akkor kerül meg, amikor már lemondtak róla, vagyis öt, tíz év elteltével. Kiderülhet, hogy mindvégig a családdal egy városban élt, csak épp a hajléktalanok között tengődött. A másik gyakori eset, amikor valaki egyszerűen jó messzire költözik a családjától, nehogy valaha is rátaláljanak, de olyan fiatal lányt is eltűntnek „nyilvánítottak” már, aki külföldre ment férjhez, és csak évek múltán tudott megszabadulni az urától. Előfordul, hogy a hozzátartozó nem igazán siratja az eltűntet, például az asszony a iszákos házastársát, s ha nyugtalan is miatta, csak az bántja, hogy előbb-utóbb megkerül az embere. Pár év múlva aztán megnyugszik, és újra házasodna, de ez nem olyan egyszerű, hiszen hivatalosan az előző férjének tartozik örök hűséggel. Szegény legkorábban az eltűnést követő öt év leteltével próbálkozhat, amikor a rendőrség lezárta az ügyet. Ekkor kezdeményezheti a holttá nyilvánítási eljárást a lakhely szerint illetékes bíróságon. Ott újra előveszik az ügyet, vizsgálják az eltűnés körülményeit, és általában valószínűsítik, hogy az eltűnt meghalt, tehát lehet újra házasodni. Csak be ne kopogtasson egyszer a régi férj, mert akkor megint övé az elsőbbség. Ez persze nem azt jelenti, hogy a másodjára kötött házasság érvénytelen, de az elsőtől minél előbb el kell válnia a hölgynek. V. CS. RESZKESS, BUDA! A budai körútra helyezik idén a hadszínteret, miután a négy éven át tartó nagykörúti csatán túljutott a főváros. Ebben az évben a Moszkva tér és a BAH-csomópont között folytatódik az átszállósdi, s hogy az autósok se maradjanak ki a jóból, ezen a szakaszon rendszeres forgalomkorlátozásokra számíthatnak. A munkát a nyári hónapokra tervezik, mert akkor a legkisebb a forgalom a városban. A tavalyi bejelentéssel ellentétben mégis kimarad a felújításból a Margit körút, amelyre talán 1999-ben kerülhet sor. A Krisztina körút-Alkotás út-Budaörsi út íve több mint húsz évvel ezelőtt épült, de teljes felújítására eddig nem jutott pénz. A főváros az idén 645 millió forintot költ a síncserére és az útburkolat aszfaltozására. A sín itt is ugyanolyan lesz, mint a Nagykörúton, illetve a Lehel utcán és a Népszínház utcában - elválasztják az útburkolattól, s a villamosok gyorsabban és csendesebben járnak majd. Felújításra szorulnak a járdák is: az aszfaltozás mellett új utcabútorokat és növényzetet telepítenek, s a parkolást szokás szerint oszlopsorral akadályozzák meg. A munkát 1999-ben a Villányi úton folytatják, erre 695 millió forintot szánnak. A budai körút legdélebbi részén a katasztrofális állapotban lévő Bartók Béla út rekonstrukciójára azonban csak a főváros ide tervezett negyedik metróvonalának építése kapcsán kerül majd sor. K. Á. A Margit körút még egy év haladékot kap Fotó: HEGEDŰS ÁKOS