Kurír - reggeli kiadás, 1998. április (9. évfolyam, 89-117. szám)
1998-04-08 / 96. szám
8 BŰNÜGY HATÁRŐRRE KÉSSEL Elfogtak a határőrök egy férfit, aki késsel támadt az egyik járőrre a magyar-szlovák zöldhatáron. A fináncok egy bejelentés nyomán terepjáróval mentek ki a Dunakiliti tározó töltésére, ahol egy elhagyott autót találtak. A környéket kutatták, amikor egy bokorban rejtőző férfi ugrott elő, és kést szegezett az egyik határőr torkának. Azt követelte, hogy engedjék útjára, de a támadót a járőrtárs segítségével sikerült lefegyverezni. A magyar állampolgárságú férfit a mosonmagyaróvári rendőrkapitányságon állították elő. MÉREGTOLVAJ Több mint 12 millió forint értékű zsákmányra tett szert az az ismeretlen tettes, aki a hét végén Szolnokon betört az Agroker Rt. vegyszerraktárába, ahonnan nagy mennyiségű értékes mezőgazdasági vegyszert szállított el. FEGYVERRAKTA Egy pisztoly eladása közben értek tetten a zsaruk tegnapelőtt délután egy 46 éves budapesti és egy 33 éves zagyvaszántói lakost a XV. kerületi Pázmány Péter utcai piacon. A két férfit előállították a kapitányságon. FENYEGETTEK Önbíráskodás bűntettének alapos gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság XXI. kerületi rendőrkapitánysága eljárást folytat T. Zs. 24 éves nagykovácsi lakos és társai ellen. A sértett még februárban kért kölcsön S. A.-tól 200 ezer forintot három napra. A pénzt azonban nem tudta visszafizetni a megbeszélt időben. Kényszer és fenyegetés hatására aláírt egy elismervényt, amely alapján további három napon belül már 500 ezer forintot kellett volna fizetnie. A pénz átadására egy fővárosi benzinkútnál került volna sor, ahol jelen voltak a BRFK munkatársai is, és a sikeres akcióban elfogták a pénz átvételére megjelent személyeket. MUNKAKÖRBE budapesti lakosok jelentkezését várjuk! HIRKER Rt. Budapest IX. ker., Dandár u. 9-13. (Janó Gabriella) CT RENDŐRKEZÉN VANNAK A CORA AMATŐR RABLÓI A negyedik tettest ütinözik Bejött a Pest megyei zsaruk jóslata. A szombati Cora Áruháznál történt 122 milliós rablást ugyanis felvette az áruház ipari kamerája. A felvétel elemzése során a zsaruk kijelentették: a tettesek 35 évnél fiatalabbak. Nos tegnap reggel őrizetbe vettek három biatorbágyi férfit, a 24 éves S. Károlyt, a 22 éves Sz. Jánost és a 24 éves K. Imrét. Őket a hét végén már tanúként kihallgatták, majd elengedték, de diszkréten figyelték is őket. A nyomozóknak azonban szemet szúrt az egyik férfi Kossuth Lajos utcai háza közelében egy Trabant. Mint ismeretes, a rablásnál használt, majd az áruháztól 3 kilométerre elhagyott és felgyújtott lopott dzsip mellett Trabi-keréknyomokat is rögzítettek a helyszínelők. Ezért a zsaruk kedden hajnalban ismét begyűjtötték a triumvirátust. Az ok: a Trabant keréknyoma egyezik a egye dzsip mellett rögzítettével. Sőt, információnk szerint az elfogottak ujjlenyomatai ott virítanak a dzsip épen maradt műszerfalán és a megtalált kétüteműben, valamint az időközben előkerült két AK-47-es Kalasnyikovon is. Hogy a dzsip közelében talált cipőlenyomatokról ne is beszéljünk, amelyek szintén stimmelnek. A bíróság tegnap el is rendelte a trió előzetes letartóztatását. Dr. Komoróczy Iván, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a Kurírnak elmondta: nagyon szeretnének személyesen megismerkedni a 26 éves, budapesti Varga Tiborral. Ő biztonsági őr, és a rendőrség szerint egy Citroennel menekül, s nála lehet a hiányzó zsákmány és a rablásnál használt harmadik Kalasnyikov. A rendőrök kehogy alkalmazottaik mit tennének egy Cora-ügyhöz hasonló esetben. Dr. Láposi Lőrinc, a Mesterdetektív Kft. ügyvezetője szerint az adott esetben a pénzkísérők azt tették, amit tenniük kellett: feltették a kezüket, hiszen az áruház, egyébként fegyvertelen biztonsági őreit géppisztollyal tartották sakkban a rablók. Bár a kísérők jogosan használhatták volna a fegyverüket, mert életük veszélyben forgott, ám tekintettel kellett lenniük arra, hogy mások élete is veszélyben volt. Láposi szerint a kísérők nyilván azt sem tudhatták, hogy páncélozott gépkocsijuk mit bír ki, elég-e a páncél védelme Kalasnyikovsorozatok ellen. Természetesen a cég kérhetett volna fegyveres rendőri kíséret, ami nyilván elrettentette volna a támadókat, ám erre nincs előírás, és pluszköltségeket is jelent. (Állandó géppisztolyos rendőri felügyelettel rakodnak és szállítanak például a Magyar Nemzeti Banktól is.) Más a helyzet a Securicor Hungary Kft.nél. Köves József ügyvezető elmondta: náluk előírás, hogy a páncélautóból semmilyen körülmények között sem szállhat ki a gépkocsivezető és a trezorrészben lévő őr. A pénzért az úgynevezett „backman” megy be az üzletbe, a bankba. Ha őt támadás éri, ellenállás nélkül átadja a nála lévő pénzt, és a gépkocsi azonnal elhajt a helyszínről. Ez az egyetlen megoldás ugyanis a kocsiban lévő bankók és az esetleges túsz(ok) életének a megóvására. Ha elhajt a gépkocsi, akkor már nincs miért lelőni a túszt, ellenkező esetben a kocsi személyzete is fogollyá válik. Így jártak el a cég emberei 1994-ben is Budán, amikor négyen támadták meg egyik páncélozott gépkocsijukat, amelyben százmillió forintnyi összeg volt. A páncélkocsi azonnal elhajtott, az utcán lévő biztonsági őr pedig miután a vállába lőttek, golyót eresztett az egyik román támadóba. (A négy rablónak éppen ma van másodfokon a tárgyalása.) A cég emberei egyébként gyakorlatban bizonyosodnak meg arról, hogy milyen védelmet jelent számukra az éppen használt páncélautó. (Hogy mekkora védelmet jelent, arról bizalmas információ lévén, az ügyvezető nem kívánt részleteket elárulni.) Köves József elmondta, hogy amennyiben különösen nagy összeg szállítására kapnak megbízást, akkor több páncélautóval és több, az amerikai filmekből is jól ismert pumpás puskával felszerelt emberrel dolgoznak, mint egyébként, amikor csak pisztollyal őriznek. Fontos előírás, hogy a pénz felvétele után csak akkor indulnak el, ha szabad az útjuk. A Cora esetében például minden bizonnyal hibáztak az áruház biztonsági emberei, akiknek figyelniük kellett volna az ipari kamerákon át a környéket, és hogy szabad-e a pénzszállítók útja. SZEMÁN LÁSZLÓ-HERNÁDI L. LÁSZLÓ rk, a polgárok víg belebotlanak valantázva közelítsék meg, ha Rajz: PINTÉR PÉTER Búcsú Zsófitól Eltemették a körmendi gyermekgyilkosság áldozatát, a 61 éves H. Zsófiát tegnap délután három órakor Magyarlakon. A kislányt több, mint ezren kísérték utolsó útjára. Az egyórás szertartás alatt a temető minden bejáratánál rendőrök álltak, valószínűleg azért, hogy eleget tegyenek a szülők kérésének: a temetés alatt ne készüljön video- és fényképfelvétel. A brutális gyilkosság óta nincs nyugalom Körmenden. Szülők és gyermekek egyaránt félnek. A játszótereken is jóval kevesebb a ricsaj, mint korábban. A gyilkossággal kapcsolatban számos szóbeszéd kering a városban. Egyesek szerint más helyett kellett meghalnia Zsófikának. Állítólag a szomszéd lépcsőházban lakó vállalkozó, egy vendéglős lakása helyett a H. család otthonába tévedt a gyilkos. Ezt sokan „nagy marhaságnak” tartják, igaz, hozzáfűzik: manapság minden megtörténhet. Gyilkos eszközként eleinte az apa vadászkése jött szóba, de mára egy váza vált a pletykák főszereplőjévé, amelynek darabjait a budapesti kriminalisztikai intézetben vizsgálják. Információnk szerint a gyilkos ezzel vágta fejbe a kislányt, majd miután az az ütéstől széttört, az egyik cserépdarabbal vágta át a gyermek torkát. Zsófi a légcsövébe jutó vértől fulladt meg. A megyei rendőr-főkapitányság szóvivője, dr. Farsang László nem erősítette meg ezeket az információkat. Ám az általa elmondottak, minthogy a kislány fején és nyakán több ütéstől és vágástól származó sérülést találtak, a vázaverziót látszanak megerősíteni. Lapzártánkig még nem találta meg a rendőrség azt a gyerekkülsejű fiatalembert, aki a gyilkosság előtti napokban több nőt és gyermeket is zaklatott annak az útvonalnak a környékén, amelyen Zsófi hazament az iskolából. Ám több, a lakossági bejelentések alapján képbe került személyt kihallgattak arról, mit csináltak a gyilkosság napján. A Kurír információja szerint a rendőrség ma délután rekonstruálja a múlt hét szerdáján történteket, hátha „megjelenik” egy lényeges mozzanat, amely eddig talán nem tűnt említésre méltónak. T. GY.-K. J. Az ORFK életvédelmi osztályának munkatársától, Hernádi Jánostól megtudtuk: míg a tavalyi évben 26 gyermeknek kellett erőszakos módon meghalnia, addig idén ez a szám már eléri a tizenkettőt. Arra vonatkozóan nem kaptunk információt, hány kiskorú sorsáról nem tudunk, hiszen nagyon sok 14 év alatti gyermek tűnik el, s közülük jó néhányan soha nem kerülnek elő. Sajnos holttestüket sem találják meg. Az igaz, a legtöbb gyermekgyilkosságot újszülöttek sérelmére követik el - ebben az évben tíz csecsemőt ölt meg szülőanyja. Idén februárban fordult elő az is, hogy egy kisgyerek egyszerűen megfagyott, mert szülei nem fűtöttek be a szobába. K. J. 1998. április 8. Az egyik ül, a másik fizetett Bűncselekmény hiányában az I. Kerületi Rendőrkapitányság megszüntette azt az eljárást, amelyet önbíráskodás alapos gyanúja miatt indított egy közismert piaci kereskedő, Orbán Imre ellen. Mint azt korábban megírtuk: M. Zsolt és társa egy közösen üzemeltetett II. kerületi üzletben fél év alatt 800 ezer forint hiányt halmoztak fel, amit el is ismertek D. László tulajdonosnak. Fizetni azonban nem tudtak. D. László időközben üzleti kapcsolatba került egy zöldségkereskedővel, Orbán úrral, akivel szemben 2 és fél millió forint adóssága volt. Mivel ő sem tudta kiegyenlíteni a tartozását, fizetési készsége jeleként korábbi alkalmazottai - M. Zsolt és társa 800 ezres - adósságát átengedte Orbánnak, aki maga is adósa egy török vállalkozónak, K. Nuretinnek. Rendőrségtől kapott információnk szerint a sorban az első hitelező, D. László február közepétől többször figyelmeztette M. Zsoltot, hogy saját érdekében egyenlítse ki a számlát. A fizetésre végül egy VII. kerületi sörözőben került volna sor, ám időközben megjelentek a zsaruk, és önbíráskodás alapos gyanúja miatt őrizetbe vették a társaságot. Az I. Kerületi Rendőrkapitányság egyik századosától megtudtuk: Orbánt és M. Zsoltot kiengedték, míg a török férfit a napokban előzetes letartóztatásba helyezték. A történet érdekessége, hogy M. Zsolt elismerte Orbán követelésének jogosságát, és a rendőrségi eljárás alatt Orbán védőjének,r. Novák Péternek kifizette a teljes összeget. Az ügy során kiderült Orbán ártatlansága, ezért az I. Kerületi Rendőrkapitányság bűncselekmény hiányában megszüntette ellene az eljárást. D. A. BANKI KÁRTYAVÁR Nagy bajok vannak a bankkártyafronton. Talány, pontosan hány ilyet loptak el az erre szakosodott tolvajok az utóbbi évben, de majd mindenkinek van olyan szerencsétlen ismerőse, akit megszabadítottak tőle. Szerződést kötünk, szupertitkos PIN kódot kapunk - alig tudjuk megjegyezni - és boldogok vagyunk: pénzünk biztonságban kamatozik. Nyugodtan alszunk, nem nyomja a cihába varrt pénz a nyakunkat, egészen addig, míg nem a mi zsebünkből, táskánkból tűnik el a kis műanyag lap. Ekkor gyöngyözni kezd a homlokunk, izzad a tenyerünk, és kétségbeesve keressük a cetlit, amire felírtuk kártyánk számát, és azonnal bankunkat tárcsázzuk, letiltás végett. Innentől kezdve ATM bankjegykiadó automatából emberfia nem veszi le a spórolt pénzünket. Legalábbis mi azt hisszük. Szerződéskötéskor ugyanis nagyvonalúan átugrottuk a megállapodás azon pontját, ami a banki garanciára vonatkozik. Eszerint - tudtuk meg az OTP kommunikációs osztályának munkatársától - a bejelentést követő nap nulla órájától vállalja a bank a garanciát arra, hogy senki nem vehet le pénzt a letiltott kártyával a számláról. Ezt azonban a kártyatolvaj is tudja, úgyhogy az idővel versenyt futva vásárolja le róla a pénzt, hiszen az üzletekben nem kérik a PIN kódot, de sok helyen az amúgy kötelező aláírásra sem kíváncsiak. Hogy mégis van remény arra, hogy visszakapjuk lenyúlt pénzünket, azt a Kereskedelmi és Hitelbank bankkártyaosztályán tudtuk meg. Varga Istvánné kérdésünkre elmondta, a kereskedő felelőssége, hogy elfogadjaa kártyát használó ember aláírását, vagy sem. Ezért, ha kiderül, ő hibázott, elverhető rajta a por. Persze ez hoszszadalmas eljárás. Egy-két hét múlva, mikor a kártya tulajdonosa megkapja a bank kivonatát arról, mikor hol használták a bankkártyát, bejelentést tehet a banknál. Ott eljárást folytatnak le, aminek eredményeképp felelősségre vonható a kereskedő, akitől - persze hosszadalmas procedúrával - kártérítést követelhet az ügyfél. (Kálazy)