Kurír, 1998. október 1. (1. évfolyam, 1. szám)

­ Mindenki fújta a magáét a teg­napi politikai vitanapon, amelyet a nyugdíjak és a bérek 1999-es helyzetéről rendeztek a parla­mentben. A kormánypártok ar­ról beszéltek, a családok helyze­tei­ javítanak, az ellenzék meg azt mondta, becsapják a lakossá­got. Orbán Viktor miniszterel­nök elmondta: jövőre a legki­sebb nyugdíjak 25 százalékkal nőnének, de a legmagasabb ka­tegóriák is megőriznék értékü­ket. Csökkentik az adókat, a tár­sadalombiztosítási járulékokat, és lesznek kedvezmények: 1999- ben egy gyermek után 20 400, két gyermek után 40 800, míg három után 82 800 forint lesz leírható az adóból. NINCS ÜGY Megszüntette a nyomozást a Budapesti Katonai Ügyészség abban az ügyben, amelyben a Deportálások Tényfeltáró Bi­zottsága feljelentése szerint köz­okirattal való visszaélés nyomán tűntek el Horn Gyula személyi anyagai a Honvédelmi Miniszté­rium központi irattárából - áll az ügyészség tegnap nyilvános­ságra hozott határozatában. ,A rendelkezésre álló adatok szerint nem állapítható meg a bűncse­lekmény elkövetése.,, Az, hogy az iratok jelenlegi helye nem fel­deríthető, nem alapozza meg a bűncselekményt” - fogalmaztak. KINEVEZÉS A Magyar Televízió Rt. ügyveze­tő elnöke október 1-jével Feledy Pétert bízta meg az aktuális alel­­nökség vezetői teendőinek ellátá­sával - ezt tegnap közleményben tudatta Horváth Lóránt. László József eddigi alelnök közös meg­egyezéssel szeptember 30-i ha­tállyal távozik posztjáról ÚJABB LAPÁT A kormány felmentette tisztsé­­géből Baráth Etelét, a Budapesti Aglomeráció Fejlesztési Taná­csának elnökét, s helyébe Perger Évát, a Magyar Tudományos Akadémia osztályvezetőjét, a földrajztudományok kandidátu­sát nevezte ki - jelentették be a tanács tegnapi ülésén. HÁRMAS IGEN A holland képviselőház tegnap ratifikálta Magyarország, Cseh­ország és Lengyelország csatla­kozását a NATO-hoz. Már csak Törökország van hátra. ELLENCSAPÁSOK? Jugoszlávia bonni nagykövete tegnap ellencsapásokkal f­­özött, amennyiben a NAT­­tonai akcióra szánná el magát a jugoszláv hadsereg ellen. Benn­­tartott sajtóértekezletén iV b. Zoran Jeremics hazája alkotmá­nyára hivatkozott, amely minden, Jugoszlávia ellen irányuló táma­dást agressziónak minősít. MÉG EGY LEMONDÁS Nem akar véget érni a hétvégi választáson súlyos vereséget szenvedett Kereszténydemokra­ta Unió vezetőit tizedelő lemon­dási hullám: tegnap a CDU fő­titkára, a 48 éves Peter Hintze jelentette be, hogy a novemberi kongresszuson nem jelölteti ma­gát újra. Sokan a szemére vetet­ték, hogy szerencsétlen koncep­ciójú választási plakátjaival je­lentős része volt Helmut Kohl és az unió „leégésében”. MEGY A KÜLÜGYÉR Tegnap benyújtotta lemondását Zdenka Kramplová, a szlovák diplomácia vezetője. Ezt közölte a pozsonyi külügyi tárca. SZTRÁJK Súlyos fennakadásokat okozott a görög főváros és környéke életében a taxisofőrök ötórás tegnapi sztrájkja. Athén 16 ezer taxisa amiatt tiltakozott, hogy nem hajthatnak a külön buszsá­­vokra az utasok be-, illetve ki­szállásakor. Bár sziklaszilárd alibit próbált igazolni Pintér Sándor belügyminiszter 1996. de­cember 12-ére, az esti órákra, amikor is az utolsó futam előtt a budapesti ügető­pályán merényletet követtek el a 32 éves Lakatos Csaba ellen, ez egyre nehezeb­ben sikerül neki. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bi­zottságának tegnapi ülésére érkező bizott­sági tagok egyike-másika kezében felfedez­tük azt a jegyzőkönyvet, amit kedden a Népszabadság és az RTL Klub mellett a Kurír is megkapott. A jegyzőkönyvet 1996. november 12-én 21 óra 45 perckor vették fel az ominózus, Lakatos elleni merénylet apropójából, és a feltartóztatott gépkocsi helyszíni szemléjéről szól. A jegyzőkönyv tanúsága szerint megjelent a helyszínen dr. Pintér Sándor rendőr alhadnagy (sic!), az ORFK vezetője is. A helyszínelés során egyebek mellett rábukkantak egy forgótá­ras pisztolyra is. A/­ helyszínen rendelkezésre álló információk szerint a fegyvernek látszó tárgyat megtekintette dr. Pintér Sándor, aki kifejtette ezzel kapcsolatos véleményét, mely szerint a tárgy egy 22-es kaliberű lőszer kilö­vésére átalakított ún. »flóbertpisztoly«. ” - ír­ják a jegyzőkönyvben. Az RTL Klub tegnapi értesülése szerint a jegyzőkönyvet felvevő rendőrtisztek ret­tentően félnek valamitől, s nem mondanak semmit az ügyről. Még azt sem, hogy ők helyszíneltek. Az MTV­­1 Híradójának azt mondta a jegyzőkönyvben szereplő egyik hatósági tanú, hogy azt sem tudja, mit írt alá, a papírt úgy nyomták az orra alá. A jegyzőkönyvet értesülésünk szerint tegnap ismertették a nemzetbiztonsági bizottság és Pintér előtt. Hogy a belügyminiszter miként reagált a jegyzőkönyv tartalmára, illetve arra, amit Lusztig Péter - akkori szocialista képviselő - nyilatkozott az omi­nózus közös vacsoráról, hogy onnan Pin­tér egy órára távozott, nem szivárgott ki semmi. A Kurír osztja a Népszabadság vé­leményét, miszerint a dokumentum nem bizonyítja Boros Tamás Pintér ellen emelt vádjait, miszerint a Lakatos Csaba elleni merénylet helyszínén Pintér bizonyítéko­kat tüntetett volna el. Ám azt tanúsítja, hogy Lusztig igazat mondott, miszerint Pintér a vacsora közben egy órát távol volt az asztaltársaságtól, illetve azt, hogy a bel­ügyminiszter nem mondott igazat, mivel korábbi állításával ellentétben mégiscsak megjelent a helyszínen. A bizottság ülésé­ről szóló televíziós tudósítások szerint a jegyőkönyv eredeti­ Keleti György, a bizottság elnöke a szünetben közölte: Györgyi Kálmán leg­főbb ügyésztől elfogadható válaszokat kapott a kérdéseire, ám lehetséges, hogy további meghallgatásokra lesz szükség. Pintér korábban azt mondta: Boros val­lomásával kapcsolatban az ügyészség ko­rábban lefolytatta a vizsgálatot és az szá­mára kedvezően zárult. Györgyi Kálmán azonban a sajtónak ellenkező tartalom­mal nyilatkozott. BERNÁTH BER­SZEMÁN LÁSZLÓ Felfelé a lejtőn­Fotó: HEGEDŰS ÁKOS lüjrs! 1998. október 1. Csillár lengett, e föld rengett A hazánk délvidékén alvók arra ébredtek tegnap, megindult alattuk az ágy, sokan szédelegtek, közben nézhették, hogy lengenek ki a csillá­rok, miként csúszkálnak jobbra-balra a kisebb-nagyobb tárgyak, s hall­gatták a poharak összekoccanását. A tízemeletes házak legfelsőbb emeletének lakói hányingerrel küzdöttek, s voltak, akik annyira meg­ijedtek, hogy pizsamában ácsorogtak az utcán, miközben hajnalokon. A szakértők szerint azonban nemcsak hazánk déli fertályát rázta meg a földrengés keddről szerdára virradóra, hanem fél Magyarországot és Szerbia középső részét. És lesz folytatás: az utórengés sem marad el. Tóth László, a budapesti Földrengésjel­ző Obszervatórium ügyeletese elmond­ta: a földmozgás intenzitása a becslések szerint hazánkban elérte a 12-es Mercalli-skálán az 5-ös fokozatot, azaz károkat, sebesülést nem okozott a jelen­ség, de az emberek észrevehették, mi­lyen az, amikor tíz kilométer mélység­ben a szilárd földkéreg lemezei hirtelen és váratlanul elmozdulnak. A 0 óra 14 perckor bekövetkezett földindulást elsősorban a dél-magyaror­szágiak vették észre, ám a szakember mérésekre hivatkozva elmondta, fél Magyarország területén rengett a föld. Az ORFK is arról tájékoztatta a közvé­leményt: Budapest valamennyi kerüle­tében érezni lehetett a rengést. Tóth László azt is tudatta, az epi­centrum Belgrádtól délre, 80-100 kilo­méterre esett, az északi szélesség 44,11, illetve a keleti hosszúság 20,04 fokán. Amplitúdója elérte a Richter-skála sze­rinti 5,2-es erősséget - ez a Mercalli­­skálán 8-as fokozat -, ami már kisebb károkat, a házak falán repedéseket ej­tett, s kéményeket döntögetett. A bajaiak arra ébredtek, hogy megmoz­dult alattuk az ágy, s csillárjaik ingának. A városi kórház intenzív osztályán a műszereket, orvosi berendezéseket semmilyen módon nem befolyásolta a baj, de a betegek és az éjszakai ügyelete­seit megfigyelték, negyed egy környé­kén egy-két percig mozgott az ágy és a fotel. Riadalom emiatt nem támadt. A hercegszántói határátkelőnél átlépők viszonylag nyugodtan számoltak be arról, amit útközben éreztek: szédülés tört rá­juk, ami a földrengés csitultával elmúlt. Szerda hajnalban Szegeden is érezték a furcsa mozgást, főleg a lakótelepeken és a belvárosban. A rendőrségre személyi sérülésről, je­lentősebb anyagi kárról nem érkezett bejelentés. Az ügyeletvezető azonban el­mondta, éppen a pihenőszobában volt, amikor megindult alatta az ügy... KOVÁCS BOGLÁRKA ÉLETVESZÉLYBEN A tűzoltóság életveszélyessé nyilvánított egy zuglói lakást tegnap, mert az aládú­colt falak bármikor ledőlhetnek. Egy évvel ezelőtt kezdődött a Gervai utcai lakók kálváriája, azóta szeretnének el­költözni az önkormányzati lakásból. Kedden éjszaka - valószínűleg a föld­rengés utórezgései miatt - elcsúsztak a falat tartó gerendák. Torma György és élettársa több mint húsz éve élnek az első emeleti, 27 négyzetméteres lakásban, mint a férfi mondta, a 13 éves lányát a nagypapához költöztette, mert nem merte kockáztat­ni a gyerek életét.­­ Tulajdonképpen azért süllyed a háznak ez az oldala, mert akik felettünk laknak a tetőtérben, engedély nélkül bővítették a lakásukat, fürdőszobát épí­tettek, de úgy, hogy kivették a fő tartó­gerendákat. Megroggyant a ház, egy év­vel ezelőtt a fejem felett nyílt szét a pla­fon - mutat fölfelé. Akkor dúcolta alá a szoba felét a ke­rületi vagyonkezelő társaság, s onnantól kezdték írogatni a kérvényeket Tor­­máék az önkormányzatnak, hogy bizto­sítsanak számukra egy kevésbé veszélyes lakást. Hiába próbálkoztak, minden ma­radt a régiben, és most sem számítanak változásra. - Kint voltak délelőtt a tűzoltók, ők hívták ki a vagyonkezelőt. Azt ígérték, visszajönnek, és aládúcolják a szoba má­sik felét is - magyarázta a férfi. Ha minden igaz, a munkálatok idejére átpakolhatják a szomszédos üres lakásba a bútoraikat, bár az lenne a legjobb, ha oda is költözhetnének. Négyezer forint lakbért üzemelt havonta, de szerintük ez a minimális összeg is sok egy olyan laká­sért, ami bármikor rájuk omolhat. VARGA CSILLA Aki fölött elmozdult a dúc­Fotó: SZAKA JÓZSEF ■■■■■MBH­nt Szerda hajnalban erős földrengés rázta meg Jugoszláviát. Sokan „politikai földindulásnak”, a koszovói katonai akciók miatt kilátásba helyezett NATO-légicsapásnak vélték. A legerő­sebb rengés ereje elérte a Mercalli-skála szerinti 8-as fo­kozatot. Belgrádban a Mercalli-skála szerinti 5-ös, Mon­tenegróban 3-as fokozatú földmozgást észleltek. A föld­mozgást Magyarországon és az észak-boszniai Banja Lukaban is észlelték. Belgrád lakói ijedtükben az utcán kerestek menedéket, de egy óra elteltével visszamerész­kedtek otthonukba. Egy idős ember az ijedtségtől szívin­farktust kapott, meghalt, többen megsérültek. Egy régi épület részben leomlott, tűz ütött ki. A főváros központjá­ban, s néhány vidéki városban rövid ideig szünetelt az áram- és telefonszolgáltatás. A jugoszláv belügyminisztérium szerint a földrengés személyi sérülést nem okozott, és nem keletkezett jelentős anyagi kár. PAKSON NEM ÉREZTÉK A menetrendszerűnek nem mondható keddi földrengést nem érezték Pakson, tudtuk meg Kováts Balázstól, az atomerőmű tájékoztatási irodavezetőjétől. Paks egyébként egy olyan törésvonalon fekszik, ahol komoly következményekkel, például épületösszedőléssel járó földrengés jó, ha százezer évben egyszer történhet. A lehetőség azonban bármilyen kicsi, a Paksi Atomerőmű Rt.-ben mégis számítanak rá, jelenleg is folynak a földren­gésállóság javítását szolgáló projekt munkálatai. Az atom­erőmű tervezett élettartama mindössze harminc év, ám építésekor a száz év alatt gyakorlati valószínűséggel bekö­vetkezhető földrengésre méretezték. A nyugati atomerőműveknél azonban olyan a méretezés, amely a tízezer év alatt valószínűsíthető földrengéseket veszi figyelembe, így a ’90-es évek közepén Pakson is elindították a földrengésállóság növelésére a munkálatokat. Ez a fajta hozzállás a biztonság kérdéséhez olyan, mintha a százhúsz éves nagypapa egy évre 365 óvszert szerezne be, hátha szük­sége lesz rá - mondta a Kurírnak egy atomerőművi mérnök. A reaktorcsarnokok több méteres monolitvasbetonból készültek, s abszolút földrengésállóak. A többi épületben elsősorban azokat a válaszfalakat erősítik meg, amelyek esetleges kidőlésükkel berendezéseket, kapcsolótáblákat rongálhatnának meg. Ugyanakkor a különböző csőhálóza­tokat és kiszolgáló berendezéseket elmozdulás és kilengés ellen rugalmas teleszkópos rendszerekkel szerelik fel. A technológia szemponjából kényesebb berendezéseket, pél­dául a szivattyúkat pedig már át is telepítették olyan épüle­tekbe, amelyek védettek földrengés ellen. Pakson eddig több százmillió forintot fordítottak a föld­rengésállóság javítására - például 1996-ban 180, 1997-ben 300 milliót és a munkálatokat 2002-ben fejezik be. SZEMÁN LÁSZLÓ wmsmmmmsmm Jugoszláviában megijedtek

Next