Kutas Népe, 1986. december (12. évfolyam, 1-12. szám)
1986-02-01 / 2. szám
Balesetek Január 10-ére elkészítette termelőszövetkezetünk tűz- és munkavédelmi felelőse az 1985. évi balesetek statisztikáját. Ebből az összeállításból nagyon sok érdekes dologra derült fény, s szeretnénk azt a tagságunknak okulás és tanulság végett közreadni. Tavalyelőtt 25-en szenvedtek balesetet, s munkahelyükről 675 napot voltak távol. Az egy dolgozóra 29 kiesett nap jutott. Tavaly 34-en 894 napig voltak táppénzen. Ennek havi megoszlása a következő volt: Januárban 1 fő 54 táppénzes napon volt. Február: 5 fő és 83 (ebből hárman úti balesetet szenvedtek). Március:1. 2 fő 74 (ebből egy úti baleset). Április: 3 fő 68 (ebből 1 úti baleset). Május: 3 fő, 24. Június: 2 fő, 73 (ebből 1 úti baleset). Július: 2 fő, 86. Augusztus: 7 fő, 154 (ebből 1 úti baleset). Szeptember: 2 fő, 149. Október: 5 fő, 70 (ebből 1 halálos, 1 úti baleset). November: 1 fő, 53. December: 1 fő, 16. Az egy dolgozóra eső táppénzes napok száma 26,5. Mintegy érdekességként kell megjegyezni, hogy 8 embert ért úti baleset, s ami feltűnő, hogy egy kivételével munkából menet történtek. Az ágazati megoszlás szerint az állattenyésztés vezet a már említett úti balesetekkel egyetemben, összesen 8-an, Banka János, Korom László, Molnár Mihályné, Hódi Lajos 1903, Tóth Imre, Baranyi János, Nagy Mihály, Pásztor János 238 napig voltak távol munkahelyüktől. Nem sokkal maradnak le a műhelyben dolgozók sem, ugyanis 7-en (Rippa Sándor, Bánfi Bálint, Varró Sándor, Komjáti Imre, Kecskeméti István, Nagy Antal, Kiss Imre) 121 kiesett napot gyűjtöttek össze. A balesetet szenvedettek létszámát tekintve a harmadik a traktor és a szállítóüzem lett, ugyanis hatan (Széll Sándor, Szenti Zoltán, Jochim József, Kerekes Zoltán, Szepesi János, Olasz János) 207 napig voltak távol. Ezenkívül az építő- és téglaüzemben ketten — Gruber Borbála és Bila Miklós —, a kooperációban (Vajnai György), a kertészetben (Szántai Lőrinc), valamint a növényvédőknél (Erdős Mihály) egy-egy dolgozó sérült meg. Sérülésének gyógyulásához a legtöbb időt Kerekes Zoltán vette igénybe: 114 napig volt táppénzen, őt követi Hódi Lajos 73, Mayer Gellért 66, Libor Ferencné 49, Tóth Imre 50, Baranyi János 41 nappal. Mindezek intő példák, reméljük, a tagság okul, s különösen a veszélyes üzemként nyilvántartott állattenyésztésben, műhelyekben, a szállítóknál nem utolsósorban hazafelé menet mindenki jobban ügyel 1986-ban a munkavédelmi előírások betartására. Családi események Születtek: Fazekas János és Sajtos Klárának Melinda, Fogarasi Sándor és Dénes Franciskának Sándor, Horváth Pál és Molnár Máriának Gábor, Libor Ferenc és Takács Editnek Ferenc nevű gyermeke. Kihunytak: Erdős János, Székkutas, Béke u. 56., Fejes Imréné, Székkutas, IV. ker. 45., Nagy Imréné, Székkutas, Jókai u. 82., Németh Jánosné, Orosháza, Kistemplom u. 4., Petári József, Székkutas, Kossuth u. 36., Prágai Antal, Székkutas, Lenin u. 5. A nagyobb aktivitás még többet hozhat... Nagy érdeklődés mellett tartotta meg közgyűlését a helyi MHSZ-klub. Bereczki János, az MHSZ-klub tiszteletbeli elnöke köszöntötte a tagságot, a vendégeket, köztük Mucsi Andrást, a községi pártbizottság titkárát, Gombos Gabriellát, a községi tanács vb-titkárát, dr. Palotai Jenőt, az MHSZ megyei titkárát, Udvari Károlyt, az MHSZ vásárhelyi városi titkárát. Majd felkérte dr. Makay Attila MHSZ-titkárt, hogy számoljon be az 1985- ös munkáról. Az előadó leszögezte, hogy elsőrendű feladatuk 1985-ben is a honvédelmi nevelés volt, és ezt már az általános iskolában el kell kezdeni. Kovács József tanár személyében pedig megfelelő partnerre leltek, hiszen több éves gyakorlattal már hosszú ideje eredményesen tevékenykedő lövészszakkört vezet az általános iskolában. Ezután dr. Makay Attila az eredményeiket vette számba, így megtudtuk, hogy az ÖHV versenyre tavaly is lelkiismeretesen készültek , a községi csapat negyedik lett. Egyéniben az úttörők kitűnően szerepeltek, a városi versenyenTörök Zsuzsa nem talált 'legyőzőre, Varga Ágnes nyakába pedig bronzérem került. A honvédelmi klub feladatai közé tartozott tavaly is, hogy megtartsa a sorkötelesek 80 órás általános honvédelmi előkészítését. Ezt a feladatot a vásárhelyi klubokkal együtt a városban oldották meg. 1984/85-ös évben is megtörtént a tartalékosok húszórás továbbképzése. Gallyas Sándor vezetésével 30-an vettek részt. A klubtitkár azonban megjegyezte, hogy baj van az önkéntességgel. Sok tartalékos nem tekinti fontosnak a részvételt, így egy-egy foglalkozáson megjelentek száma nem mindig érte el a kívánatost. Idén is beindult a tanfolyam 30 fővel. A dóci lőtéren került sor a tartalékosok honvédelmi versenyére. A községiek csapatban a hetedikek lettek, egyéniben pedig az ötödik helyezést „csípték el”. A klub munkaprogramjában szerepelt a szocialista brigádok közötti teremlövészet is. Ezen nem várt érdeklődés mutatkozott, hiszen 85-en vettek részt. Csapatversenyben 352 köregységgel a Salvador Allende szocialista brigád bizonyult a legjobbnak, a 329 kört lövő Zalka Máté, valamint a 328 köregységgel rendelkező Erdei Ferenc szocialista brigád előtt. Egyéniben a nőknél: 1. Lávai Jánosné 79, 2. Juhász N. Jánosné 72, 3. Giay Róbertné 12. Férfiaknál: 1. ifj. Rózsa János 91, 2. Gregor Imre 91, 3. ifj. Gulyás Ferenc 88 köregységgel. A klubtagok részt vettek egy háromfordulós pisztolylövész versenyen Vásárhely színeiben, s ott az ifj. Abonyi István, Bán Mihály, Petykó Imre összeállítású gárda a negyedik lett. A már hagyományossá vált Medosz sportnap alkalmából az ÖVH férficsapat ezüstérmes lett. A csapat tagjai voltak Daraki Zoltán, Daraki József, Lencse Máté. A vásárhelyi HKL városi versenyén Németh Zsolt, Petykó György, Hódi Zoltán, Hódi Lajos, Mezei József, Török Zsuzsa, Tóth Tünde, Diószegi Margit vett részt. Csapatban nem értek el dobogós helyezést, egyéniben azonban Diószegi Margit a harmadik lett. Dr. Makay Attila megjegyezte, hogy ha a jövőben jobban akarnak szerepelni a különböző versenyeken, akkor ennél sokkal komolyabban kell készülni, edzeni. A beszámoló második részében a szervezeti életről hallhattunk. Tavaly a taglétszám növelését is célul tűzték. A meghatározott 80 főt sikerült sikerült összetoborozni, jelenleg 81 tagot tartanak nyilván, ebből 19 a nő, 62 a férfi. Sikerült előbbre lépni az általános iskolások toborzásában is, jelenleg 9 tagot tartanak innen nyilván. A lövészetvezetők sajnos a korábban megszokott jó munkájukat azért nem tudták elvégezni, mert igen kevés volt az érdeklődő. Ezért a jövőben nagyobb aktivitásra lenne szükség. .A klubtanács 1985-ben is jól működött Az MHSZ-klub gazdasági helyzete jó, tavaly 3 légfegyvert vásároltak, más komolyabb beruházásra nem kellett költeni, így megtakarítással is zárták az évet. De ez köszönhető a Bán Mihály vezetésével igen jól működő lőbódénak is. Id. Abonyi István és Gallyas Sándor a honvédelmi nevelésben végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül, Udvari Károlytól titkári dicsérő oklevelet, valamint pénzjutalmat kaptak. A vezetőségi beszámoló után a hozzászólások következtek. Udvari Károly kiemelte, hogy a székkutasi klub taglétszámát tekintve az összlakossághoz viszonyítva elérte a 3 százalékot, s ezzel sok városi klub sem dicsekedhet. Gallyas Sándor a tartalékosok képzéséről szólt, véleménye szerint a fő gondot ezen a téren az okozza, hogy a néphadseregben is elég sűrűn bevonják őket a továbbképzésbe, valamint, hogy a szakmai képzések is a téli hónapokban vannak. Gombos Gabriella kiemelte a községi vezetés és az MHSZ közötti jó kapcsolatot, elismerését és köszönetét fejezte ki a versenyeken való részvételért és az elért eredményekért. Mucsi András is kérte a tagok aktív részvételét, hogy továbbra is jól oldják meg a honvédelmi feladataikat. Dr. Palotai Jenő beszélt az MHSZ-klubok fő feladatáról, a hazafiságról, a hazaszeretetre való nevelésről. Felhívta a figyelmet, hogy a jövőben még többet kell beszélgetni a fiatalokkal a háborúról, a békéről, majd megköszönte a székkutasiak elmúlt évi munkáját, további jó eredményeket kívánt. Ezután Udvari Károly városi titkár dr. Makay Attilánénak könyvjutalmat adott, valamint a klubtitkár a következőknek ismerte el munkáját. Szabó Mihály, Tóth Kovács László, Molnár Sándor, Petykó Imre, Gallyas Sándor, Abonyi István, ifj. Abonyi István, ifj. Abonyi Istvánné, Bán Mihály, Lászlai Ferencné, Sávai Jánosné, Török Zsuzsa, Diószegi Margit. Klubközgyűlés az MHSZ-ben Mit játszanak a moziban? A székkutasi József Attila Filmszínház február—március havi műsora a következő: Február 13—14-én: Hiúz a vadászösvényen. Színes, magyarul beszélő szovjet film. 16—17-én: Törekvő tanerő. Színes, magyarul beszélő francia filmvígjáték. 20—21-én: A titokzatos övezet. Színes szovjet film. 23—24-én: Mégis, kinek az élete? Színes amerikai film. 27—28-án: Az elveszett frigyláda fosztogatói. Színes amerikai kalandfilm. Kiemelt helyár! Március 2—3-án: Valaki figyel. Színes magyar film. 6—7-én: Androidok lázadása. Színes, magyarul beszélő amerikai tudományosfantasztikus film. III. helyár 1 9—10-én: Atlasz-vonal. Színes magyarul beszélő szovjet film 13—14-én: Gyermekrablás a Palánk utcában. Színes magyar film. Előadások kezdete: hétköznap és vasárnap is este 6 órakor. Megnyugtató az állategészségügy helyzete Sok az elhullás emberi gondatlanságból Dr. Makay Attila a szarvasmarha-állomány egészségügyi helyzetéről a következőket állapította meg. A Hivatalból jelentendő fertőző állatmegbetegedés tavaly nem fordult elő. Ez köszönhető az időben elvégzett vakcinázásnak, s a járványmentes időnek. Az elmúlt évben nagy szerencsénk volt, hiszen hozzánk alig tíz kilométerre már voltak komoly fertőző megbetegedések. Ez nem jelenti azt, hogy az Új Élet Tsz-ben nem volt elhullás. De a kórokozó nem vírus volt, hanem főleg légző- és emésztőszervi megbetegedések okozták a pusztulást. Véleményem szerint a legjobb lesz, ha fajták szerint értékeljük az állategészségügyi helyzetet. Szarvasmarha a tsz-ben három tehenészeti telepen van, öszszesen 1349 darab vizsgálatát végeztük el 1985-ben. Ebből tehén 429, borjú 264, növendékmarha 434, hízómarha 217. A borjaknál, vírusos légzőszervi megbetegedések ellen folyamatos vakcinázást végeztem, ez különösen indokolt a zsúfolt elhelyezés, a takarmányozási és tartási anomáliák miatt. A borjak gondozása, a helyiség tisztántartása mindkét telepen jó. Csak a zsúfoltság okoz problémát. A borjaknál a veszteség a megyei elhullási átlag alatt van. 473 borjú született, a pusztulási arány 4,22 százalékos volt. Nem mondható el ugyanilyen pozitív megállapítás a növendékmarhákról, mert a tavasztól őszig tartó legeltetés idején tavaly a kiesés jóval több volt, mint a korábbi években. Különösen feltűnő volt, hogy 9 állat pusztult el emberi gondatlanság miatt. Egyébként összesen 12 darab pusztult el, 8 pedig kényszervágásra került. Az egész évi tehénelhullás 11 volt, kényszervágásra 12 került. Elsősorban idegentest okozta hashártyagyulladás miatt, vagy ellési problémák következtében. Hízómarháknál jelentősebb kiesés nem volt, de a tartási és takarmányozási munkák itt sok kívánnivalót hagynak maguk után. Végül szólni kell a tejtermelési eredményekről, amely kiváló volt. tőgygyulladás okozta kiesés szinte minimális. Vemhesülési átlag 2,88, amely közepes eredménynek számított. * — A juhászat egészségügyi helyzete már nem ilyen rózsás. Az 1682 birka 4 telepen van elhelyezve. A megoszlás 791 anya, 142 szopós, 370 egy éven aluli, 363 egy éven felüli, 16 darab kos. Az anyajuhok közül, amely 1985-ben 1029 darab volt, 106 darab hullott el. 31 darabot kellett kényszervágásra küldeni. Az elhullásban közrejátszott, hogy tervszerű selejtezés nincs, rossz az állatállomány kondíciója, öreg állatokat vemhesítenek, rossz a takarmányozás.. A vemhes anyák előkészítése sem olyan, amilyennek lenni kéne, bár a vezetők szerint a takarmányadag kikerül a telepre, de hogy aztán mi lesz a sorsa, azt nem tudni. Nagyfokú hiányosság az is, hogy az ellésnél nincs felügyelet. Napközben hol ott van, hol nincs a juhász, aki általában másfél-két óránál többet nem foglalkozik az állatállománnyal. A 750 született bárányból 12,97 százaléka elpusztult. A telepeken is áldatlan állapot van: az épületek annyira elöregedtek, elavultak, hogy a legtöbb helyen az összedőlés veszélye fenyeget. A legeltetés a Szabó juhászatban nem megoldott, a többi helyen úgyahogy elfogadható. A kosok tartásáról nem beszélhetünk, hiszen egy zárt helyre vannak csoportosítva, szinte megtépázzák egymást. Hiányzik nekik a járatás, a megfelelő gondozás. Ennek ellenére parazitás betegségek nincsenek, összességében egy legyengült juhállománnyal rendelkezik a közös gazdaság. A sertésállományról dr. Zsolnai János beszélt, aki ez év november 1-én került termelőszövetkezetünkhöz. — A közös gazdaság állattenyésztési volumenében is a legnagyobb súlya a sertéstenyésztésnek van. Tavaly 20 ezer 927 darab malac született. A kombinátnál májusban fejeződött be a bővítés, s most már évente 14—15 ezer sertés kibocsátására lesz alkalmas. 873 darab kocát tartott a tsz, a szopósmalacveszteség 1330 darab, amely 9,64 százalék. A húzóelhullás meg még magasabb, hiszen 3440 darab. A fő gond nem a kombinátnál van, hanem a hagyományos sertéstelepek körülményei miatt 16,43 százalékos a pusztulás. A nyáron 306 darab sertés szelénmérgezésben pusztult el. Az eddigi vizsgálatok alapján a romlott táp idézte elő a pusztulást. Még mindig nem került pont az ügyük végére. Az biztos, hogy nem a tsz hibájából pusztultak el a disznók. Hiszen a kombinátban nem készítenek premixet, amely összeállításához használják a szelént Kényszervágásra 472 sertés került, ez a szaporulatra vetítve 2,28 százalékos. Így összesen 3917 darab volt a kiesés, amely 18,71 százalékos. Véleményem szerint a viszonylag magas elhullásból sokat meg lehetne előzni. Elsősorban a dolgozók ösztönző rendszerét kellene korszerűsíteni, hiszen fizetésük függ a kényszervágástól és az elhullástól. A magas elhullást ésszerű kényszervágással lehetne csökkenteni, de egyenlőre a technológiai selejt értékesítése is megoldatlan. Pedig ezért még állami támogatás is járna. Sajnos a gazdaságban néhányan összetévesztik a technológiai selejtet a kényszervágott állattal. Az állomány brucellózistól mentes, leptospirózis és azuccky féle betegség ellen vakcinás védekezés folyik. A hagyományos telepek túlzsúfoltak, a tartási körülmények és a járványvédelem kívánnivalót hagy maga után. A tsz 70 darab angol telivérrel rendelkezik, valamint 47 igáslóval. Számában az utóbbi években csökkent a lóállomány. Elég nagy a vírusos légzőszervi fertőzés. A kimutatások szerint ez az ágazat hasznot nem hoz ugyan, de ráfizetés sincs. Tavaly például az egyik kanca a kétévesek versenyén a második lett. Végül mindkét állatorvos megállapította, hogy a gyógyszert, a gyógyításhoz szükséges eszközöket a tsz maximálisan biztosítja, a vezetés érzi az állategészségügy jelentőségét, de ugyanez már nem mondható el minden középvezetőről. Negatívumként is említették még, hogy a kisebb állati hullák ártalmatlanná tétele rossz, a szarvasmarha és a ló, valamint a sertéskombinát tetemeit elszállítja az Atev, de a hagyományos sertéstelep, valamint a juhászat elhullott állatait a környékbeli gödrökbe rakják Termelőszövetkezetünk állategészségügyére két állatorvos, és egy inszeminátor vigyáz. Az utóbbi években állatállományunkat nem tizedelte meg járvány. Ez pedig nyilván, hogy az egészségügy ellátás színvonalát is dicséri. A tsz állatállományának egészségügyi helyzetét vettük a közelmúltban górcső alá dr Makay Attilával és dr. Zsolnai Jánossal. Mindketten hangsúlyozták, hogy a felcser hiányát nagyon érzik. Különösen a sertéskombinátnál lenne rá nagy szükség. Dr. Makay Attila feladata a tsz szarvasmarha és juhállományának ellátása, míg Zsolnai Jánoshoz tartozik a sertés és a lótenyésztés. KUTAS SIÉPE A székkutasi Új Élet Tsz pártvezetőségének üzemi lapja. Megjelenik havonta Szerkeszti: Karzu István Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. sz. 674) Felelős kiadó: Kispál Antal igazgató Szerkesztőség: Szeged, Sajtóház 6740 Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky u. 28. 6720 1986. II. 12. — 438 — Felelős vezető: Dobó József igazgató Sportesemények — sorokban Nagy érdeklődéssel került megrendezésre a termelőszövetkezet teremlabdarúgó tornája. December végén hét csapat részvételével a községi tornateremben zajlottak a küzdelmek. Eredmények: Erőgép—Munkagép 1-0, góllövő: Héjjá. Építők— Kombinát 2-3, góllövők Daraki J. Lődi, ül. Daraki Z. Lencse L., Makó. Állattenyésztők—Kooperáció 12-0. Góllövők: Kenéz I. (7) dr. Zsolnai (4), Kenéz II. Kombinát—Iroda 2-0. Góllövők: Lencse M. Daraki Z. Erőgép—Állattenyésztők 1-4. Góllövők Lázár ill. Kenéz I. (2), Kenéz II., Zsolnai. Építők—Iroda 4-1. Góllövők: Daraki J. (2), Nagy I., Szántai, ill. Móra. Munkagép— Kooperáció 0-1. Góllövő: Tűhegyi. Erőgép—Kooperáció 1-2. Góllövők: Bálint ill. Bozó, Horváth. Munkagép— Állattenyésztők 0—10. Góllövők Kenéz I (6) Kenéz II, Zsolnai, Rostás, Tóth (öngól). Elődöntők: Építők— Kooperáció 7-0. Góllövők: Lődi (3), Daraki G. (2), Nagy (2). Döntők: Állattenyésztés-Kombinát 8-3. Góllövők: Kenéz I. (6), Zsolnai (2), ill. Daraki Z., Tóth, Makó. A győztes csapat: Horváth Gyula, Kenéz I. Sándor Kenéz II. Sándor, dr. Zsolnai János, Rostás János, Erdős Ferenc. A gólkirály Kenéz I. Sándor lett 21 találattal. A visszavágóra február 2-án került sor, s erről a következő lapszámunkban adunk hírt. Február 15-én hat labdarúgócsapat részvételével teremtornát rendez a községi másodosztályú együttes. Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Árpádhalom, Szegvár és Mezőkovácsháza gárdája kapott meghívást a székkutasi tornaterembe. Március 23-án Szegváron kezdi meg tavaszi bajnoki szereplését a községi labdarúgó-csapat. Január 13-tól heti három foglalkozással készülnek a labdarúgók Szabó János testnevelő tanár irányításával. Hetente kétszer teremben, egyszer pedig szabadban folyik az edzés. A teremkupáig ez a menetrend lesz majd azt követően teljes egészében a szabadtérre teszik át a foglalkozásuk helyét a játékosok. Hat előkészületi mérkőzést kötöttek le a bajnoki rajtig. Új játékosok: Albert András, Nagy Imre, valamint februárban leszerel Máté János. Ugyanakkor Kenéz II. Sándor és Kiss Miklós bevonul katonának