Kutas Népe, 1986. december (12. évfolyam, 1-12. szám)

1986-02-01 / 2. szám

Balesetek Január 10-ére elkészítette ter­melőszövetkezetünk tűz- és mun­kavédelmi felelőse az 1985. évi balesetek statisztikáját. Ebből az összeállításból nagyon sok érde­kes dologra derült fény, s szeret­nénk azt a tagságunknak okulás és tanulság végett közreadni. Ta­valyelőtt 25-en szenvedtek bal­esetet, s munkahelyükről 675 na­pot voltak távol. Az egy dolgo­zóra 29 kiesett nap jutott. Ta­valy 34-en 894 napig voltak táp­pénzen. Ennek havi megoszlása a következő volt: Januárban 1 fő 54 táppénzes napon volt. Feb­ruár: 5 fő és 83 (ebből hárman úti balesetet szenvedtek). Már­­cius:1. 2 fő 74 (ebből egy úti bal­eset). Április: 3 fő 68 (ebből 1 úti baleset). Május: 3 fő, 24. Jú­nius: 2 fő, 73 (ebből 1 úti bal­eset). Július: 2 fő, 86. Augusztus: 7 fő, 154 (ebből 1 úti baleset). Szeptember: 2 fő, 149. Október: 5 fő, 70 (ebből 1 halálos, 1 úti bal­eset). November: 1 fő, 53. Decem­ber: 1 fő, 16. Az egy dolgozóra eső táppénzes napok száma 26,5. Mintegy érdekességként kell megjegyezni, hogy 8 embert ért úti baleset, s ami feltűnő, hogy egy kivételével munkából menet történtek. Az ágazati megoszlás szerint az állattenyésztés vezet a már említett úti balesetekkel egye­temben, összesen 8-an, Banka János, Korom László, Molnár Mihályné, Hódi Lajos 1903, Tóth Imre, Baranyi János, Nagy Mi­hály, Pásztor János 238 napig voltak távol munkahelyüktől. Nem sokkal maradnak le a mű­helyben dolgozók sem, ugyanis 7-en (Rippa Sándor, Bánfi Bá­lint, Varró Sándor, Komjáti Im­re, Kecskeméti István, Nagy An­tal, Kiss Imre) 121 kiesett napot gyűjtöttek össze. A balesetet szenvedettek létszámát tekintve a harmadik a traktor és a szál­lítóüzem lett, ugyanis hatan (Széll Sándor, Szenti Zoltán, Jochim József, Kerekes Zoltán, Szepesi János, Olasz János) 207 napig voltak távol. Ezenkívül az építő- és téglaüzemben ketten — Gruber Borbála és Bila Miklós —, a kooperációban (Vajnai György), a kertészetben (Szán­tai Lőrinc), valamint a növény­védőknél (Erdős Mihály) egy-egy dolgozó sérült meg. Sérülésének gyógyulásához a legtöbb időt Kerekes Zoltán vette igénybe: 114 napig volt táppénzen, őt kö­veti Hódi Lajos 73, Mayer Gel­­lért 66, Libor Ferencné 49, Tóth Imre 50, Baranyi János 41 nap­pal. Mindezek intő példák, remél­jük, a tagság okul, s különösen a veszélyes üzemként nyilvántar­tott állattenyésztésben, műhe­lyekben, a szállítóknál nem utolsósorban hazafelé menet min­denki jobban ügyel 1986-ban a munkavédelmi előírások betartá­sára. Családi események Születtek: Fazekas János és Sajtos Klárának Melinda, Fogarasi Sándor és Dénes Franciská­nak Sándor, Horváth Pál és Molnár Máriának Gábor, Li­bor Ferenc és Takács Edit­nek Ferenc nevű gyermeke. Kihunytak: Erdős János, Székkutas, Béke u. 56., Fejes Imréné, Székkutas, IV. ker. 45., Nagy Imréné, Székkutas, Jókai u. 82., Németh Jánosné, Oros­háza, Kistemplom u. 4., Pe­tári József, Székkutas, Kos­suth u. 36., Prágai Antal, Székkutas, Lenin u. 5. A nagyobb aktivitás még többet hozhat... Nagy érdeklődés mellett tartotta meg közgyűlését a helyi MHSZ-klub. Bereczki János, az MHSZ-klub tiszte­letbeli elnöke köszöntötte a tagságot, a vendégeket, köz­tük Mucsi Andrást, a községi pártbizottság titkárát, Gom­bos Gabriellát, a községi ta­nács vb-titkárát, dr. Palotai Jenőt, az MHSZ megyei tit­kárát, Udvari Károlyt, az MHSZ vásárhelyi városi tit­kárát. Majd felkérte dr. Ma­kay Attila MHSZ-titkárt, hogy számoljon be az 1985- ös munkáról. Az előadó leszögezte, hogy elsőrendű feladatuk 1985-ben is a honvédelmi nevelés volt, és ezt már az általános isko­lában el kell kezdeni. Ko­vács József tanár személyé­ben pedig megfelelő part­nerre leltek, hiszen több éves gyakorlattal már hosszú ide­je eredményesen tevékeny­kedő lövészszakkört vezet az általános iskolában. Ezután dr. Makay Attila az eredményeiket vette számba, így megtudtuk, hogy az ÖHV versenyre tavaly is lelkiismeretesen készültek ,­ a községi csapat negyedik lett. Egyéniben az úttörők kitű­nően szerepeltek, a városi versenyen­­Török Zsuzsa nem talált 'legyőzőre, Varga Ág­nes nyakába pedig bronz­érem került. A honvédelmi klub feladatai közé tartozott tavaly is, hogy megtartsa a sorkötelesek 80 órás általá­nos honvédelmi előkészítését. Ezt a feladatot a vásárhelyi klubokkal együtt a városban oldották meg. 1984/85-ös év­ben is megtörtént a tartalé­kosok húszórás továbbkép­zése. Gallyas Sándor vezeté­sével 30-an vettek részt. A klubtitkár azonban megje­gyezte, hogy baj van az ön­kéntességgel. Sok tartalékos nem tekinti fontosnak a részvételt, így egy-egy fog­lalkozáson megjelentek szá­ma nem mindig érte el a kí­vánatost. Idén is beindult a tanfolyam 30 fővel. A dóci lőtéren került sor a tartalé­kosok honvédelmi versenyé­re. A községiek csapatban a hetedikek lettek, egyéniben pedig az ötödik helyezést „csípték el”. A klub munka­­programjában szerepelt a szocialista brigádok közötti teremlövészet is. Ezen nem várt érdeklődés mutatkozott, hiszen 85-en vettek részt. Csapatversenyben 352 kör­egységgel a Salvador Allen­­de szocialista brigád bizo­nyult a legjobbnak, a 329 kört lövő Zalka Máté, vala­mint a 328 köregységgel ren­delkező Erdei Ferenc szocia­lista brigád előtt. Egyéni­ben a nőknél: 1. Lávai Já­nosné 79, 2. Juhász N. Já­nosné 72, 3. Giay Róbertné 12. Férfiaknál: 1. ifj. Rózsa János 91, 2. Gregor Imre 91, 3. ifj. Gulyás Ferenc 88 kör­egységgel. A klubtagok részt vettek egy háromfordulós pisztolylövész versenyen Vá­sárhely színeiben, s ott az ifj. Abonyi István, Bán Mi­hály, Petykó Imre összeállí­tású gárda a negyedik lett. A már hagyományossá vált Medosz sportnap alkalmából az ÖVH férficsapat ezüst­érmes lett. A csapat tagjai voltak Daraki Zoltán, Da­raki József, Lencse Máté. A vásárhelyi HKL városi ver­senyén Németh Zsolt, Pety­­kó György, Hódi Zoltán, Hódi Lajos, Mezei József, Török Zsuzsa, Tóth Tünde, Diószegi Margit vett részt. Csapatban nem értek el do­bogós helyezést, egyéniben azonban Diószegi Margit a harmadik lett. Dr. Makay Attila megjegyezte, hogy ha a jövőben jobban akarnak szerepelni a különböző ver­senyeken, akkor ennél sok­kal komolyabban kell ké­szülni, edzeni. A beszámoló második ré­szében a szervezeti életről hallhattunk. Tavaly a taglét­szám növelését is célul tűz­ték. A meghatározott 80 főt sikerült sikerült összetobo­rozni, jelenleg 81 tagot tar­tanak nyilván, ebből 19 a nő, 62 a férfi. Sikerült előbbre lépni az általános iskolások toborzásában is, jelenleg 9 tagot tartanak in­nen nyilván. A lövészetveze­tők sajnos a korábban meg­szokott jó munkájukat azért nem tudták elvégezni, mert igen kevés volt az érdeklő­dő. Ezért a jövőben nagyobb aktivitásra lenne szükség. .A klubtanács 1985-ben is jól működött Az MHSZ-klub gazdasági helyzete jó, tavaly 3 légfegy­vert vásároltak, más komo­lyabb beruházásra nem kel­lett költeni, így megtakarí­tással is zárták az évet. De ez köszönhető a Bán Mihály vezetésével igen jól működő lőbódénak is. Id­. Abonyi István és Gallyas Sándor a honvédelmi nevelésben vég­zett kiemelkedő munkájuk elismeréséül, Udvari Károly­­tól titkári dicsérő oklevelet, valamint pénzjutalmat kap­tak. A vezetőségi beszámoló után a hozzászólások követ­keztek­. Udvari Károly ki­emelte, hogy a székkutasi klub taglétszámát tekintve az összlakossághoz viszo­nyítva elérte a 3 százalékot, s ezzel sok városi klub sem dicsekedhet. Gallyas Sándor a tartalé­kosok képzéséről szólt, véle­ménye szerint a fő gondot ezen a téren az okozza, hogy a néphadseregben is elég sűrűn bevonják őket a to­vábbképzésbe, valamint, hogy a szakmai képzések is a téli hónapokban vannak. Gombos Gabriella kiemel­te a községi vezetés és az MHSZ közötti jó kapcsolatot, elismerését és köszönetét fe­jezte ki a versenyeken való részvételért és az elért ered­ményekért. Mucsi András is kérte a tagok aktív részvételét, hogy továbbra is jól oldják meg a honvédelmi feladataikat. Dr. Palotai Jenő beszélt az MHSZ-klubok fő feladatáról, a hazafiságról, a hazaszere­tetre való nevelésről. Fel­hívta a figyelmet, hogy a jövőben még többet kell be­szélgetni a fiatalokkal a há­borúról, a békéről, majd megköszönte a székkutasiak elmúlt évi munkáját, további jó eredményeket kívánt. Ezután Udvari Károly vá­rosi titkár dr. Makay Attilá­­nénak könyvjutalmat adott, valamint a klubtitkár a kö­vetkezőknek ismerte el mun­káját. Szabó Mihály, Tóth Kovács Lász­ló, Molnár Sán­dor, Petykó Imre, Gallyas Sándor, Abonyi István, ifj. Abonyi István, ifj. Abonyi Istvánné, Bán Mihály, Lász­­lai Ferencné, Sávai Jánosné, Török Zsuzsa, Diószegi Mar­git. Klubközgyűlés az MHSZ-ben Mit játszanak a moziban? A székkutasi József Attila Filmszínház február—már­cius havi műsora a követke­ző: Február 13—14-én: Hiúz a vadászösvényen. Színes, ma­gyarul beszélő szovjet film. 16—17-én: Törekvő tanerő. Színes, magyarul beszélő francia filmvígjáték. 20—21-én: A titokzatos övezet. Színes szovjet film. 23—24-én: Mégis, kinek az élete? Színes amerikai film. 27—28-án: Az elveszett frigyláda fosztogatói. Színes amerikai kalandfilm. Ki­emelt helyár! Március 2—3-án: Valaki figyel. Színes magyar film. 6—7-én: Androidok láza­dása. Színes, magyarul be­szélő amerikai tudományos­fantasztikus film. III. hely­ár 1 9—10-én: Atlasz-vonal. Színes magyarul beszélő szovjet film 13—14-én: Gyermekrablás a Palánk utcában. Színes magyar film. Előadások kezdete: hét­köznap és vasárnap is este 6 órakor. Megnyugtató az állategészségügy helyzete Sok az elhullás emberi gondatlanságból Dr. Makay Attila a szarvas­marha-állomány egészség­­ügyi helyzetéről a követke­zőket állapította meg. A Hivatalból jelentendő fertőző állatmegbetegedés ta­valy nem fordult elő. Ez köszönhető az időben elvég­zett vakcinázásnak, s a jár­ványmentes időnek. Az el­múlt évben nagy szerencsénk volt, hiszen hozzánk alig tíz kilométerre már voltak ko­moly fertőző megbetegedé­sek. Ez nem jelenti azt, hogy az Új Élet Tsz-ben nem volt elhullás. De a kórokozó nem vírus volt, hanem főleg lég­ző- és emésztőszervi megbe­tegedések okozták a pusztu­lást. Véleményem szerint a legjobb lesz, ha fajták sze­rint értékeljük az állategész­ségügyi helyzetet. Szarvas­­marha a tsz-ben három te­henészeti telepen van, ösz­­szesen 1349 darab vizsgálatát végeztük el 1985-ben. Ebből tehén 429, borjú 264, növen­dékmarha 434, hízómarha 217. A borjaknál, vírusos lég­zőszervi megbetegedések el­len folyamatos vakcinázást végeztem, ez különösen in­dokolt a zsúfolt elhelyezés, a takarmányozási és tartási anomáliák miatt. A borjak gondozása, a helyiség tisz­tántartása mindkét telepen jó. Csak a zsúfoltság okoz problémát. A borjaknál a veszteség a megyei elhullási átlag alatt van. 473 borjú született, a pusztulási arány 4,22 százalékos volt. Nem mondható el ugyanilyen po­zitív megállapítás a növen­dékmarhákról, mert a ta­vasztól őszig tartó legeltetés idején tavaly a kiesés jóval több volt, mint a korábbi években. Különösen feltűnő volt, hogy 9 állat pusztult el emberi gondatlanság miatt. Egyébként összesen 12 darab pusztult el, 8 pedig kény­szervágásra került. Az egész évi tehénelhullás 11 volt, kényszervágásra 12 került. Elsősorban idegentest okozta hashártyagyulladás miatt, vagy ellési problémák követ­keztében. Hízómarháknál je­lentősebb kiesés nem volt, de a tartási és takarmányo­zási munkák itt sok kíván­nivalót hagynak maguk után. Végül szólni kell a tejter­melési eredményekről, amely kiváló volt. tőgygyulladás okozta kiesés szinte mini­mális. Vemhesülési átlag 2,88, amely közepes ered­ménynek számított. * — A juhászat egészségügyi helyzete már nem ilyen ró­zsás. Az 1682 birka 4 telepen van elhelyezve. A megoszlás 791 anya, 142 szopós, 370 egy éven aluli, 363 egy éven fe­lüli, 16 darab kos. Az anya­juhok közül, amely 1985-ben 1029 darab volt, 106 darab hullott el. 31 darabot kellett kényszervágásra küldeni. Az elhullásban közrejátszott, hogy tervszerű selejtezés nincs, rossz az állatállomány kondíciója, öreg állatokat vemhesítenek, rossz a takar­mányozás.. A vemhes anyák előkészítése sem olyan, ami­lyennek lenni kéne, bár a vezetők szerint a takarmány­adag kikerül a telepre, de hogy aztán mi lesz a sorsa, azt nem tudni. Nagyfokú hiányosság az is, hogy az ellésnél nincs felügyelet. Napközben hol ott van, hol nincs a juhász, aki általában másfél-két óránál többet nem foglalkozik az állatállo­mánnyal. A 750 született bá­rányból 12,97 százaléka el­pusztult. A telepeken is ál­datlan állapot van: az épü­letek annyira elöregedtek, elavultak, hogy a legtöbb helyen az összedőlés veszé­lye fenyeget. A legeltetés a Szabó juhászatban nem meg­oldott, a többi helyen úgy­­ahogy elfogadható. A kosok tartásáról nem beszélhetünk, hiszen egy zárt helyre van­nak csoportosítva, szinte megtépázzák egymást. Hiány­zik nekik a járatás, a meg­felelő gondozás. Ennek elle­nére parazitás betegségek nincsenek, összességében egy legyengült juhállománnyal rendelkezik a közös gazda­ság. A sertésállományról dr. Zsolnai János beszélt, aki ez év november 1-én került termelőszövetkezetünkhöz. — A közös gazdaság állat­­tenyésztési volumenében is a legnagyobb súlya a sertés­­tenyésztésnek van. Tavaly 20 ezer 927 darab malac szüle­tett. A kombinátnál május­ban fejeződött be a bővítés, s most már évente 14—15 ezer sertés kibocsátására lesz alkalmas. 873 darab kocát tartott a tsz, a szopósmalac­­veszteség 1330 darab, amely 9,64 százalék. A húzóelhullás meg még magasabb, hiszen 3440 darab. A fő gond nem a kombinátnál van, hanem a hagyományos sertéstelepek körülményei miatt 16,43 szá­zalékos a pusztulás. A nyá­ron 306 darab sertés szelén­mérgezésben pusztult el. Az eddigi vizsgálatok alapján a romlott táp idézte elő a pusztulást. Még mindig nem került pont az ügyük végére. Az biztos, hogy nem a tsz hibájából pusztultak el a disznók. Hiszen a kombinát­ban nem készítenek premi­­xet, amely összeállításához használják a szelént Kény­szervágásra 472 sertés ke­rült, ez a szaporulatra vetít­ve 2,28 százalékos. Így össze­sen 3917 darab volt a kiesés, amely 18,71 százalékos. Vé­leményem szerint a viszony­lag magas elhullásból sokat meg lehetne előzni. Első­sorban a dolgozók ösztönző rendszerét kellene korszerű­síteni, hiszen fizetésük függ a kényszervágástól és az el­hullástól. A magas elhullást ésszerű kényszervágással le­hetne csökkenteni, de egyen­lőre a technológiai selejt ér­tékesítése is megoldatlan. Pedig ezért még állami tá­mogatás is járna. Sajnos a gazdaságban néhányan össze­tévesztik a technológiai se­­lejtet a kényszervágott állat­tal. Az állomány brucellózis­tól mentes, leptospirózis és azuccky féle betegség ellen vakcinás védekezés folyik. A hagyományos telepek túl­zsúfoltak, a tartási körülmé­nyek és a járványvédelem kívánnivalót hagy maga után. A tsz 70 darab angol teli­vérrel rendelkezik, valamint 47 igáslóval. Számában az utóbbi években csökkent a lóállomány. Elég nagy a ví­rusos légzőszervi fertőzés. A kimutatások szerint ez az ágazat hasznot nem hoz ugyan, de ráfizetés sincs. Tavaly például az egyik kanca a kétévesek versenyén a második lett. Végül mindkét állatorvos megállapította, hogy a gyógy­szert, a gyógyításhoz szüksé­ges eszközöket a tsz maxi­málisan biztosítja, a vezetés érzi az állategészségügy je­lentőségét, de ugyanez már nem mondható el minden középvezetőről. Negatívum­ként is említették még, hogy a kisebb állati hullák ártal­matlanná tétele rossz, a szarvasmarha és a ló, vala­mint a sertéskombinát tete­meit elszállítja az Atev, de a hagyományos sertéstelep, valamint a juhászat elhullott állatait a környékbeli göd­rökbe rakják Termelőszövetkezetünk állategészségügyére két állat­orvos, és egy inszeminátor vigyáz. Az utóbbi években ál­latállományunkat nem tizedelte meg járvány. Ez pedig nyilván, hogy az egészségügy ellátás színvonalát is dicsé­ri. A tsz állatállományának egészségügyi helyzetét vettük a közelmúltban górcső alá dr Makay Attilával és dr. Zsol­nai Jánossal. Mindketten hangsúlyozták, hogy a felcser hiányát nagyon érzik. Különösen a sertéskombinátnál len­ne rá nagy szükség. Dr. Makay Attila feladata a tsz szarvasmarha és juhállományának ellátása, míg Zsolnai Jánoshoz tartozik a sertés és a lótenyésztés. KUTAS S­IÉPE A székkutasi Új Élet Tsz pá­rtvezet­őségének üzemi lapja. Megjelenik havonta Szerkeszti: Karzu­­ István Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. sz. 674) Felelős kiadó: Kispál Antal igazgató Szerkesztőség: Szeged, Sajtóház 6740 Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky u. 28. 6720 1986. II. 12. — 438 — Felelős vezető: Dobó József igazgató Sportesemények — sorokban Nagy érdeklődéssel került megrendezésre a termelőszö­vetkezet teremlabdarúgó tornája. December végén hét csapat részvételével a községi tornateremben zaj­lottak a küzdelmek. Ered­mények: Erőgép—Munkagép 1-0, góllövő: Héjjá. Építők— Kombinát 2-3, góllövők Da­raki J. Lődi, ül. Daraki Z. Lencse L., Makó. Állatte­nyésztők—Kooperáció 12-0. Góllövők: Kenéz I. (7) dr. Zsolnai (4), Kenéz II. Kom­binát—Iroda 2-0. Góllövők: Lencse M. Daraki Z. Erő­gép—Állattenyésztők 1-4. Góllövők Lázár ill. Kenéz I. (2), Kenéz II., Zsolnai. Épí­tők—Iroda 4-1. Góllövők: Daraki J. (2), Nagy I., Szán­tai, ill. Móra. Munkagép— Kooperáció 0-1. Góllövő: Tűhegyi. Erőgép—Kooperá­ció 1-2. Góllövők: Bálint ill. Bozó, Horváth. Munkagép— Állattenyésztők 0—10. Gól­lövők Kenéz I (6) Kenéz II, Zsolnai, Rostás, Tóth (ön­gól). Elődöntők: Építők— Kooperáció 7-0. Góllövők: Lődi (3), Daraki G. (2), Nagy (2). Döntők: Állattenyész­tés-Kombinát 8-3. Góllö­vők: Kenéz I. (6), Zsolnai (2), ill. Daraki Z., Tóth, Makó. A győztes csapat: Horváth Gyula, Kenéz I. Sándor Ke­néz II. Sándor, dr. Zsolnai János, Rostás János, Erdős Ferenc. A gólkirály Kenéz I. Sándor lett 21 találattal. A visszavágóra február 2-án került sor, s erről a követ­kező lapszámunkban adunk hírt. Február 15-én hat labda­rúgó­csapat részvételével teremtornát rendez a közsé­gi másodosztályú együttes. Fábiánsebestyén, Nagymá­­gocs, Árpádhalom, Szegvár és Mezőkovácsháza gárdája kapott meghívást a székku­tasi tornaterembe. Március 23-án Szegváron kezdi meg tavaszi bajnoki szereplését a községi labda­rúgó-csapat. Január 13-tól heti három foglalkozással készülnek a labdarúgók Sza­bó János testnevelő tanár irányításával. Hetente két­szer teremben, egyszer pe­dig szabadban folyik az ed­zés. A teremkupáig ez a me­netrend lesz majd azt köve­tően teljes egészében a sza­badtérre teszik át a foglal­kozásuk helyét a játékosok. Hat előkészületi mérkőzést kötöttek le a bajnoki rajtig. Új játékosok: Albert And­rás, Nagy Imre, valamint februárban leszerel Máté­ János. Ugyanakkor Kenéz II. Sándor és Kiss Miklós bevonul katonának

Next