LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 12. évfolyam (1985)

1985 / 3-4. szám - IRODALOMTÖRTÉNET - G. MERVA MÁRIA: A Turul könyvkiadó

A Turul-ellenzék ifjúsága elégedetlen lévén a Magyar Tudományos Akadé­mia működésével is, létre akart hozni egy ellenakadémiát, melynek Bolyai A­kadémia lett volna a neve. A gondolat szülőatyja és az akadémia névadója Kovách Aladár, a Nemzeti Színház dramaturgja volt. A Bolyai Akadémia nem valósult meg, de indult ezen a néven egy könyvsorozat és az időközben el­hunyt Györffy István kezdeményezésére, majd a Turul Szövetség szervezésében 1940 elején megnyíló parasztkollégium is innen kapta a Bolyai-kollégium ne­vet. A Bolyai Akadémia-könyvsorozat szerkesztője Kovách Aladár, segédszer­kesztője Szamosi József volt. Ők azonban csak szellemi vállalkozók voltak, pénzzel nem rendelkeztek a könyvek kiadásához, az anyagi kivitelezésre vál­lalkozni lehetett náluk. Az anyagi vállalkozók között szerepelt többek kö­zött Bódis Gábor, Szekeres János, Püski Sándor és Hartyányi István. A soro­zat 1939 végén Szabédi László Alkotó szegénység című verseskötetével indult. A Turul Falufüzetek-sorozatban megjelenő könyvekre is rákerült a Bolyai Aka­démia név, bár ezek még nem a Bolyai Akadémia-sorozat kiadványai, hanem a Turul Szövetségé. A Turul-ellenzék kulturális tevékenységétől függetlenül, de nagyjából azzal egyidőben és szintén a népi gondolat jegyében indult el Püski Sándor egyéni vállalkozása. 1936 végén, 1937 elején nyomdaalapítással kezdett fog­lalkozni. A kezdeti időszakra így emlékszik vissza: "...kerestem egyesületi támogatókat, akik munkával, pénzzel segítenek egy nyomdaszövetkezetet, így kerültem el valamilyen ajánlás révén a Honszeretethez, addig azt sem tud­tam, hogy léteznek. Dr. Szabó Lajos volt a vezetője, majd Kiss Károly és Ambrus Pál kapcsolódtak be a nyomdai ügy tárgyalásába. Ők egyedül a megke­resett egyesületek közül (...) biztattak komolyabb segítséggel, és akkor a 'Magyar Élet' lap már folyt, és annak a nyomtatásával bízták meg, tőkével is beszálltak." Így jött létre a Jövő Nyomdaszövetkezet, melytől azonban Püskinek hamarosan meg kellett válnia. "Anyagi nehézségek voltak, nagyobb tőkére lett volna szükség, mint amit én össze tudtam hozni, és ők azt csak azzal a feltétellel adták, ha átadom a vezetést. Attól kezdve meglehetősen feszült, és hogy úgy mondjam, barátságtalan volt a viszony, tehát mire én a kiadót kezdtem, a Honszeretettel semmiféle kapcsolatom nem volt." (Huszár Tibor: Beszélgetések. Bp. 1983. 357.) Püski 1938-ban könyvesboltot nyitott a Szerb utca 17-ben, majd egy év múlva könyvkiadásba kezdett. Első kiadvá­nya Sinka István Vád című verseskötete volt, melyet Kovách Aladár rendezett sajtó alá. Püski könyvkiadója magánvállalkozásként indult ugyan, de kezdet­től fogva kénytelen volt — csakúgy, mint a nyomdaalapításnál — más szerve­zetekkel is kapcsolatot keresni, ha kiadványait el is akarta adni. A Magyar 388

Next