LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 31. évfolyam (2005)
2005 / 2. szám - MŰHELY - FÜZI IZABELLA: Esztétikum és retorikai olvasás Poe-nál: (Vázlat)
Fűzi Izabella ESZTÉTIKUM ÉS RETORIKAI OLVASÁS POE-NÁL (vázlat) How is it that from beauty I have derived a type of unloveliness? -from the covenant of peace a simile of sorrow? Berenice A görög-római retorikai tradíció megszakadását azon szubjektív formációk megjelenésével szokás összekapcsolni, melyek egyaránt jellemzik a felvilágosodás és a romantika szubjektumképét: „A cogito, a bizonyosság megrendíthetetlen alapja, egyszerre hozza létre a tudomány személytelen vagy elvont és a romantika kreatív, önteremtő szubjektumát. Mihelyt ezek a szubjektív funkciók átvették az irányítást a diskurzus és a reprezentáció terén, a retorika már nem tudta megőrizni kulturális fölényét." A retorika „halálának" egyik következménye az „irodalom" megjelenése - a szónak abban az értelmében, ahogyan még ma is használjuk -, mely leváltja a diskurzusnak azt a retorikai elméletét és gyakorlatát, amely addig az írott nyelv egészére kiterjedt. Az irodalom elkülönülésének okát Hayden White, a literature és a literacy (írástudás, olvasottság, itt: a nem-irodalmi szövegek előállítására és befogadására vonatkozó tudás) szétválásában jelöli meg. Az (szép)irodalomnak e kiválását és felemelkedését White annak a misztifikációnak tulajdonítja, amelyet az esztéticizmus ideológiája hozott létre. E váltást az osztálytársadalom kialakulásával, a kapitalizmus és a nemzetállamok megjelenésével magyarázza, olyan berendezkedéssel, mely a szubjektumokat egy, már nem használatelvű, hanem nyereségelvű termelési rendszer funkcionáriusaivá alakította. Meglepő módon azonban ez az új haszonelvű ideológia elméleti megnyilvánulásaiban legalábbis, ha gyakorlatában nem is - nem a meglévő retorikai hagyományra támaszkodott, hanem ellenkezőleg: a retorika elfojtásával az esztétika cinkosává vált. Ennek a beállítódásnak egyik jellemzője és fő stratégiája, hogy a szépet és a hasznost egymást kizáró minőségekként tüntesse fel, melynek eredményeképpen az „esztétikai szép" hatókörébe utalt irodalom puszta luxuskategóriává lesz, miközben a szövegek egy másik csoportja megőrzi kommunikatív funkcióját mint az információk átadásának alapvető médiuma. 1 Jolin BI \i)TR-David E. WKI.I.BKRY: „Rhetoricality: On the Modernist Return of Rhetoric." In The Ends of Rhetoric. Stanford University Press, Stanford, 1990. 1 1-12. - Hayden WHIIK: „The Suppression of Rhetoric in the Nineteenth Century." In The Rhetoric Cation. Szerk. Brenda Deen Stain .шал. Wayne State University Press, Detroit, 1997. 21-32.