Labdarúgás, 1983. január-december (29. évfolyam, 1-12. szám)

1983. október / 10. szám

Csehszlovákiában Beregszászon született, s a magyar nyelvű gimná­zium elvégzése után került a prágai egyetemre, a kis beregszászi csapatból a nagyhírű Spártába, amely a 30-as években élte fényko­rát. 1932-től ötször volt baj­nok, ebben az időszakban mindössze a Slávia volt iga­zi ellenfele, Közép-Európa ugyancsak reprezentatív együttese. Az atletikus kép­zettségű — 100 m., 11.1 mp., távol: 6.90 m., magas: 1.80 — remek testi felépítésű Kalocsay minden különö­sebb zökkenő nélkül illesz­kedett a prágai csapatba­, az akkori csehszlovák labdarú­gás olyan kitűnőségei mellé, mint Klenovec, Czyroky, Burger, Boucek, Braine és Nejedly. Játszott magyar klubcsapatok ellen is, még­pedig a Közép-Európa Ku­pában, amely akkor leg­alább olyan népszerű soro­zat volt, mint ma a BEK. 1935-ben éppen a Ferencvá­rossal szemben harcolták ki az elsőséget a budapesti 2-1-el és a prágai 3-0-val. Tagja volt 1934-ben a cseh­szlovák 20-as világbajnoki keretnek, majd később töb­bek között Ausztria, Svájc és Románia ellen húzta fel magára a csehszlovák mezt. Franciaországban A világot látni vágyó fia­talember 24 éves korában már a francia O. Lillé csa­patában rúgta a labdát, nem is akárhogyan. Az 1938—39-es idényben kupa­döntőt játszottak a Colom­­bes-i stadionban 52 431 néző előtt, s bár 3:1 arányú ve­reséget szenvedtek az R. C. Racing csapatától, Kalocsay osztatlan sikert aratott. Ő rúgta a gólt is az egykori osztrák csodakapus, Hiden hálójába. A Lille-ben ját­szott akkor a debreceni Móré János is, úgynevezett centerhalfot. A kupadöntő­nek még olyan sztárok vol­tak a részvevői a már em­lítettek mellett, akikről egyetlen francia futball-le­­xikon sem feledkezik meg: D­iagne, Heisserer, Máthé (R. C. Paris), Darus, Van­­dooren, Bigot (Lille). Itthon közben a háborús felle­gek egyre sötétebbek lettek, s Kalocsay Géza az 1939— 40-es szezonban Magyaror­szágon játszik, a Kispest­ben, a Kincses, Nemes, Olajkár, Déry, Kalocsay felállású csatársorban. Az őszi idényt az első helyen fejezték be, tavaszra azon­ban alaposan visszaestek, s végül is 5-ként végeztek a Ferencvár­os, a Hungária, az Újpest és a Szeged mögött. Innen lett kétszer váloga­tott is, mégpedig Svájc (3:0) és Németország (2:2) ellen, a budapesti, illetve a berlini mérkőzésen. A következő, az 1940—41-es bajnokságot már a Ferencvárosban játssza, mégpedig a számá­ra szokatlan jobbszélső he­lyén. A zöld-fehérek ekkor óriási fölénnyel, 11 pont­előnnyel végeztek az első helyen, s 9 góllal Kalocsay is kivette a részét a szép diadalból, s erre az összeté­telű csapatra emlékszik: Csikós—Szoyka, Tátrai—Sá­rosi III., Polgár, Lázár—Ka­locsay, Kiss, Sárosi, Kiszely, Gyetvai. Ezután még két évet ját­szott az Újpestben, a lila­fehérek nem éppen legjobb szériájában, amikor hagyo­mányoktól nagyon eltérően a 7., majd az 5. helyre „fu­tottak be”, pedig a játékos­­állomány igazán mutatós volt: Balogh II, Bíró, Nagy­marosi, Ádám, Vincze, Zsengellér, Szusza — töb­bek között. Kronologikusan ez lehet­ne Kalocsay dr. húszéves aktív pályafutásának rövid összefoglalója, a többit már ő maga mondta el, minden­re emlékezően. Egy ilyen változatos, szép és eredmé­nyes életpálya hallatán ön­kéntelenül felmerül a kér­dés, hogy a három ország öt klubcsapatából — amely-­­ben játszott — hogyan fes­tett volna a legjobb tizen­egy. Nem sokat gondolko­dott, úgy tűnt, foglalkoztat­ta már hasonló kérdés, mert talán csak egy-két posztnál időzött valamivel hosszab­ban, (6 máris diktálta: Darus (Lille)—Burger (Sparta), Polgár (Ferencváros), Czy­roky (Sparta)—Nagymarosi (Újpest), Lázár (Ferencvá­ros)—Kincses (Kispest), Simny (Spárta), Sárosi (Fe­rencváros), Nejedly (Spar­ta), Gyetvai (Ferencváros). II kispadon Arra a kérdésre, hogyan volt tovább, miután befeje­ződött a játékoskarrier, az élettörténet így folytatódott: " Nem volt könnyű vala­mibe is belekezdeni a há­borús évek kellős közepén, bár már előbb is sokat gon- ötvenkét év Ha valakiről el lehet mondani, hogy bejárta széles e világot, az dr. Kalocsay Géza, a 70. életévét nemrég betöltött, pillanatnyilag - mert ugye sohasem lehet biztosan vele kapcsolatban tudni - nyug­állományban levő mesteredző. Ötvenkét éves futballmúlt van mögötte, játszott csehszlovák, magyar és francia csapatokban, volt csehszlovák és magyar válogatott, de szerepelt francia liga válogatottakban is, miközben államtudományi és jogi diplomát szerzett. Sok mindent el­ért játékos karrierje során és eredményes életét tetőzik edzői sikerei. Hat nyelven értette meg magát - magyar, csehszlovák, lengyel, an­gol, francia, német - a föld négy kontinensén, mindössze Ausztráliá­ba nem tudott eljutni a hét évtized alatt. DR. KALOCSAY GÉZA A Spárta bajnokcsapata: Klenovec-Czyroky, Burger-Srbek, Boucek, Kostalek—Feseinek: Zajicek, Braine, Nejedly, Kalocsay

Next