Asszonyok, 1966 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1966-11-01 / 11. szám
TAKÁCS MARIKA kékszemű, szelíd, nőies, Őzike típus. Érettségi után egy tehetségkutató versenyen vett részt, három sanzont énekelt, a középdöntőig jutott el. Valaki jelen volt a Televíziótól,és rögtön behívták. Ez még a TV korszak kezdetén történt, nyolc évvel ezelőtt. Takács Marika azt hitte, ott is énekelnie kell, s nagyon elámult, amikor kiderült, hogy bemondónak szerződtették. Hangja egy kissé vékonyka volt, beszédtechnika tanulás közben mélyült és sötétedett. Ma is minden adás előtt tíz percet skálázik, ezt sohasem hagyja el. Eleinte úgy érezte, hogy a szörnyű lámpaláz miatt egy szót sem tud kiejteni. Ma már csak jóleső feszültség fűti, amikor kamera elé ül. Az adásokra úgy készül, mint egy színésznő az előadásra. Lehetőleg minden alkalommal fodrászhoz megy, de megesik az is, hogy egyedül fésülködik. Édesanyja varrja minden ruháját, mindig rendkívül ízlésesen öltözködik. Kerüli a divathóbortokat. Noha mindig lelkiismeretesen készül az adásokra, mégis volt egy felejthetetlen izgalma. Divatbemutatót közvetített a Margitszigetről. Legalább tíz ország modelljeit vonultatták föl. Kívülről tudta a szöveget. S amikor kigyúlt a piros lámpa, egyetlenegy ország neve se jutott eszébe. De aztán hirtelen ötlettel feltalálta magát: némán látogatni kezdett, aki látta, azt hitte, beszél, csak a mikrofon romlott el. A hangtalan felsorolás végén hangosan bemondta:.......és Magyarország". Az adás után a hangmérnök kétségbeesetten kereste a hibát, de nem találta. Marika csak három év múltán merte bevallani, mi történt: öt évvel ezelőtt ment feleségül Kazimir Károlyhoz, aki ma a Thália Színház főrendezője. Nem, nem a televízióban látta meg Marikát, hanem Aljosin szovjet író Egyedül című színművének főpróbáján találkozott vele először. (A darabot annak idején Kazimir Károly rendezte a Vígszínházban). Férj és feleség szigorú kritikusa egymásnak: Marika azt szokta mondani, hogy Kazimir rendezéseivel kapcsolatban ő képviseli a tömegek ízlését, az átlagnéző reagálását. Egyébként igen elfoglalt. Esti egyetemen magyar irodalmat tanul. Rengeteget olvas, lépést akar tartani a világ minden jelenségével. Távolabbi tervei? Ha majd ,,kiöregszik" a bemondói mesterségből, beszédtechnika tanára szeretne lenni az új bemondóknak, velet írnak neki, egy nyolcéves kisfiú öt kockacukrot, rajzot és művirágot küldött, és megkérte a kezét. Amikor Eszter megjelenik a TV-ben, a kisfiú azt mondja a mamájának: ,,Nézd a menyasszonyomat”. Eszternek nincs fodrásza, tupírozott frizurája, borbély vágja jó rövidre a haját. A természetesség, az egyszerűség a vonzereje. Az öltözködésben követi a divatot, ez hozzafel, ilyenkor csodálatos nyugalom szállja meg. A TV-bemondói munka némileg kárpótolja a színpadért. A televízió képernyője igen érzékeny, óvakodni kell attól, hogy a szöveget túljátssza, mivel az életben észrevétlen kis fintor itt sokszorosan felnagyobbodik, sőt eltorzul. Mi érdekli Lénárd Juditot leginkább? Az operaismertetés, a színházi közvetítés, a képzőművészet meg az irodalom. Sokat olvas, és szívesen hallgat zenét. Bachot és romantikus szerzőket. A moderneket kevésbé szereti. Rengeteg levelet kap a nézőktől, s mindegyikre válaszol. Csaknem mindig angolosan öltözködik, a kosztüm, a blúz meg a pulóver nem válik hamar divatjamúlttá, és jóformán minden alkalomra megfelel. Gondol arra, hogy a TV-bemondónő divatot is formál, hiszen akit szeretnek és sokat látnak, azt utánozzák. A magánélete? Tizenkétéves kislányát egyedül neveli. Még nem tudja, mi lesz belőle. Színésznő? Orvos? Mérnök? Majd kiderül. Lénárd Judit testvéröccse Moszkvában tanul, a Nyomdamérnöki Egyetemre jár. Talán egyszer meglátogatja, s akkor megismerkedik a Szovjetunióval is. GÁCH MARIANNE Televízióbemondóinkat nemcsak hazánkban ismerik, hanem szerte a világon, a Szovjetunióban és mindenütt, ahová adásainkat közvetítik. Szeretjük őket, mosolygunk rajtuk, kritizáljuk őket, örülünk sikereiknek, bosszankodunk, ha valamit elvétenek. Jó lenne közelebbről is megismerkedni velük. Ezért most bemutatjuk a három legnépszerűbbet, azokat, akiket leggyakrabban lát és hall a közönség. Fotó: KOMLÓS LILI és LACKOVICH LÁSZLÓ TAMÁSI ESZTER egész lényét most az anyaság hatja át. Csaknem minden délelőtt a Margitszigeten találkozhatunk vele: kislányával, az egyéves Krisztinával sétálgat itt. A TV-ben a legszívesebben mesét mond, nyilván ezért érzi állandóan nemcsak a gyerekek, hanem a szülők mindjobban erősödő szeretetét. Az Iskola TV-adásokban az I. és II. osztályosok műsorában tanítónénit alakít, mesebetétekkel és bábjelenetekkel környezetismeretet tanít, ez félig színészi, félig pedagógiai funkció. Az egyetem bölcsészkarán tanári oklevelet szerzett, így hát tanult ő maga is pszichológiát és neveléstant, és ezt szívesen hasznosítja. Akárhol jár, mindenütt megismerik. ,,Mintha városszerte a magam családi körében mozognék” — mondja. Gyerekek megszólítják az utcán, efféléket kérdeznek: ,,Eszter néni, hogy jött ki a televízióból?" Letartozik a bemondónői hivatáshoz, de a túlzásokat mindig kerüli. A férje, Laubál László főmérnök még sose látta őt a TV-ben, otthon nincs is készülék, nincs rá idejük, hogy nézzék. Eszter kiváló háziasszony, minden házimunkát maga végez, remekül főz, konyhai különlegessége a tejfölös kapros káposzta. Otthoni munkájához tartozik az is, hogy megválaszolja a hozzáérkezett sok-sok levelet. LÉNÁRD JUDIT a színpadról került a TV-hez. Megjelenésében és beszédstílusában jellegzetesen drámai hősnő. Akár művészetről, akár irodalomról szól a közönséghez, minden szava úgy hat, mintha maga írta volna. Minden alkalommal rettenetesen lámpalázas, gyötri a felelősségtudat. Néha a rádióban is vendégszerepel, verset mond, vagy novellát olvas