Kegyestanítórendi kisgimnázium, Léva, 1890
a megtelepült növényzet továbbfejlődését, akár a tenger újabb áradásai, akár a körötte elterülő terméketlen talaj megakaszthatták s igy csak később, a talaj átváltoztával keletkezhettek fölötte messze terjedő széntelepek. Másrészt a különben összefüggő szénrétegek később beállott zavarok folytán elszakadoztak, összecsomósodtak és helyenkint tömzsökké tömörültek össze. Ilyen zavarokról tesz említést Cordier St. Georges Chatelaison vidékéről, ahol néhány változatos alakú tömzsök 253, sőt 400 méter hosszúságú volt és Creuzot meg Burat a dél-francziaországi szénmezőkről. A vízszintes telepedi terjedelmük egyes részein vastagabbak, máshol kivékonyodnak, ritka eset, hogy nagyobb terjedelemben egyenlő vastagságnakvolnának. A kőszénnél általában ritkább, mint a barnaszénnél, mert ez utóbbiban a növényanyag elváltozása nem haladt úgy előre, jóval kisebb anyagveszteséget szenvedett és így telepei is vastagabbak amazénál. A telepek vastagsága különben igen eltérő, néha alig néhány cm., máskor 50 —60 méterre is felmegy és úgy látszik, hogy a telepek kiterjedésével az egymás fölött elterülő telepek száma van némi viszonyban, amennyiben a messze elnyúló széntelepek, — amint például Amerika, E. Ny. Európa és Oroszország szénmezei — alig 1 — 2 méter vastagságúak, ahol pedig több telep van, egymás fölé települve, mint a westphali és déloroszországi mezőkön, ott a rétegek szintén jelentéktelen vastagságúak. 0 5—2 métert nem haladják felül. Ide sorozhatók a Saar és Ruhr vidék telepei is. Azonban, hogy az említett viszony nim általános érvényű, mutatja felső Szilézia nagy kiterjedésű szénmezeje, ahol a telepek 6—8, sőt egyes helyeken 18 méter vastagságot is elérnek. Sokat változtattak e viszonyon a rénképződés körülményei és a vízépítő és romboló