Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Turul, 44. (1930) / 147

ISMERTETÉSEK 147 iratunk, melyben Jakubovich Emil a Levéltári Osztály ezen fél esztendejéről nyújt tájékoztatást. Vétel, ajándékozás, más gyűjteményekből történt áttételek s újabb örökletétek útján a levéltár anyaga a szóbanforgó időszakban is értékes ira­tokkal gyarapodott. DR. VARGA ENDRE: Turul. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság köz­lönye. Szerkesztik Áldásy Antal és Czobor Alfréd. 44. köt. Bp., 1930. 108 l.4°. A jelen évfolyam értékes tartalmából csupán az év­folyamonként megjelenő és a múzeumi levéltári anyag évi gyarapodását feltüntető Hivatalos Értesítő vonatkozik szi­gorúan levéltári területre. Ezt az Értesítőt azonban annál nagyobb figyelemmel kísérjük, mert mintegy bizonyítékot szolgáltat a tekintetben, hogy magánosok, mindenekelőtt régi történelmi nevet viselő családaink milyen érdeklődéssel viseltetnek a levéltárügy iránt s mennyiben igyekeznek a sa­ját birtokukban levő iratanyagot biztosan elhelyezni és ez­által azt a kutatás számára is könnyen hozzáférhetővé tenni. A múzeumi levéltár 1930. évi gyarapodása e téren csak örö­met kelthet. A Rudnói és Divékujfalusi Rudnay, a Sárosfalvi és Nádasdi Bittó, a Nagykállovai és Benczenczi Gámán, az Ikácsi és Attyai Péterffy, a Krasznay, a Szikszay-Baskay és a Domahidi Sipos családok ez év folyamán letétbe helyezett levéltárai gazdag középkori és újabbkori, immáron hozzá­férhető, anyaga nemcsak a genealógiai, hanem a köz- és tár­sadalomtörténeti kutatásoknak is nagy hasznára lesz. Eme értékes szaporulatokon kívül több eddigi letét ki­egészítéséről, aránylag kevés vásárlásról, a címeres l­et­ét­gyűjtemény tizenkét darabos gyarapodásáról, valamint a céhiratok és az 1848149. gyűjtemény kisebb mérvű szaporula­táról számol be az Értesítő. A genealógia körébe vágó értékes családtörténeti cikkek mellőzésével csak Szilágyi Lóránd „A magyar királyi kancel­lária szerepe az államkormányzatban 1458—1526." című szép értekezését (ismertetését 1. e folyóirat VIII. évf. 304.1.), Mihalik Sándor főleg művészeti szempontból jelentős fejte­getéseit a régi magyar Ötvöscéhpecsétekről és Juhász Kál­mán cikkét Gergely püspökről, Kun László ismeretlen szár­mazású kancellárjáról, emeljük ki. I. B. 10.

Next