Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Fábián István: Forradalmi törvényszékek Pest megyében a Magyar Tanácsköztársaság idején / 73–104. o.

Forradalmi törvényszékek Pest megyében a Magyar Tanácsköztársaság idején 87 is. Szabadságvesztés-büntetést csak az utóbbi bűncselekmény esetében szabott ki egy esetben a Monori Járási Forradalmi Törvényszék, a többi esetben pénzbüntetést, ill. arra átváltoztatható szabadságbüntetést találunk. Monoron feltűnő — a vizsgált másik két törvényszékkel szemben — a hatóság elleni bűncselekményekért hozott négy ítélet. Ezek közül 1 a bíróság félrevezetése, 1 a hatósági közeg megvesztegetése, 2 eset hatósági közeg rágalmazása. A hatósági közegek jelen esetekben a helyi direktóriumot jelentik. A kiszabott büntetések szigorúak, de mindegyik átváltható volt pénzbüntetésre, a Monori Járási Forradalmi törvényszék már említett ítélkezési gyakorlata szerint. Az ítélkezési gyakorlatra vonatkozó körülhatárolt vizsgálatunkat összegezve mindenekelőtt le kell rögzítenünk azt, hogy a felhozott adatokból messzemenően általános következtetéseket levonni nem lehet. Ennek elsősorban az az akadálya, hogy a bírósági ítélkezési gyakorlatról akkor lehet érdemben nyilatkozni, ha az ítéletek összes körülményei — vádirat, tárgyalás, ítélet és annak indokolása — ismer­tek. Felhozott példáinkra ez nem vonatkozik, mert a közölt bűncselekmények és ítéletek nagy része sajtóban található felsorolásokból, vagy ellenforradalmi perekben — bűncselekményként felsorolt — adatokból ered. Eredetinek a forráskritikai szem­pontból teljes értékűnek tekinthető ítélet igen kevés van. Bármiféle sommás véle­ményt alkotni igen nehéz, mert a Tanácsköztársaság legfelsőbb államhatalmi szervei ismert okoknál fogva nem adtak ki semmiféle büntetőtörvénykönyvet, amely a kiszab­ható büntetéseket tartalmazta volna.­­ Célunk nem is a forradalmi törvényszékek munkájának értékelése volt, hanem a példákon keresztül ismertetni szándékoztuk munkájukat, amennyire ez a feltárt adatok alapján lehetséges volt. Tanulmányunk célja az volt, hogy 50 évvel a forradalmi törvényszékek műkö­dése után némiképpen felelevenítsük a proletárforradalmi igazságszolgáltatás szer­veinek munkáját. A jogtörténetírásnak — véleményünk szerint — e törvényszékek működésének bemutatása fontos és érdekes feladata. Nemzeti múltunk ismerete a Tanácsköztársaság történelmének részletes feldolgozása nélkül nem lehet teljes. * Lehetőségeinket meghaladta, hogy a Pest megyében ténykedő likvidáló bíró­sággal, fiatalkorúakkal foglalkozó bíróságok és gyermekbiztosok munkájával, a kihágási bíróságokkal, a forradalmi törvényszékek és a rendes bíróságok viszonyá­val és számos, az igazságszolgáltatáshoz tartozó, vagy azzal szorosan összefüggő kérdéssel is foglalkozzunk. Külön tanulmányt igényelne a katonai forradalmi törvény­székek témája. Vitatható azonban, hogy célszerű-e a forradalmi igazságszolgál­tatás kérdéseit -­ helytörténeti igény nélkül — egy megye közigazgatási határainak korlátai között tárgyalni. Tapasztalatunk szerint a téma és a kapcsoltan felmerülő kérdések jelentősége a közigazgatási határokat csak kiindulópontnak, de végcélnak egyáltalán nem tekintheti.

Next