Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Ember Győző: A levéltári rendezés általános kérdései / 31–96. o.

38 Ember Győző dobozokban őrzi, 3 raktári szintre (szekrény, polcok, dobozok) tagolódó iratainak raktári rendszere ugyancsak tagolatlannak minősül. Szokták a levéltári anyagnak rendszere alapján kialakított, megvalósult rendjét is rendszernek nevezni. Ez helytelen. Nem helyeselhető az sem, hogy a rendszer kialakításánál alkalmazott rendszerezési alapot is rendszernek nevezik. Helyes viszont, hogy a különböző rendszerezési alapok felhasználásával kialakított különböző levéltári rendszereket az alkalmazott rendszerezési alap nevével jelölik meg, s így beszélnek tárgyi, területi, időrendi stb. levéltári rendszerekről. Az így keletkező rendszerfajtákat itt nem sorolom fel, annyi ilyen levéltári rendszer van, ahány rend­szerezési alap. Ezekről az alapokról a továbbiakban lesz szó. Ugyancsak a továbbiakban szólok azokról a raktári rendszerfajtákról, amelyek a raktári rendszerezési alapokról, a raktári tárolás eszközeiről és módjairól kapják nevüket, (polcrendszer, dobozrendszer, kötött rendszer, fektetett rendszer stb.). Rendszerezési elvek Minden rendszerezésnek, így a levéltárbelinek is, amely a levéltárbeli rendszernek előbb elméleti kidolgozásához, majd gyakorlati megvalósulásához, a rendhez vezet, bizonyos alapra vagy szempontra, illetve alapokra vagy szempontokra van szüksége, amelynek vagy amelyeknek a figyelembevételével a rendezésre kerülő levéltári anyagnak részekre bontása és a részek csoportosítása az anyag jellegének legmegfelelőbben, leg­célszerűbben végezhető el. Az ilyen alapokat vagy szempontokat rendszerezési alapoknak nevezik. A rendszerezési alapok között van egy-két különleges jelentőségű, amely a levéltári anyag rendszerezését, rendezését és rendjét gyökeresen meghatározó elméleti alapel­gondolásnak, elvi alapkoncepciónak minősül. Ezeket rendszerezési elveknek nevezzük. Rendszerezési elvet a kettős levéltárbeli rendszerezés és rendezés közül csak az egyiknél, a levéltárinál szoktak érvényesíteni, ilyen elvről a raktári rendszerezéssel és rendezéssel kapcsolatban nem szoktak beszélni. Általában 4 rendszerezési elvet különböztethetünk meg: a proveniencia és a perti­nencia elvét, a mennyiségi és a Bar-féle elvet. Ezek közül a két leglényegesebb a proveniencia és a pertinencia elve. Mindkettőn belül a rendszerezésnek elméleti, gyakor­lati és komplex módja érvényesülhet. A rendszerezési elvet rendezési elvnek, tagolási elvnek, sőt egyszerűen csak elvnek is szokták nevezni, a terminológia egysége szempontjából e nevek egyike sem helyeselhető. A proveniencia elve (proveniencia elvnek is mondják) kifejezésben a proveniencia szó tulajdonképpen eredetet, keletkezést, származást jelent. Ezért sokan tévednek, amikor az iratok provenienciájáról beszélnek vagy hallanak. Úgy gondolják, hogy az irat pro­ven­­enciája ott van, ahol keletkezik, ahonnan ered, származik, ahol írják. Arany János Petőfi Sándorhoz írt levelének provenienciája szerintük Arany Jánosnál van, hiszen nála keletkezett, tőle eredt, származott, ő írta. Úgy vélik, hogy a proveniencia elve alapján e levél Arany János iratai közé tartozik.

Next