Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Géra Eleonóra: Járványok és járványok elleni védekezés a magyar fővárosban, 1701–1921
Járványok és járványok elleni védekezés a magyar fővárosban, 1701‒ 1921 tartó hatóságok világszerte óvakodtak attól, hogy a háborúból és a politikusokból kiábrándult lakosság elé tárják a spanyolnátha-halálozás valódi adatait, igyekeztek a számokat lehetőség szerint szépíteni. A hatóságok képviselői a már említett okok miatt nem merték az emberek szabad mozgását a végletekig korlátozni, a nagyvárosok és a modern tömegközlekedés korában ez amúgy is óriási erőfeszítéseket igényelt volna. Az újabb korlátozó intézkedések, még ha a lakosság érdekében történtek is, mindenütt ellenkezést váltottak ki, nem lehetett tudni, mi vezethet beláthatatlan politikai következményekhez. Ezek a jelenségek a vesztes országokban fokozottabban jelentkeztek.16 Budapesten az influenza „spanyol betegség” nevet viselő veszedelmes változata járványos formában bizonyíthatóan már 1918 nyarán megjelent, az első tüneteket az olasz hadszíntérről a Zita Kórházba szállított katonákon, foglyokon észlelték. Rövid idő alatt megfertőződött egy teljes pavilon csaknem összes betege, beleértve az orvosokat és az ápolószemélyzetet. Tömeges megbetegedések július közepétől fordultak elő, majd a betegség terjedése augusztus közepe táján alábbhagyott. Az átmeneti visszaesést a szakemberek később annak tulajdonították, hogy a tehetősebbek vidékre menekültek a betegség elől. Szeptember elején csak szórványos megbetegedésekről érkezett hír, a hó közepén azonban robbanásszerűen megszaporodott a fertőzöttek száma. A világszerte ekkor jelentkező második hullám az emberiség 20 százalékát érintette, ráadásul az első hullámnál jóval több halálos kimenetelű esetet tapasztaltak.17 A fővárosba szeptember 24-re összehívott orvosi értekezlet szakemberei nem tagadták a járvány létét, de a sajtó részére kiadott közleményükben igyekeztek megnyugtatni a lakosságot, hangsúlyozták a betegség szabályos és enyhe lefolyását. A néhány iskola bezárását pedig a fokozott óvintézkedések közé sorolták. „Sajnos a közönség körében a spanyol betegségről téves nézetek alakultak ki, mert általában az a hajlam, hogy haláleseteket, amelyeket pl. tüdőgyulladás okozott, a spanyolnátha rovására írnak, holott a két betegségnek egymáshoz semmi köze, legfeljebb annyi, hogy mindkettő magas lázzal kezdődik.”18 A spanyolnátha 1918. szeptember 30-án már olyan méreteket öltött Budapesten, hogy a Főváros Közegészségügyi Bizottsága kénytelen volt összeülni. A tanácskozás hírét az országos védekezést irányító szakember, Frank Ödön minisztériumi tanácsos, a Belügyminisztérium Közegészségügyi Osztályának vezetője a lapoknak adott interjújában igen cinikus 16 Fővárosi Közlöny, 1918. november 8. 2130.; Uo. 1918. október 4. 1885.; Jeffery K. Taubenberger – Ann H. Reid – Thomas G. Fanning: Das Killervirus der Spanischen Grippe. Spektrum der Wissenschaft, 2005. Nr. 4. 52–60.; Niall P. A. S. Johnson – Juergen D. Mueller: Updating the Accounts: Global Mortality of the 1918–1920 „Spanish” Influenza Pandemic. Bulletin of the History of Medicine, 2002. Number 1. (Spring) 105–115.; Harald Salfellner: Die Spanische Grippe: Eine Geschichte der Pandemie von 1918. Prag, 2020. 10−18.; Szállási Árpád: Az 1918‒ 1919. évi influenza-(spanyol)járvány tükröződése az Orvosi Hetilapban. Orvosi Hetilap, 2012. 1551‒ 1553. 17 Fővárosi Közlöny, 1918. november 8. 2126., Uo. 1918. december 20. 2321., 2323. 18 Orvosi értekezlet a spanyolnátha ügyében. 8 Órai Újság, 1918. szeptember 24. 5.